Csak a Puffin

Isteni fűszeres húsgombóc fetával - Videoval!

Amikor már azt hinnéd, hogy egy sima húsgombócból nem lehet többet kihozni, akkor próbáld ki ezt. Tökéletes ebéd pitával, vagy lepénykenyérrel. Mi csak azért nem készítjük hetente, nehogy aztán megunjuk és kikerüljön a repertoir-ból.:D

Hozzávalók:

A paradicsomszószhoz:
1 db konzerv paradicsom (400 g-os)
1 db paradicsom
fél fej vöröshagyma felaprítva
1 evőkanál olívaolaj
1 kisebb db narancs reszelt héja és leve
só, bors
1 mokkáskanál őrölt fahéj

A húsgombóchoz:
50 dkg darált sertéshús
fél fej vöröshagyma
1 kisebb tojás
1 teáskanál gyros fűszer
1 evőkanál olívaolaj
só, bors

Tálaláshoz:
feta sajt
pita
petrezselyemzöld

  1. A paradicsomszósz hozzávalóit egy tálba mérjük, és botmixerrel turmixoljuk.
  2. A húsgombóc hozzávalóit is kimérjük, és összegyúrjuk, gombócokat formázunk belőle, majd kevés olajon egy serpenyőben körbepirítjuk őket.
  3. A gombócokat egy sütőtálba sorakoztatjuk, ráöntjük a paradicsomszószt, és 200 fokon kb. 30 percig sütjük.
  4. Fetát morzsolunk rá, petrezselyemzölddel szórjuk meg és pitával tálaljuk.

Kókuszgolyó - 5 évesen is könnyedén! Videorecept!

Igazából már 2-3 évesen is önállóan el lehet készíteni, de talán a video forgatáshoz már nem árt egy 5 éves fegyelmezettsége:) Brúnó jött, látott, beöltözött kiskuktának, és elkészítette a kókuszgolyót. Kicsit még stylingolt is, felvonultak a kedvenc figurák, és meg is voltunk. Mi pedig szépen rögzítettük. Ilyen egyszerű. Ja, és rum nincs benne, se aroma, ha ragaszkodtok a rumos ízhez, akkor azzal egészítsétek ki a receptet!

Ha pedig érdekelnek a videoreceptjeink, akkor iratkozzatok fel a YouTube csatornámra, akarom mondani csatornánkra:)

Hozzávalók:

25 dkg darált keksz
5 dkg porcukor
2 dl tej
1-2 evőkanál kókuszreszelék
1,5 evőkanál (cukrozatlan) kakaópor

A hempergetéshez:

kb. 10 dkg kókuszreszelék

  1. Egy tálba mérjük a darált kekszet, porcukrot és kakaóport, és ráöntjük a tejet. Összekeverjük, majd kézzel gyúrjuk, hozzáadunk 1-2 evőkanál kókuszreszeléket és összegyúrjuk. Ha ragad, mert esetleg megszaladt a tej, akkor mehet még bele egy kis darált keksz vagy kókuszreszelék. Ha viszont nem tapad rendesen, akkor egy pici tejet kell még adni hozzá.
  2. A masszából gombócokat formázunk, és megforgatjuk kókuszreszelékben őket. Kész is vagyunk:D

Hanggal együtt nézzétek!:)

Amerikai csokis keksz - videorecept

Ha megnézitek ezt a receptet, nyugodtan mondhatjátok, hogy nem spóroltunk ki belőle semmit. De tényleg. 20 dkg csoki, 15 dkg vaj kb. 15 db kekszben? Bizony! De megéri, nagyon finom! Egy pohár forró tej vagy tea mellé tökéletes ropogtatnivaló. Éljenek a házi kekszek!!:)

Hozzávalók:
25 dkg liszt
1 csipetnyi szódabikarbóna
1 csipetnyi sütőpor
15 dkg puha vaj
10 dkg cukor
1 tojás
fél rúd vanília
20 dkg étcsokoládé felaprítva

  1. A liszthez hozzáadjuk a szódabikarbónát és a sütőpor, és összeforgatjuk.
  2. A puha vajat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojást és a fél vaníliarúd kikapart magjait, és jól összekeverjük.
  3. Kanalanként hozzáadjuk a lisztes keveréket, és kikeverjük, majd beleszórjuk a felaprított étcsokit és összekeverjük.
  4. A masszából gombócokat formázunk (kb. 15 db-ot), és sütőpapírral bélelt tepsire tesszük őket – egymástól távol. Tenyérrel kilapítjuk a gombócokat, és 180 fokos sütőben 12-15 percig sütjük.

Gyors csokis-mogyorós süti - Videorecept

Ez is eljött: videoreceptet készítettünk. Elhiszitek ezt? Én alig. Már tavaly kacérkodtam a gondolattal, de aztán letettem róla, mert lehetetlen küldetésnek tűnt. Végül év vége környékén mégis lelkes lettem, és fel is került a 2017-es tervek közé a “Csak a Puffin videok” elindítása. A megvalósítás nem volt könnyű, majd egyszer mesélünk róla, milyen sok bénázással járt, de mostanra eljutottunk egy olyan pontra, ahol már úgy láttuk, hogy vállalható az eredmény. A többes szám a kis családi stúdiónkra vonatkozik. Ezúttal ugyanis én csak a receptgyártó voltam és a kéz a rendszerben, a munka javát (szerkesztés, vágás, zene, stb) a férjem, Laci végezte, és még a kis Brúnókánknak is jutott 1-2 apró feladat. Íme tehát az első egy -reméljük – hosszú sorozatból. Jól jegyezzétek meg ezt a napot:D

Hozzávalók:

4 db tojás
15 dkg cukor
150 ml étolaj
5 dkg olvasztott étcsokoládé
20 dkg liszt
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
5 dkg aprított étcsokoládé
5 dkg darabolt mogyoró

A tetejére:
5 dkg darabolt mogyoró

  1. A tojásokat kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk az olajat és az olvasztott csokit, és összekeverjük.
  2.  Beleszórjuk a lisztet és a kakaóport, összekeverjük, majd végül beleszórjuk az aprított étcsokit és a darabolt mogyorót. Összekeverjük, és egy kb. 24 x 20 cm-es sütőpapírral bélelt sütőtálba /tepsibe simítjuk.
  3. Megszórjuk a tetejét 5 dkg darabolt mogyoróval és 180 fokon 20-25 percig sütjük.

 

 

Gasztroblogok a hőskorból - Domestic Goddess / Nemisbéka

A tavaly megkezdett sorozat folytatódik. Tudjátok, egy kicsit meséltem az ősgasztrobloggerek koráról:), aztán pedig körbeküldtem néhány kérdést régi kedves bloggertársaimnak, hogy körülnézzünk, kivel-mi történt az indulásunk óta eltelt 10 (!!!!) évben. Kicsi Vú és Fakanál Éva után most Nemisbéka válaszait olvashatjátok.

Nemis a domestic goddess blogot írta nagyon lelkesen, míg egyszer csak abba nem hagyta, de igazából azóta sem távolodott el a gasztrobloggerektől. Ő találta ki ugyanis a Segítsüti és Sok kicsi jótékonysági akciókat, szóval nagyon is ott van a háttérben, csak épp a blogolást fejezte be. Pedig én nagyon szerettem, mindig is “egyivásúnak” éreztem magunkat:), hasonló a pedigrénk is szerintem, és nagyjából az értékrendünk is, és hát az intelligens finom humor nálam mindig nyerő. Neki pedig jutott abból is:) Úgyhogy szeretném innen elindítani a #térjvisszaNemisbéka kampányt. Ha csak egy pici esélyünk is van, rajtam nem fog múlni. Addig pedig olvassátok el a válaszait, nagyon klassz kis összefoglaló az első generációs magyar gasztrobloggerekről:)

Mesélj a blogodról (hogy azok is képbe kerüljenek, akik akkor még esetleg nem olvastak-mert mondjuk gyerekek voltak, hehe…:). Szóval mikor indult, hogy indult, mi volt a célod a bloggal, milyen sűrűn posztoltál/posztolsz? te fotóztál? milyen típusú receptek vannak a blogon?

Awww, ilyen cizelláltan se öregeztek le még :). 2005. október 19-én indult a Domestic Goddess, az alapvető cél eredetileg az volt, hogy a férjemnek összeszedjem egy helyre azokat az ételeket, amiket főzni szoktam, mivel a “mi legyen holnap az ebéd?” kérdésre általában vállvonogatás jött, így meg hátha rá tud bökni legalább kép alapján:). Előtte pár hónappal költöztünk külföldre, úgyhogy több szabadidőm is volt, mint előtte, az energiaszintem meg általában elég magas volt. Évekig nagyon vitt a lendület, szinte naponta született egy blogbejegyzés, aztán a receptek bővültek sztorikkal is, kezdett blog lenni belőle, nem csak egy online szakácskönyv. Én fotóztam, amiért ezúton is elnézést kérek :), vállalhatatlannak éppen nem éreztem a képeket, de mondjuk nem is tettem le semmi maradandót velük az asztalra. A receptek teljesen vegyesek voltak, minden műfajba belekontárkodtam az előételektől a desszertekig, és elég nemzetközi választékot hoztam össze. Az utolsó bejegyzés 2012. november 17-én született egy sok kicsi felajánlás formájában, az utolsó recept 2012. május 26-i. Aztán megszűnt a freeblog is, és vitte magával a sírba. Még időben nyomtam egy blogexportot, úgyhogy egy szörnyű .xml formátumban megvan az egész, a megszűnés után még egy darabig szándékomban állt újra feltenni valahová, aztán ez elmaradt. Valahogy úgy éreztem, tekinthetjük ezt isteni jelnek, látványosan és “fizikailag” is lezárult egy korszak, azzal együtt lezárult a nemisbékaság is, és ez így volt jól.

Milyen szép emléked van, ami a bloghoz köthető? Már ha van:) bármi, amit a blognak köszönhetsz, és soha nem felejtesz el.

Klassz volt ez a hét év, sokat kaptam tőle. Kapcsolatokat, barátokat, szakácskönyveket, új ízeket, sikerélményeket, a Segítsütit, a sok kicsit, nehéz ezt így lebontani, valahogy szervesen belesimult az életembe. Vannak emlékezetes pillanatok, egy nyolcfogásos Onyx vacsorától kezdve a Limara sütijére érkezett 2 milliós liciten át egészen egy idei áprilisi beszélgetésig, amikor leültem egy számomra addig ismeretlen hölggyel munka témakörben, és ahogy magamról meséltem, szőr mentén megemlítettem a blogot is. És ő tágra nyílt szemmel, széles mosollyal csodálkozott rám, hogy “Te vagy a nemisbéka?!? Hát akkor egy hírességgel ülök itt!”. Na ettől meg én estem le majdnem a székről :). Utána kicsit elgondolkodtam azon, hogy talán alulértékelem, ami ez volt és hogy mások mennyire másként láthatják/láthatták, mint ahogy én megéltem belül. Lehet, hogy többet adott, mint ahogy azt az elmúlt években éreztem, bár nem boncolgattam-mérlegeltem még sose tételesen. Valahogy adott volt, hogy lett, hogy van, és adottnak tekintettem a végét is.

Mit adott az életedhez a blog (munka? barátságok? lehetőségek? stb.) Hogy jött a Segítsüti ötlete?

Barátságokat, leginkább, meg az alapítványt. Én sose gondolkodtam szakácskönyvíráson vagy gasztronómiai karrieren, és mindig jobbnak éreztem kicsit a rejtőzködést. Ez meg annyira nem volt kompatibilis az ajánlatokra vagy munkákra való nyitottsággal, lehet, hogy a memóriám cserben hagy, de nem is érkezett szerintem megkeresés semmire. Nem is hiányzott. Egy időben voltak reklámlehetőségek a freeblogon, azokkal éltem, majd a befolyt összeg nyilván elment jótékonyságra :), szóval én egy fillért nem kerestem ezzel a blogírással. A Segítsüti úgy jött, ahogy azt annak idején megírtam: tényleg anyák napja előtt főztem valamit 2009 tavaszán, a féléves lányom mellett, és egyszer csak összeállt a fejemben a fő irány. Aztán persze sokat és folyamatosan csiszolódott ez az első tapasztalatai, a bloggerek és a támogatók visszajelzései alapján, meg ahogy kiforrta magát szervezetté. És büszke vagyok rá. Most tavasszal sok év kihagyás után “visszaültem a nyeregbe”, és sütöttem megint én is sütit. Jó volt újra átélni a tervezgetés, készülődés izgalmát, kísérletezni a változatokkal, mire összeállt a végső változat, aztán “érintettként” izgulni végig a licitálást.

Akkoriban, amikor mi kezdtük, még nem volt se facebook, se pinterest, se instagram, se semmi. Honnan jöttek az olvasók? Volt közvetlen kapcsolatod velük?

Hááát, jó kérdés:). Olyan régen volt már, teljesen más világ volt, tényleg. És én annyira annak idején se merültem bele a statisztikába, néha jókat szórakoztam a keresőszavakon, de hogy tízen vagy százan néztek meg egy nap, az annyira nem foglalkoztatott. A freeblog annak idején kirakott a főoldalra gasztroblog válogatásokat is, azt tudom, hogy általában lendített a forgalmon, aztán a gugli, nyilván, meg amikor megcsináltuk a gasztro.blog.hu gyűjtőoldalt, onnan érkeztek sokan. Jöttek néha e-mailek, segítségkérések, azokra válaszoltam persze, de inkább kommentekben zajlott a kommunikáció.

Régen szinte naponta posztoltál, aztán egyre ritkábban, végül egyáltalán:) Volt valami spéci oka, hogy ritkultak a posztok, vagy egyszerűen így hozta az élet? És mi újság veled most? (már amennyi publikus:)

A lányok változtattak sokat az életemen. Az első után már igen messze kerültem a napi blogolástól – sokszor a főzéstől is –, főleg, hogy elég hamar, négy hónapos korában visszamentem félállásban, aztán egy év elteltével már teljes állásban dolgoztam. Mellette meg háztartás, alapítvány, Segítsüti, sok kicsi szervezés, havonta-kéthavonta hazautazgatás, és minden egyéb… Sűrű lett. Aztán amikor a második is megszületett, gyakorlatilag ami még megvolt, az is lenullázódott. Ez egybeesett azzal is, hogy bennem ez a blogolási inger megszűnt, nyilván a legkevésbé fontos dolgokat engeded el először, amikor engedni kell, és erről kiderült, hogy erősen hátrébb szorult az életemben.

Párhuzamosan megváltozott az egész gasztroblog-szféra is, a korábbi baráti, “mindenki ismer mindenkit, van kb. 40-50 magyar gasztroblogger” eltűnt, hatalmas felfutásnak indult ez a terület. Hogy azok, akik akkor “mondjuk gyerekek voltak” – utállak-e? 🙂 – is kapjanak viszonyítási alapot: én olyan régi motoros vagyok (voltam), hogy amikor először találkoztam Chili és Vaníliával Brüsszelben, még csak a kezéről tehettem ki fotót a blogra:). Lettek “a nagy öregek”, és mellettük rengeteg új blog született. Ráadásul én még csak azt se éreztem, hogy kiemelkedőt alkotnék, sőt, a többiek egyre kiemelkedőek lettek, tehát én egyre kevésbé:). A külföldön élés azt hozta még az elején, hogy sok szakácskönyvet jóval könnyebben be tudtam szerezni, mint az otthoniak, és ezekből tudtam újdonságokat megfőzni. És korán kezdtem, ezzel jókor voltam jó helyen. Ez a két “helyzeti előnyöm” volt, de én soha nem voltam jó gasztroblogger. Annyira sose merültem bele, hogy akár főzéstechnikailag, akár fotókkal vagy eredeti receptekkel, kreativitással kiemelkedjek, az én szintemen ez nekem jó volt, de objektíve semmi extrát nem tudok felmutatni a szervezőkészségemen és a Segítsütin túl. Ha nem 2005-ben kezdtem volna, hanem mondjuk 2010-ben, a kutya nem figyelt volna rám, ha ugyanezt csinálom. És egy idő után a blogom számomra jelentőségét vesztette, jobban szerettem mások egyedibb, szebb receptjeit nézegetni, megcsinálni.

Körülöttem meg a “veteránok” fantasztikusan felíveltek, szebbnél szebb szakácskönyveket hoztak ki, főzőműsor, gasztrobolt, cukrászda, gasztrorovat vezetőség és még sorolhatnám – nagyon jó volt és máig az nézni, hogy egy-egy általam ismert nickből micsoda név, sőt: márka lett. Ez is a változások része volt: amikor a magadnak/családodnak/barátaidnak/szűk körnek írt blog lassan egyre inkább a kívülállók tömege számára kezd íródni, az meg ugye egy minőségi váltás, amikor valamilyen szinten kiadvánnyá válik, amit csinálsz. Nekem erre már nem maradt energiám ehhez a minőségi ugráshoz és a drive is hiányzott hozzá. Egy barátnőm hosszú-hosszú évekkel ezelőtt megfogalmazta, hogy én folyamatosan nyitogatok fiókokat, beléjük túrok, kiveszem belőlük, ami nekem kell, aztán mikor megunom/már nem találok bennük számomra érdekeset, becsukom. Hát ez a blogfiók hét évig volt nyitva, majd bezárult. A fent említett áprilisi beszélgetés meg a tavaszi Segítsüti elgondolkodtatott, hogy esetleg négy év eltelte után valahogy más formában belekezdenék-e újra. A “kereteim” nem változtak; továbbra sincs bennem inger – és szerintem tehetség és kreativitás se –, hogy gasztronagyasszonnyá váljak:), a fényképezés terén is élnek-virulnak a korlátaim, az időm se lett több, arcomat se kívánnám jobban adni hozzá, heti egynél több bejegyzést nemigen tudnék most elképzelni, szóval nem tudom, hogy működne-e, adna-e annyit, amiért érdemes lenne belefognom újra. De nem söpörtem le zsigerből az asztalról, úgyhogy ki tudja:).

Az egyéb területekről pár szó: a lányok nőnek:), a nagyobbik 8,5, a kicsi 5 lesz mindjárt, fantasztikus kiscsajok, nagyon büszke vagyok rájuk. A külföld 3 éve már másikkülföld, az országváltást némileg sajnálom, a munkahely viszont sokkal jobb lett. A futásfiók nyílt ki több mint 4 éve, amitől nagyon sokat kaptam és kapok, egy hónapja futottam le az első maratonomat. Versolvasás, horgolás, kötés, színezés, torna, cipők – vannak még fiókok bőven:). Elég hullámvasutas időszak áll remélhetőleg már mögöttem, sokat változtam kívül-belül, és rengeteget dolgozok azon, hogy őszinte legyen a “jól vagyok” és a mosoly mellé.

Követsz még ma is blogokat? Régieket/ újakat?

Hogyne. Az alapot nekem a klasszis veteránok jelentik :), és ez például az egyik legfontosabb “hagyatéka” számomra a gasztroblogolásnak: mindig tudom, hova kell nyúlni. Olyan 120 szakácskönyvet halmoztam fel tíz év alatt, és idén nyáron a háromnegyedétől megváltam. Egyrészt sok volt a nettó hörcsögölésből felhalmozott, amiket sose nyitottam ki, csak megvettem, merthogy “gyűjtöm a szakácskönyveket”, akármilyen gyenge is legyen, ami a kupacba bekerül, másrészt nagyon rég eltűnt az az élethelyzet, hogy szombat reggel magam köré pakolok négy-öt szakácskönyvet az ágyba és bogarászom, böngészem őket, tervezgetek. A net gyorsabb és praktikusabb, még akkor is, ha az analóg változatok megmaradt “krémjét” nagyon szeretem. Így például Ahogy eszik, úgy puffad, Piszke, Chili és Vanília, Dolce Vita, Cserke adják a “gerincet” (a felsorolás nem kimerítő jellegű), de mondjuk túró rudis témakörben nyilván téged nyitlak ki :), bármi kelt tésztás az természetesen Limara, a flódni Fűszeres Eszter satöbbi, szóval vannak szűkebb tematikus tudomhovakellnyúlnik is :).

Elég sokszor előfordul, hogy Facebookon elmentek szembejövő recepteket, hogy majd később megcsinálom –és meg is szoktam -, ilyenek között vannak új blogok is, de most olyanokat nem tudnék említeni közülük, akiket a régiekhez hasonlóan osztatlan figyelemmel követek. Ha olyan receptet keresek, mint például tegnap, hogy két fix hozzávalót (körtét és mascarponét) akartam elhasználni és nem volt semmi konkrétabb elképzelés azon túl, hogy süti legyen, akkor általában angolul írom be a keresőszavakat és fotó alapján kötök ki egy-egy külföldi gasztroblognál, de arra végképp nincs már energia, hogy a külföldieknek is úgy figyelmet szenteljek, mint amikor az ő körükben is volt pár tucat “régi nagy”, például Chocolate&Zucchini. Most, hogy neked rágugliztam, ezt találtam. Nem is emlékeztem rá :), de tényleg, ilyen is volt, hogy valamit interaktáltam a “nemzetközi színtéren” is.

Mit gondolsz a mai gasztroblogokról?

Sokan vannak :). Az FB Gasztroblogok csoportjában 8300+ ember van – ha csak a negyede gasztroblogger, az is iszonyú mennyiség. Ezen túlmenően nehezen tudnék bármi érdemit mondani, nagyon felületesen követem őket. Amennyire látom, van köztük nagyon sok szép, mostanra szerintem nagyon fontossá vált a vizualitás, a kvázi profi fotók, ezekkel lehet szó szerint első blikkre megragadni az olvasókat – és ilyen mennyiségnél túl sokszor már nem biztos, hogy adódik második blikk. Nagyon nehéz lehet mostanság kiemelkedni ekkora tömegből.

Változtak a főzési szokásaid? Ha ma indítanál blogot – ugyanolyan intenzitással, mint régen – akkor milyen lenne most?

Változtak, persze, ahogy én is :). A gyerekekkel előtérbe kerültek a gyors, könnyű ételek, főleg hétvégén, hétköznap ritkán jut idő főzésre, az intézményekben délben kapnak meleget enni, nálunk is van céges menza (olyan, amilyen, de van), úgyhogy az egyensúlyozásban a meleg vacsora általában beáldozásra kerül. A futással megváltozott az energiafelhasználásom, most már előfordulnak 200 km-es hónapok is, sokat okosodtam a szénhidrátokkal kapcsolatosan, eléggé átalakult az étkezésem is. Az idei nagy hőstettem, hogy a kávé napi 3-ra csökkent, és az egyiket már próbálom koffeinmentesre lecserélni.

A vörös húsok teljesen kiestek az étrendemből, egyszerűen már nem ízlenek, nyáron Berlinben ettem egy hamburgert a legtutibbnak mondott kézműves helyen és émelygős rosszullét jött vele, ami egy őszi steaknél megismétlődött, úgyhogy szerintem ez egyelőre így marad. Két évvel ezelőtt beütött egy csúnya ételallergiás időszak, amiből szerencsére nagyjából kijöttem, csak a laktózmentes tej használata maradt meg belőle. Nagyon ritkán eszek két vagy több fogást, és ritkán is készítek, az elmúlt évben idén húsvétkor és tavaly decemberben fordult elő. Ami most már fixnek mondható: minden héten készül valami süti. Nekem ez terápiás tevékenység, kikapcsol, megnyugtat, elsimít, és mivel nem akarom sem magamat, sem a gyerkőcöket felhizlalni, a kollégáimat örvendeztetem meg ezekkel :). El is vannak kényeztetve rendesen, előfordult már reklamálás, ha egy kedden netán üres kézzel jöttem :). Úgyhogy ha most lenne blog, leginkább ezeknek a heti édességeknek tudnám szentelni. Nem valami izgi, mi? 🙂 A süti 52 árnyalata :D.

Mi volt a kedvenc és/vagy a legnépszerűbb recepted?

Hát mint mondtam, én nem alkottam valami nagyokat. Inkább átdolgoztam mások receptjeit, átalakítottam, nem sok eredetit tettem le az asztalra. Ezek közül az egyik a konyakmeggy-torta, na az iszonyú melós volt és nagyon ütős, durván tömény, Ana zseniális bonbonjaival tetőzve. Basszus, egy 4,5 kilós csoda volt, amit végül háromszor sütöttem meg :). Arra büszke vagyok.

 

Emoji palacsinták almás pite szósszal

Nem tudom, ki találta ki a mosolygós palacsintasütőt, de remélem, jól meggazdagodott belőle. Vagy ha eddig nem, akkor most, az emoji-érában mindenképp. Hát milyen jó ötlet már?!! Komolyan mondom, így még a huncut, cukkinis-sütőtökös-sárgarépás palacsintákat is szívesen eszi meg a legfinnyásabb gyerek / felnőtt is. Na nem mintha ez olyan lenne, csak úgy mondom. Ez egy natúr palacsinta, amit lehet ugyan édesebben is sütni, de nem érdemes, mert az almás kísérővel pont eléggé édes lesz. Azt meg már csak félve merem leírni, hogy olyat is lehet, hogy két kis palacsintát nutellával ragasztunk össze. Pedig nagyon is lehet:)

emoji-palacsinta

Hozzávalók:

20 dkg búzaliszt
fél csomag sütőpor
1 db tojás
5 dkg puha vaj
3 dl tej
csipetnyi só
fél-1 evőkanál cukor

Az almás pités kísérőhöz:
2-3 db alma
5 dkg vaj
5-10 dkg cukor
1 teáskanál őrölt fahéj

  1. A palacsintához a puha vajat kikeverjük a cukorral, aztán jöhet a tojás, a tej, majd a liszt-sütőpor-só, és csomómentesre keverjük. Mosolygós vagy sima palacsintasütőben kisütjük.
  2. Az almás pite szószhoz az almákat meghámozzuk, felkockázzuk. Egy serpenyőben megolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a cukrot, az almát és az őrölt fahéjat és 8-10 perc alatt – kb. amíg kisül a palacsinta – pároljuk az almát. Közben a cukor is szépen megolvad, az alma kicsit karamellizáltan fahéjas lesz.
  3. A kis palacsintákat az almás pite szósszal tálaljuk. 

    emoji_palacsinta_2

Zöldség-, gyümölcslé fogyókúrák fajtái

 

Manapság az emberek bármilyen divatos fogyókúrát hajlandóak kipróbálni a kívánt súly elérése érdekében. Mindenkinek más és más módszer válik be. A számtalan diéta egyike a léböjt kúra, ami zöldségek és gyümölcsök levének kifacsarásából áll. Minden szempontból a legtökéletesebb eszköz erre a feladatra a Panasonic MX-ZX1800-as turmixgép. Mivel a zöldségek és gyümölcsök rengeteg vitamint és tápanyagot tartalmaznak, ezért teljes étrendet lehet rájuk építeni.mxzx1800_angle_keyview_2500x1875

A lé kifacsarásának legegyszerűbb módja, ha turmixgépet, vagy botmixert, esetleg gyümölcscentrifugát használunk. Ehhez általában szükséges felszeletelni, vagy feldarabolni a különböző gyümölcsöket; hogy mekkora darabra érdemes vágni, attól is függ, hogy milyen gyümölcsöt, vagy zöldséget választunk. A változatosság érdekében érdemes kombinálni a különböző alapanyagokat.

Vegyük figyelembe a választott gyümölcs vagy zöldség tápanyag-tartalmát, illetve a vitaminokat. Ez azért fontos, hogy minden szükséges összetevővel ellássuk szervezetünket. Sokan elkövetik azt a hibát fogyókúra esetén, hogy a mihamarabbi fogyás érdekében minél kevesebbet esznek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a súlyvesztéshez is szükségesek a vitaminok és ásványi anyagok.

Legnépszerűbbek az egyszerű turmixgépek, amelyekkel nem csak fogyókúra esetén a legegyszerűbb a gyümölcs- és zöldséglevek elkészítése. A Panasonic MX-ZX1800-as turmixgépe kiválóan alkalmas a diétához szükséges bármely recept elkészítéséhez. Sokféle programjával és egyszerűen használható funkciójával könnyen és gyorsan elsajátítható a használata.

Hat előprogramozott beállítással rendelkezik, melyek segítségével pillanatok alatt készíthetjük el kedvenc összeállításainkat. 10 sebességfokozat közül választhatunk, így a könnyen aprítható gyümölcsöktől egészen a kevesebb levet engedő zöldségekig bármit össze tudunk turmixolni.

mk-zx1800_overview_eu_1-1_0817

Érdemes idény alapanyagokat választani, vagy ezeket kombinálni. Fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy milyen íz kombinációk bontakoznak ki a zöldségek és gyümölcsök variálásából. Mind reggelire, mind kiegészítő étkezésként érdemes ezeket a leveket fogyasztanunk. A zöldség diéta önmagában is népszerű, sokan a szárzellerre, vagy a nyers zöldségre esküsznek. A turmix levek előnye, hogy a gyors elkészítés után magunkkal vihetjük akárhova. Mivel a gyümölcsöknek magas a természetes cukortartalma, ezért nem szükséges hozzáadott cukorral rontani a diétát. Ha nagyon szükségesnek találjuk, inkább használjunk valamilyen édesítőt, ami nem tartalmaz cukrot. Sajnos a zöldségek és gyümölcsök nem, vagy csak kevés fehérjét tartalmaznak, így fontos odafigyelnünk a diéta mellett a megfelelő fehérje bevitelre. Akik vegetáriánus alapanyagból szeretnék ezt pótolni, választhatják a tofut, míg a húst kedvelőknek a csirkemell a legalkalmasabb fehérje forrás.

A Panasonic MX-ZX1880-as készülék hat rozsdamentes acélkésű rendszerének köszönhetően bármilyen gyümölcsöt, vagy zöldséget könnyen és gyorsan felapríthatunk. Méreteinek köszönhetően nincs nagy helyigénye, a formatervezés pedig bármelyik konyha díszévé varázsolja a turmixgépet. A zöldséglevek mellett akár koktélokat is készíthetünk házilag, így nem csak a diétánkat segítheti, de vendégek fogadásakor koktélkészítő tudásunkat is megcsillogtathatjuk.

A Panasonic új kézi turmixgépe ár tekintetében is kedvező, főleg ha összehasonlítjuk az ár-érték arányt a piac többi botmixer és kézi turmixgép árával. A modern design visszaköszön a színekben, illetve a gombok kialakításában. Az érintőképernyőhöz hasonló megjelenés kiemeli a turmixgépet a hasonló kategóriába tartozó eszközök közül. A zöldség diétához nagy segítséget nyújtó kézi turmixgép tehát kiváló választás, ha valaki a zöldség- és gyümölcslé diéta mellett dönt. A fentieket figyelembe véve válasszuk meg az összeillő hozzávalókat és akár nyersen, akár főzve, vagy párolva szeretnénk elfogyasztani, a turmixolás segítségével könnyebben elfogyaszthatóvá tehetjük ezeket az ételeket. Így a zöldség- és gyümölcslé diéta is élvezetesebbé válhat.

mk-f500w_feature_global_2-1-3_01

Narancsos-csokis kuglóf - egy klassz Puffin-év méltó zárása

2016-ról még nem is beszéltünk, ugye? Pedig ha azt mondtuk, hogy 2015 a Puffin éve volt, akkor 2016 is. Ebben az évben is folytatódott a szuper munka az NLCafé gasztro rovatában, ami sok-sok új lehetőséget is hozott. Készítettem például 2 x 40 receptet a Dr. Oetker NLC-s kampányainak részeként (ezeket láthattátok húsvét és karácsony előtt itt a blogon), és több hasonló projektben is részt vettem. Volt időszak, amikor már komoly receptmátrixban vezettem a különféle feladatokat, klassz kihívás volt, szinte futószalagon jöttek ki a kezem alól a receptek, és tök jó érzés volt, hogy mindent sikerült időre teljesíteni. Szerepeltem receptekkel mindhárom 2016-os Nők Lapja Konyha Desszert-ben, ami kb. a szívem csücske:) Tényleg nem tudom, lenne-e jobb feladat, amit sütifronton egy blogger kívánhatna.

Egész évben én készítettem a recepteket a Pöttyös túró rudi és a Landliebe facebook oldalára, amit szintén nagyon szerettem, talán csak az volt jobb, amikor karácsony előtt találkoztam is a csapattal, és vihettem nekik egy kis kóstolót az egész éves munka végén.  Év végén még részt vettem a Mézzel lélekkel projektben és az Aperol meghívásos receptversenyén is, elindult valami a Jókenyérrel is, és itt a blogon is volt több jó kis partner, aki meglátta a lehetőséget a Puffinban. Szóval köszönöm szépen nektek is, hogy olvastok, és mindenkinek, akivel együtt ügyeskedhettem ebben az évben.

Pár lépés még van az összes álom megvalósulásáig, de 2016 egyik nagy eredménye volt az is, hogy beindult az élet a Szuper utazások blogon is, és így végre tettem valamit azért, hogy valóra váljon a legnagyobb álom, és előbb-utóbb összeboronáljam az utazásrajongást a gasztrobloggerkedéssel. Jártam szuper helyeken idén is, írtam is róluk sokat: Tokajtól Csallóközig, Portugáliától Salzburgig, és akkor a 116 órás csúcsszuper 5 napos 6 repüléses kalandról még nem is beszéltünk. Van, ami nem jött össze, de reméljük, majd 2017-ben azok is valóra válnak. Persze történtek vacak dolgok is sajnos, de most a pozitívumokra koncentrálunk:) Szóval 2016 egy egészen erős év volt, drukkoljatok, hogy 2017 még jobb legyen. Szuper terveim vannak, hamarosan már remélem, látjátok is az első jeleket. Addig pedig itt ez a szép kis kuglóf, amit a Jamie magazinnak készítettem még karácsony előtt.

Ha pedig még valahol nem követtek, akkor gyertek gyorsan: Itt a Puffin Facebook oldal, az Instagramon pedig a csakapuffinblog név alatt találtok meg.
narancsos-kuglof-0

Hozzávalók 1 kuglófformához:

  • 25 dkg puha vaj
  • 25 dkg túró
  • 12 dkg cukor
  • 2 db tojás
  • 1 nagy narancs reszelt héja
  • 25 dkg finomliszt
  • 1 tasak sütőpor

A forma kikenéséhez: kevés vaj és liszt

A tetejére:

  • 5-8 dkg étcsokoládé
  • 1 mokkáskanál étolaj
  • csokilapocskák / apróra vágott étcsoki
  1. A puha vajat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk a tojásokat és jól eldolgozzuk.
  2. A túrót áttörjük, és a narancs reszelt héjával együtt a tojásos masszához adjuk, és alaposan összekeverjük.
  3. A sütőport összeforgatjuk a liszttel, majd az egészet a túrós masszához adjuk, és összekeverjük.
  4. A masszát kivajazott-kilisztezett kuglóf sütő formába kanalazzuk, elegyengetjük, és 180 fokon kb. 50 percig sütjük úgy, hogy kb. 25 perc elteltével alufóliával fedjük le, és úgy sütjük tovább. Ha kész, hűlni hagyjuk, majd óvatosan kifordítjuk a formából.
  5. Díszítéshez étcsokoládét olvasztunk meg, hozzáadunk egy pici étolajat, rácsorgatjuk a kuglófra, majd csokilapocskákkal szórjuk meg.

Last minute gasztroajándék: üvegbe zárt süti

Szép, ötletes, és még finom is! Ez a befőttesüvegbe zárt sütipor egy tökéletes gasztroajándék karácsonyra!

Last minute gasztroajándék: üvegbe zárt süti

Személyes, kedves ajándék, amit bárki el tud készíteni. Nem kell hozzá más, csak egy szép befőttesüveg, néhány alapanyag, és 15 perc alatt össze is állíthatjuk az ajándékot. Akkor lesz szép, ha rétegesen adagoljuk a különböző színű alapanyagokat a befőttesüvegbe.

Az alábbi mennyiség egy kisebb befőttesüvegre van méretezve, ha mindennek a dupláját számoljuk, és egy 7-7,5 dl-es üvegbe tesszük, akkor egy egész muffintepsire való adagot kapunk.Ehhez a sütőport kell csak elkevernünk a lisztben, és a vanillincukrot a cukorban, minden más külön rétegnek számít. Óvatosan, kanalazva adagoljuk az üvegbe az alapanyagokat, és próbáljuk egy kanál hátlapjával elegyengetni a rétegeket, hogy szépen látszódjon majd minden. Aszalt áfonya helyett kerülhet bele más aszalt gyümölcs is, de akár mogyoróra, dióra is cserélhetjük az aszalványokat.

Arra kell csak nagyon vigyázni, hogy átadásig ne boruljon el – még egy picit sem – az üveg, mert akkor összekeverednek a rétegek, és bár a sütipor akkor is használható, a szép csíkos minta el fog tűnni.

Elkészítési idő: 15 perc

Hozzávalók kb. 5-6 db muffinhoz:

  • 8 dkg liszt és 1 teáskanál Dr. Oetker Sütőpor összekeverve
  • 2 dkg Dr. Oetker Holland Kakaó sütéshez
  • 2 dkg kristálycukor és 1 csomag Dr. Oetker Vanillincukor összekeverve
  • 3 dkg barna nádcukor
  • 3 dkg aszalt vörösáfonya
  • 3 dkg fehér csokoládé apróra vágva
  • 3 dkg Dr. Oetker Csokoládélapok

Kísérőkártyára:

  • 1 db tojás
  • 5 dkg olvasztott vaj
  • fél dl tej

Tovább a teljes recepthez >>>

Szuper karácsonyos rugelach

Én nem akarok senkit semmire rábeszélni, nem szoktam itt okoskodni, oktatni, kioktatni pláne nem, de ha valamire, akkor a rugelachra minden sütiimádót rádumálnék. Annyira jó a tésztája, hogy akárki kóstolja, mindenki elkéri a receptet. Omlós, puha – na persze, mert jó zsíros, de hát valamit valamiért:) – egyszerűen isteni! Most, hogy végre a jó technikára is rájöttem, különösen jól sikerülnek a kis kiflik. Régen ugyanis egyesével kentem meg a kis háromszögeket (pont rossz forrást vehettem alapul), most viszont a kör alakúra nyújtott tésztát kenem le, és utána vágom cikkekre, és így sokkal jobb, mert több a töltelék minden kis kifliben. Jó volt a csokis, a diós-barackos is, de ez a karácsonyi csokis töltelék eddig a legeslegjobb. A tészta ragad, amiatt ne aggódjatok, tegyétek hűtőbe, akár egy éjszakára is, és aztán lisztezni-lisztezni nyújtáskor. Jó lesz nagyon, becsszó!
karacsonyi-rugelach-allo

Hozzávalók kb. 16 db-hoz:

Tészta:
12 dkg natúr krémsajt (Philadelphia)
12 dkg puha vaj
4,5dkg porcukor
15 dkg liszt

Töltelék:

10 dkg vaj megolvasztva
3 dkg kakaópor
7 dkg porcukor
1 narancs reszelt héja
fél teáskanál mézeskalács fűszer (elhagyható)

A tetejére:
1 db tojás

1. A tészta hozzávalóit géppel, vagy kézzel összegyúrjuk és fóliába csomagolva hűtőbe tesszük 1 órára.

2. Elkészítjük a krémet: az olvasztott vajat kikeverjük a kakaóporral, porcukorral, mézeskalács fűszerrel és a narancshéjjal. Ha simára kevertük, hűvös helyre tesszük, hogy megdermedjen.

3. Ha letelt a hűtési idő, akkor előmelegítjük a sütőt 180 fokra és sütőpapírral bélelünk ki egy tepsit.

4. A tésztát megfelezzük és az egyik felét erősen lisztezett felületen kinyújtjuk (ha nem sikerül a szabályos kör, körbevágunk egy nagyobb tányért és kész is a kör.) és megkenjük a krémmel. A kört 8 egyenlő cikkre vágjuk, (A tészta másik felével ugyanezt megcsináljuk, így jön ki majd a 16 db összesen.) majd feltekerjük a tésztacikkeket és a végeit kicsit begörbítjük, hogy meglegyen a kiflialak.

5. Tepsire rakjuk a kész kifliket, lekenjük őket tojással és sütőbe toljuk kb. 20 percre.

karacsonyi-rugelach

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!