Csak a Puffin

Sajtos pálcikák

Még a nyáron kaptam a csudálatos debreceni delikát üzlettől, a Húsmanufaktúrától a pakkot, amiben a spéci sonkákon kívül sok más is volt, többek között chutney Axitól és chililekvár a sárréti chilifarmról. Isteni mindkettő, fantasztikus ízük van, de azért ezeket nem magában kanalazgatjuk, még akkor sem ha finomak. Így most sütöttem hozzá frankó kis sajtos nyalókákat, amiket aztán megtámogattunk ezekkel a kencékkel. Príma volt.

Hozzávalók:
leveles tészta
mozzarella
gouda sajt
cheddar sajt

1 tojás a lekenéshez

1. A leveles tésztát kiolvasztjuk és kinyújtjuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra és sütőpapírral bélelünk ki egy tepsit.
2. A mozzarellát kisebb darabokra tépkedve, a goudát és a cheddart lereszelve adagoljuk a tésztára. Tenyérrel ellapogatjuk, majd feltekerjük és 1-2 cm széles szeletekre vágjuk, a tepsire rakjuk és lekenjük tojással. Kb. 20 perc alatt megsütjük.
3. Ha kész, jégkrémpálcikát szúrunk a csigákba.

Fetás-szárított paradicsomos muffinfasírtok

Ha kicsit más ízekre vágysz, mint a klasszik fasírté. A feta annyira nem erős benne, de a bazsalikom és a szárított paradicsom igen jó. Komolyabb kecskesajttal is érdemes kipróbálni. A kicsi is ezt ette, elég jóízűen. Mondjuk én is jóízűen ettem életemben először szárított paradicsomot, csak én 28 voltam, nem 1:) 

Hozzávalók 8 db muffinhoz:

500 g darált sertéshús
só, bors
pirospaprika
bazsalikom
szárított paradicsom
8 kocka fetasajt (kb 5 dkg)
1-2 gerezd fokhagyma
1 kisebb fej vöröshagyma
2-3 evőkanál zsemlemorzsa
1 db tojás
1. A hagymát és a fokhagymát nagyon apróra vágjuk és a szárított paradicsomot is kisebb darabokra vágjuk. 
2. A húst, a hagymákat és a szárított paradicsomot egy tálba mérjük, hozzáadjuk a tojást, fűszerezzük sóval, borssal, pirospaprikával és bazsalikommal és összegyúrjuk. Adunk hozzá néhány evőkanál zsemlemorzsát, hogy ne legyen olyan híg.
3. Szilikon muffinsütő formát készítünk elő, vagy ha ilyenünk nincs, akkor a fém muffinsütőt kivajazzuk és zsemlemorzsával szórjuk meg. A mélyedésekbe kanalazzuk a húsmasszát, kb a feléig, ott megállunk, minden muffin közepébe belenyomunk egy fetakockát és aztán befedjük a maradék húsmasszával. Kicsit púposra formázzuk, hogy hasonlítson a muffinhoz. Persze nem muszáj, ezt csak azért mondom, hogy tudd, magától nem fog megemelkedni, mint az igazi muffin. 
4. 200 fokos sütőben sütjük kb. 40 percig. Közben bugyog, rotyog, úgy tűnik kívülről, mintha esélyünk sem lenne, hogy muffinformájú legyen, de aztán mikor a teteje már megpirul, elzárhatjuk a sütőt és mikor kivesszük, látni fogjuk, hogy korrekt kis muffinjaink lettek. 
Mi sütőben sütött, sóval, borssal, olívaolajjal meglocsolt és sütés közben párszor átforgatott krumplival ettük, mert mi ezt a krumplit szeretjük a legjobban és egyébként is ez a legkevésbé melós. Egyszerre sült a sütőben a muffinokkal, kb. egyszerre lettek kész. 
Ernyey Béla szakácskönyvéből jött az ötlet, amit kicsit átszerveztem. 

Sajtos-baconös krumplifalatok

Így menekült meg az elfekvő krumplipüré. Príma ebéd lett belőle. Ki sem néztem belőle.

Hozzávalók:
300 g krumplipüré
1 db tojás
100 g reszelt sajt – nálam füstölt
50 g bacon kockákra vágja

A sajtot lereszeljük, a bacont kockákra vágjuk és hozzáadjuk a tojást, plusz a krumplipürét. Összegyúrjuk és sütőformába adagoljuk. Én szilikon minimuffin formába nyomkodtam, a maradékot pedig mini jégkrém készítő formába és 200 fokon sütöttem kb 20-25 percig. Salátával, némi chililekvárral isteni ebéd volt. Volt. Valamikor. Szalacsi örök.

Kár belém a jó fotóapparát…:)

Kecskesajtos-epres falatok

Na ez egy nagy kedvencem. Abszolút király kis vendégváró falat. Jól néz ki, sokkal korábban előkészíthető és nagyon príma az íze. Mondanom sem kell, hogy a szezon egyik alapszakácskönyvében, a Nagy karácsonyi szakácskönyvben találtam a receptet… Hiszen mi mást is emelnék le május közepén a polcról, ugye? Na de viccen kívül, télen csináltam először, akkor mirelit eperrel – hát úgy azért nem ugyanaz az élmény, ilyenkor viszont egészen szuper.

Hozzávalók 25-30 db-hoz
75 g vaj olvasztva
140 g liszt
75 g darált mogyoró (natur, sótlan)
2 ek porcukor
2 tojássárgája 2-3 ek vízzel elkeverve

10-15 dkg kecskesajt
Pár szem eper

1. A vajat, a lisztet, a darált mogyorót, a cukrot és a felvert tojásokat sima tésztává gyúrjuk. Celofánba tesszük és kb félórára hűtőbe tesszük.
2. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, elővesszük a hűtőből a tésztát és kis gombócokat szaggatunk belőle, ellapítjuk tenyérrel, minimuffinformába egyengetjük és 8-9 perc alatt megsütjük. Figyelni kell, mert hamar megpirul a széle. (Ha nincs minimuffinforma, akkor simán sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk a korongokat, így persze nem lesznek kosáralakúak, de nem baj).
3. Ha teljesen kihűlt, kecskesajtot morzsálunk a kosárkákba, epret rakunk a tetejére és kész.

Tökmagpesto

A facebookon már szót ejtettem róla, de itt is jár a beszámoló. A hétvége lezajlott igen jól, pöti programváltozással, de sikeresen. L vacsorájáról majd egy külön eposzban emlékeznék meg, most csak annyit, hogy brunch volt is meg nem is, a hangulati elemek miatti aggodalmam miatt végül kétnapos evés-ivás volt, a brunchra tervezett étkek egy részével, de a VVV versenyben majd én is egy vacsorával indulok. Laci három fogást készített, azokon kívül 12 másik étel volt, egyszerűbbek és bonyolultabbak. Volt tökéletes kenyér, körözött, tökmagpesto, diós kéksajtkrém, túrós tejföllel töltött krumpli hagymával és bacondarabokkal, citromos máktorta, csodabrownie, kecskesajttal töltött körte baconbe bugyolálva, adhoc csirkés saláta, mini pavlova és zöld macaron lemon és orange curddel, puncsgolyó. Gyakorlatilag semmi nem maradt, de az a gyanúm, hogy ha még ötféle lett volna, akkor is minden elfogyott volna..


Nem minden lett megörökítve, de pár dolog igen. Pl ez a tökmagpestoszerűség, ami egy régi príma konyhában szerepelt tökmagpástétom néven…



Hozzávalók:
1 csésze pirított tökmag
1/3 csésze reszelt parmezán
1-1,5 kk reszelt citromhéj
2-3 kk citromlé
1 csésze tökmagolaj


1. Ha nincs pirított tökmagunk, akkor megpirítjuk. 
2. Mindent egy műanyagtálba mérünk és pépesítjük turmixgéppel, de nem teljesen, hogy maradjanak benne roppanós tökmagdarabok. 


Pirított baguette szeletekre a legjobb kenni. Nagyon klassz benne a citromos íz.

VKF - Különleges túrósok

Túró. Ez a témája az aktuális, Ízbolygó által kiírt VKF-nek. Kérdések is vannak. Például az, hogy szeretjük e. Hát igen, nagyon. Azt is kérdezi, hogy hogy csináljuk. Hát sehogy, soha eddig. Mármint házilag a túrót. Aztán, hogy mit hoz a jövő, nem tudom, lehet, hogy eljön az idő, amikor vajat köpülök és túrót készítek, de ez még nem most van. De szeretem, ez kétségtelen. Ciki vagy sem, nem bánom, bármennyi, de tényleg bármennyi túró rudit meg bírok enni. A sima pöttyöset, nem az ízesítetteket, csak a sima, étcsokibevonatút. A túrógombócot is imádom, szerintem 14 éves koromig a porcukros-tejfölös túrógombóc volt a kedvenc ételem. A túróscsuszát is nagyon szeretem, még az esküvőnk napján is ez volt a kutyafuttában elfogyasztott ebédem, nem volt nagy rizikó benne, hogy véletlenül ezen a tökéletes napon esetleg nem kívánt következményekkel járna… Kiskoromban a natúr túrót is nagyon szerettem, egy kis bedecoval megszórva (és még a csokis sűrített tejet is, simán a tubusból benyomni a számba, meg nyaralás előtt a felhalmozott tejporzacskókból benyalni a port:) Igen, igazi kis ínyenc voltam:)
De visszakanyarodva a főcsapáshoz, még valami, ami eszembe jutott: a túró, az valahogy mindig az én favoritom volt. Nem emlékszem, hogy tesóm gyerekkorunkban valaha jószívvel evett volna túrót. És később sem, nem is nagyon ismerek olyan hímnemű egyedet, aki a kedvencei között sorolná a túrót… Megeszik, nem azt mondom, hogy nem, de biztos, hogy nincs a top5-ben. Tényleg, ez olyan nemférfias dolog, legalábbis az empíria nálunk ezt mutatja. Kérdés még, hogy milyen gyakran fogyasztunk túrót. Nem is tudom, hetente biztos, mindig van itthon és legtöbbször nem romlik meg, mert mióta egyszer csúnyán ráharaptam egy romlott túrófalatra, azóta óvatosan bánok vele, nehezen feledhető az a rettenet…
Ennyit tehát a túróhoz fűződő viszonyomról, és akkor íme a pályaművem: egy előétel, bazsalikomos túróval töltött paradicsom.

Hozzávalók:
3 db paradicsom
10 dkg túró
1 kk apróra vágott (vagy szárított) bazsalikom
1 gerezd fokhagyma szétzúzva
csipet só és bors
3-5 dkg reszelt sajt (parmezán, esetleg, ha nincs, akkor gouda pl.)

1. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, kivajazunk egy tűzálló tálat/sütőlapot.
2. A paradicsomok tetejét levágjuk, belsejüket kikaparjuk (én dinnyevájóval szoktam csinálni, de kiskanállal is simán megoldható).
3. A túrót áttörjük, hozzákeverjük a bazsalikomot, az összeszúzott fokhagymát, csipetnyi sót és borsot.
4. A túrós masszát a paradicsomokba töltjük, megszórjuk a tetejét reszelt sajttal, végül ráhelyezzük a sütőlapra és 15-20 perc alatt készre sütjük.

Forrón tálaljuk!

Ötlet: A 100 legjobb túrós recept című könyv

Scooter a strandon - Túrós pogácsa

Túrópara volt tegnap. Visszatértünk a hosszú hétvégéről, tele hazai táppal, itt meg a hűtőben figyelt még egy korábban – meg nem mondom mi célból – vásárolt túróadag. Napokra elegendő ellátmánnyal érkeztünk, így inkább valami ropogtatnivalót akartam és őszintén szólva a legkevésbé sem volt kedvem a konyhában rostokollni, így valami nagyon könnyű dologra vágytam. Mi sem volt hát természetesebb, mint hogy túrós pogácsát készítsek. Ennél egyszerűbb dolog kevés van, de tényleg. Főleg, ha a második tepsinél már arra is lusta vagy, hogy kerek, normális pogácsákat szaggass, és csak egyszerűen felvagdosod a tésztát négyzet és téglalap alakúakra. Ahogy ez a második adag megsült, kétség sem fért hozzá, hogy ezek már nem is pogácsák, hanem párnácskák, ami annyira megragadta a fantáziámat, hogy készítettem a párnácskához emberkét, emberkéhez orrocskát, kisfecskét és hülye hajacskát és így történt, hogy sikerült megformáznom Scootert magát, miközben végigvihogtam az alkotási folyamatot:-) Jó, ok, amikor még a Bravo és a Popcorn magazin volt számomra a mértékadó sajtótermék, akkoriban Scooter valami ilyesmi frizkót viselt. Azóta kicsit elhanyagolta magát emberünk, a Cosmo kategorizálása alapján talán a körtealakú testtel rendelkezők közé sorolnám, nemcsoda hát, hogy a fecskéből kibuggyan a bébiháj. A szeme, na jó, tudjuk be ezt az éveken át tartó kíméletlen éjszakázásnak, és máris kiegyezhetünk abban, hogy a képen látható kis fickó valóban Scooter, akinek a fejére rágyógyult a fejhallgató is:):)!

Hozzávalók a pogácsához!:
25 dkg túró
25 dkg liszt
25 dkg vaj
fél kk só
negyed kk sütőpor

1. Jól összegyúrjuk a szobahőmérsékletű hozzávalókat, a kész tésztát hűtőbe tesszük legalább egy órára.
2. Ha letelt az idő, előmelegítjük a sütőt 200 fokra, a tésztát kinyújtjuk, és kétszer-háromszor áthajtogatjuk. Ez annyit jelent, hogy mindig az éppen aktuális méretű tésztát feleakkorára hajtjuk, tehát a végén kb. az eredeti egynyolcadát kapjuk. Aztán újra kinyújtjuk és újrahajtogatjuk, és még egyszer elölről az egészet, míg végül kinyújtjuk kb. fél cm vastagságúra és pogácsaszaggatóval vagy egy késsel formákat szabdalunk, tepsire helyezzük, lekenjük tojással és 20-25 perc alatt készre sütjük. Természetesen a tojás után még rászórhatunk ezt-azt, tökmagot, szezámmagot, mákot, reszelt sajtot, ki hogy szereti.

Hát ja, nem érzek kényszert, hogy megváltsam a világot:)(aki kitalálja, honnan való az idézet, azt megajándékozom egy saját készítésű Scooterrel:) így néha ilyen is kiszökik pihent agyamból:) Mark Darcy-t kicsit nehezebb lett volna megformázni:) Vagy csak egy emberes pajesz, öltöny és máris kész?:) Nem, nem, azt hiszem, Mark Darcy-hoz már művészet kell!

Citromos keksz

Mostanában sokat időzök külföldi blogokon, receptes oldalakon, bőszen jegyzetelek és próbálgatok, hol sikerrel, hol mérsékelt sikerrel. (Persze nem az én hibám:):) Így találtam rá erre a remek teasüteményre is, Chocolate Gourmand oldalán. Be is írta magát a nagykönyvbe, rendszeres vendégfogadó lesz ez nálunk.

Hozzávalók:

24 dkg vaj
24 dkg cukor
1 tojás
8 dkg citromhéj (kb. 10-15 db citrom, ld. lentebb)
2 ek citromlé
60 dkg liszt
fél kk szódabikarbóna
1/4 kk só

1. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Lereszeljük rengeteg citrom héját. (Itt bevallom, hogy nekem összesen 2 dkg citromhéj jött össze kb. 4-5 citromból! A többibe narancs héját reszeltem és még így is csak a fenti mennyiségek fele jött össze..)
2. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a cukrot és a tojást és habosra verjük. Belekeverjük a citromhéjat és a citromlevet és elkeverjük, úgy hogy, sima, könnyű massza legyen belőle. Hozzáadjuk a lisztet, szódabikarbónát és csipetnyi sót és jól összekeverjük.
3. A masszából gombócokat formázunk és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket és 8-10 percig sütjük (maximum!).

Megjegyzés: Az eredeti recept szerint a gombócokat még cukorban is megforgathatjuk, de szerintem ez felesleges. Így volt tökéletes, plusz még némelyik tetejére kis olvasztott csokit csurgattam és hagytam rádermedni, hát úgy volt aztán tényleg hipertökéletes.

Pizzagolyó

Balatonfüred-Arany Csillag Pizzéria. Nem tudom, mond-e ez valakinek valamit. Életem első 24 évében nekem sem mondott semmit, pedig szinte minden évben eltöltöttünk egy-két hetet Füreden. Aztán az egyik legjobb jóbarátnőm – aki persze életében kb. akkor járt először a városban – mesélte, hogy, ha arrajárunk, feltétlenül próbáljuk ki az Arany Csillag Pizzériában a pizzagolyókat. Megtettük. Azóta megmutattuk másoknak is, aztán megint megmutattuk másoknak is, és így most már nem telik el úgy kirándulás Balatonfüreden, hogy ne ugranánk be egy-két adag pizzagolyóért a főút melletti pizzériába, pedig nem ritkán járunk arra. A receptet talán egyszer kerestem már a neten, de nem találtam, így a gondolat sem foglalkoztatott igazán, pontosan tegnapig. Úgy esett, hogy ültünk itthon munkaidő után fáradtan, az újságban előre gondosan bekarikázott Jamie vidéki konyháját néztük. Hát, megmondom őszintén, Jamie műsoraiért soha nem voltam túlzottan oda, de ez a vidéki konyhás, ez napról napra levesz a lábamról. Ebben az adásban különféle pizzákat készített zacskószáj barátunk, de úgy, hogy csak ültünk itt belesüppedve a kanapéba és szóhoz sem jutottunk, csak mindenáron pizzát akartunk enni. Így aztán gyorsan összeállítottam egy tésztát, a már bevált recept szerint, elkészítettem hozzá a Jamie által bemutatott paradicsomos feltétet, pár szelet paradicsom és mozzarella került a tetejére és már sült is. Isteni lett, de megmaradt a nyerstészta fele, amiből valami mást akartam készíteni. És itt jött az isteni szikra, hogy hát miért ne próbáljam meg a pizzagolyókat?? Mondjuk azért, mert nem tudom, mi van benne:) De olyan mázlim volt, hogy beütöttem a gugliba és így rátaláltam a Főtér szilveszteri adására, amelyben éppen ezt a receptet mutatták be. Mint kiderült csak sonka és sajt van benne, semmi egyéb….:) Íme hát a recept. Amilyen egyszerű, olyan nagyon finom! De tényleg!


Pizzatészta:
fél kg liszt
1 lapos evőkanál só
fél evőkanál szárított oregáno
frissen őrölt fekete bors
1 tasak szárított élesztő
1 teáskanál cukor
3 dl langyos víz
3 evőkanál olívaolaj

Töltelék:
sok sonka
sok reszelt sajt

1. A tésztához szükséges alapanyagokat a fenti sorrendben egy nagy tálba öntjük, kicsit kézzel összegyúrjuk, majd dagasztókarokkal ellátott robotgéppel hólyagosan simára dagasztjuk.
2. Letakarjuk és kb. 45-60 perc alatt meleg helyen duplájára kelesztjük.
3. Előmelegítjük a sütőt 220 fokra.
4. A megkelt tésztát 3 részre szedjük, majd egyesével dolgozunk velük. Kinyújtuk kb. 30×15ös téglalappá, a téglalap közepére ráhelyezzük a sonkákat (úgy egyben, nem is kell felvagdosni) jó bőven teszünk rá reszelt sajtot, majd hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük a tésztát, úgy, ahogy a csigák készítésénél szoktuk. Félretesszük és ugyanígy járunk el a másik két tésztadarabbal is.
5. Ha elkészül a három rúd, kb 1,5-2 cm-es szeletekre vágjuk őket, és az így kapott szeleteket lefektetve tepsire rakjuk.
6. Nagyjából 15-18 perc alatt készre sütjük. Az a jó, ha a tetején a sajt egy icicpicit kezd pirulni.

Lehet így, pucéron is enni, de ennél még sokkal, sokkal jobb, ha fokhagymás mártást készítünk hozzá, amibe bele lehet mártogatni a golyókat (jobban mondva kiscsigákat). Kidobástól megmentett 2 dl tejfölhöz kevertem kb. 3-4 gerezd zúzottokhagymát, kicsit sóztam, borsoztam, és hozzákevertem kb. 2 ek olajat is. Ez is teljesen jó lett, de legközelebb Mamma fehér majonézéhez fogok fokhagymát adni, és abba fogjuk tunkolni a golyókat. Iszonyú jó!

Ugyanez villámgyorsan elkészíthető, ha leveles tésztát használunk, nem pizzatésztát. Pont ugyanilyen jó lesz.

VKF - Hal volt, hal nem volt

Gabojsza nyitotta az évet az új VKF forduló kiírásával, témája a tengeri (és egyéb vízben élő) állatkák és egyéb képződmények étellé varázsolása. Ez nagyon jó kis téma, csak egy baj van vele, hogy nincs a tarsolyomban ilyen recept. Családunk nem igazán van oda a vízi állatokért, Apa még csak-csak, és talán a Bátyám is megeszik bizonyos tengeri herkentyűket, de sem Anyukám, sem pedig a Férjem nem rajong értük. Ebből a nagyobbik gond, hogy a Férjem nem szereti őket. Mert én viszont igen. Legalábbis enni. De azt nagyon. Itthon általában éttermekben szoktam kiélni ilyen irányú igényeimet, legtöbbször azonban külföldi útjaimon pótolom az elmaradásokat. Emlékszem, amikor először voltam Svédországban, valami helyi szokás miatt meg kellett kóstolnom különféle pici nyers halakat – hát az nem volt túl jó -, aztán ettünk nagyon finom halat Apával Marseille-ben pár éve, mégis a legintenzívebb élmény tavaly nyáron ért, amikor egy hétig egy görög szigeten töltöttem a munkaidőmet:), ahol minden este a sziget legjobb éttermeiben vacsoráztunk. Ott ettem olyan sok finom tengeri herkentyűt, hogy hajaj. Az más kérdés, hogy utána legtöbbször úgy aludtam, hogy álmomban felriadtam, mert úgy éreztem, pici kis halak úszkálnak a bendőmben… Szóval az nagyon klassz volt.. Ennek ellenére sem álltam még neki soha az elkészítésüknek. Persze, kérdezhetnétek, hogy miért nem? Dehát erre már nagyrészt válaszoltam egy korábbi VKF során, amikor elmondtam, hogy kinek és miért sütök-főzök. Ha meg ez a valaki nem szereti, de semmilyen formában sem, akkor nehéz beiktatni az étrendbe.. Így most nem is futja semmi okosságra, csak két kis apró kenőkére, amit a tapenade mellett, bármikor, bármilyen mennyiségben meg bírok enni. A tonhalkrém, és a paradicsomos koktélrák a két “pályaművem”:)

Tonhalkrém:
7 dkg töltőtömegű tonhalkonzerv lecsepegtetve
1 kiskanál vaj (szobahőmérsékletű)
2 kiskanál tejföl
1 kiskanál citromlé (mármint citromnak a leve)
baguette, pirítós, bármilyen kenyérke

Mindent jól összekeverünk, rákenjük a pirítósra és kész:)

Próbáltam már vaj nélkül, vagy a tonhalkonzerv levét megőrízve, de sehogy sem volt túl jó, nekem így a legjobb.

Paradicsomos koktélrák:
30 dkg fagyasztott koktélrák, felolvasztva, lecsepegtetve
3 gerezd fokhagyma
6-8 db koktélparadicsom 2 vagy 4 darabba vágva
4 dl paradicsomszósz
1 db citrom
petrezselyem
olívaolaj
só, bors
baguette, pirítós, bármilyen kenyérke

1. Egy serpenyőben olívaolajat forrósítunk, beletesszük a fokhagymát, hozzáönjük a paradicsomszószt, sózzuk , borsozzuk, rászórjuk a petrezselymet és felforraljuk.
2. Ha felforrt, hozzáadjuk a rákokat és így is összeforraljuk.
3. Ha kész, pirítósra helyezzük, citromszeletekkel és koktélparadicsomokkal díszítjük.

Ez a recept egy 2007-es nyári Receptklub magazinból származik, csak fényképem nincs róla…

Ez tehát a két alibiművem, úgy látom, azért másoktól lehet majd ötletet meríteni, aztán talán a következő VKF témája a gombóctéma lesz, és akkor én is felvonulhatok az egész arzenállal:)
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!