Csak a Puffin

Mandulás-rumos torta - BB-torta 10.

Végre sikerült valami szépet és jót készíteni, így Brúnó 10. miniszülinapját méltóképpen sikerült megünnepelni – bár a komplett torta 2 nap csúszással lett kész, de istenbizony az alapot megsütöttem még 4-én. Kicsit megszaladt a rum, még szép, hogy megszaladt.. 19 hónap után, szerintem konkrétan lejtése van az üvegnek a sütitál irányába. Tudom, tudom, hogy 1 pohárral simán lehetne inni ilyenkor is, de mindig mondom, hogy 1 pohárral sehol nem lennénk, akkor meg minek.

Hozzávalók 4 db minitortához (vagy 1 db 18 cm átmérőjű tortához)
75 g étcsoki
2 db tojás
50 g cukor
50 g olvasztott vaj
4 ek rum – de lehet kevesebb
100 g darált mandula – vagy (Nature cookta mandulaliszt)

A krémhez (ez saját fejlesztés és nem egészen egzakt, kicsit ízre és sűrűségre mentem és valahol elveszett a pontos adagok rögzítése, de valami ilyesmi kb reális lehet:)
150 g krémsajt
2 dl tejszín kemény habbá verve
2-3 evőkanál porcukor
2-3 darált mandula
2-3 evőkanál kakaópor

1. A csokit megolvasztjuk és félretesszük.
2. A vajat megolvasztjuk és a cukorral, plusz a tojással meg egy géppel habosra keverjük.
3. Hozzákeverjük a csokit, a rumot, jól kikeverjük és a végén hozzáadjuk a darált mandulát is.
4. 180 fokra előmelegítjük a sütőt, elővesszük a desszertgyűrűket. Mivel mindig félek, hogy esetleg kifolyik a massza a desszertgyűrűből alul, ezért úgy szoktam ügyeskedni, hogy alufóliával becsomagolom alulról, aztán fogom a desszertgyűrűt, külső kerületét sütőpapíron körberajzolom, azt aztán kivágom, az alufóliára helyezem belülről, és arra adagolom a masszát.
5. Kb 20-25 percig sütöm a kisadagokat – ha tortaformában sütöd, lehet, hogy picit tovább kell sütni. Megvárjuk, míg kihűl.
6. Ha kihűlt, akkor jön az improvizatív rész (magyarul az, ahol az eredményorientált cselekvéssorozat a precizitás rovására ment, vagyis kevertem, amíg olyan nem lett, amit akartam és nem írtam le na). a tejszínt kemény habbá verjük, előveszünk két tálat. Az egyikbe belemérjük a krémsajt felét, a másikba a másikat. A porcukrot is megfelezzük és hozzáadjuk a krémsajtokhoz fele-fele arányban, aztán jön a tejszín felezve, és végül az egyikhez darált mandulát, a másikhoz kakaóport keverünk. Aztán ha már nem folyós, és úgy érezzük, hogy lenne tartása, ha nyomózsákból kinyomnánk, akkor gyorsan félbevágjuk a minitortákat és telenyomkodjuk ezzel a két krémmel, ráhelyezzük a másik lapot és a tetejét is feldíszítjük, profi cukrászokat megszégyenítő tökéletes mintával, haha.

Hát így.

 

A recept egyébként Rachel Allen: Cake című könyvéből származik, amiről már korábban kifejtettem a véleményemet, miszerint a Bake után most itt a Cake és mi van, ha csak 1 betűt tud mindig cserélni, akkor jön a Lake, nagy brit tóhatározóval, aztán neadjisten a Fake – lopott Nigella receptekkel, or what? El kell mondanom amúgy, hogy feltehetően a legszerencsésebbek egyike vagyok. Amikor erről értekeztem a facebookon, és hogy egyébként milyen jó lenne ez a könyv, akkor egy drága jó cyberbarátnőm titokban megrendelte nekem ezt a könyvet és pár nap múlva már itt is volt. Hát elég jó, nem? A könyv egyébként az ilyen magamfajta sütirajongóknak maga a kánaán, dugig van sütireceptekkel. Szemben a Bake-kel, amibe azért be lehetett szuszakolni a sütés cím alá sósakat, péksüteményeket is, ide most tényleg szigorúan csak sütemények kerültek, semmi mellébeszélés.

Maga a könyv amúgy gyönyörű, masszív, jó vastag, csodálatos képekkel, szuper receptekkel, bár a Barbie-babás tortát talán ki tudtam volna hagyni az utolsó lektorálásnál, de mivel tudom, hogy van egy egész szubkultúra, aki odavan a formatortákért és hasonló díszes tortákért, megbocsátom ezt a fejezetet Rérének:) Egyébként könnyű, gyors, egészséges (hehe:), gyerekeknek szóló, ünnepi sütik, cake popok, cupcake-ek no meg persze sütési alapvetés is van a végén. Annyira gyönyörű ez a könyv, hogy nehéz letenni és nem a habverőhöz rohanni egyből, és a korábbi Rachel-tapasztalatok birtokában most mondom, hogy tutira jók is a receptek, ezt borítékolhatom már most. Ez itt alant például az “egészséges” fejezetből származik. Mármint az alaptészta, a krémes rész, meg a felépítés az saját fejlesztés, ő simán csokival fedte le az egészet, de én a nagy arcommal 19-re még lapot kértem és igazam is lett. Így szerintem még 100x jobb. Remélem, egyszer magyarul is megjelenik majd ez a könyv. Addig is Rachel Allen: Cake – így keressétek, Harper Collins kiadó, 2012-es kiadás, 352 oldal.

 

Vörösboros-marcipános bonbon

A bonbonszezon hivatalosan is beindult. Nem süt a nap, prímán lehet temperálni a csokit és egyébként sincs jobb dolgunk ilyen hideg estéken, mint bonbonozni, ugye? Forraltborízű bonbonnak képzeltem, de megszaladt egy picit a rum, ezért inkább rumos lett, úgyhogy óvatosan a mililiterekkel.

Hozzávalók:
50 g étcsoki
60 g fehércsoki
25 ml tejszín
25 ml vörösbor
csipet fahéj, gyömbér és őrölt szegfűszeg
20 ml rum
100 g marcipán

étcsoki a bevonáshoz

1. A tejszínt és a vörösbort egy kislábasban felforraljuk, lehúzzuk a tűzről és beletördeljük az ét és fehércsokit és addig kevergetjük, míg teljesen fel nem olvadnak benne. Hozzákeverjük a fűszereket és a rumot és elkeverjük, majd hűvös helyre tesszük jó pár órára.
2. Közben előkészítjük a csokiburkot. Az étcsoki 2/3-át kis lábasban kicsi lángon, folyamatos kevergetés mellett megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzről és beletördeljük a maradék csokit és addig kevergetjük, míg az is teljesen megolvad. Kikenjük vele a bonbonformát és hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
4. Ha megdermedt a csoki, és eltelt pár óra és a vörösboros krém is megdermedt, akkor elővesszük a hűtőből a kikent bonbon formát, beleegyengetjük a krémet, pici marcipándarabokat helyezünk a tetejére, és végül a maradék olvasztott csokit rácsorgatjuk és ezzel befedjük a bonbonokat. Hűtőbe tesszük, majd kb fél óra múlva kipattintjuk a formából a kész bonbonokat.

A recept az Alexandra Kiadó egyik 2012-es újdonságából, a Saját készítésű pralinék és bonbonok című opuszból származik, melyet jó érzékkel a magyarországi bonbon-boom (BBB) idején jelentetett meg a fineszes kiadó:) Mert ugye hol van már a 90-es évek konyakmeggy-monopóliuma, meg a rémes, egyízű nugátos bonbonok ideje. Megmondom hol van, hát lejárt. Az idejük. A rossz bonbonoknak. Cserébe viszont trendi dolog lett a kézművesbonbonok készítése és értelemszerűen fogyasztása is, elvégre minek indulna el minden második héten új bonbonos vállalkozás, ha nem azért, mert van rá kereslet. Én már csak tudom, a kereslet, meg a kínálat kéz a kézben jár. Megtanultam a leckét, nyugi, nyugi.

Szóval a bonbonozás menő, ráadásul olyan dolog, amivel otthon is el lehet szórakozgatni. Már nem az evéssel, hanem a készítéssel. Erre a rollerre szállt fel az Alexandra Kiadó is, amikor úgy döntött, hogy magyar nyelven is megjelenteti ezt az eredetileg német nyelven megjelent könyvet. Rövidke bevezető van az elején, pralinésztori, temperálási kisokos, tárolás, csomagolás, tényleg nagyon röviden, lényegre törően, aztán sok, kb. 40 db recept. A receptek csokoládés, diós,mandulás, kávés, gyümölcsös, és trendi fejezetekbe tömörülnek, és bár nem számoltam pontosan össze, az összes bonbon elkészítéséhez hozzávetőlegesen 10 kg csokoládéra lenne szükség, legalább 5 kg marcipánra, szóval van benne matéria bőven, de a megadott mennyiségből lesz is több száz bonbon, úgyhogy ha csak kistételben próbálkoznánk, akkor érdemes egy számológéppel felszerelkezni és vadul osztani a mennyiségeket. A jó hír az, hogy vannak benne egyszerűbb receptek is, sima, gömbölygetős trüffelek és golyók is, szaggatós pralinék, illetve szeletelhető kiskockák is, úgyhogy nem kell megijedni, nem csak töltött, “bonyolult” receptek vannak. Szóval ha valaki fél a kikenés, dermesztés, újabb kikenés, töltelékkel megtöltés, dermesztés, csokitalpazás folyamatától, akkor sem kell aggódni, talál jó pár receptet az egyszerűbb megoldásokra is.

Ami az ízeket illeti, főleg az ismertebb ízekre épít a könyv: mandulás, fehér csokis, diós, mogyorós, rumos receptből akad jópár, meglepően sok kávés recept van benne, és csak néhány különleges ízkombináció, de azok sem vadak. Nincs szarvasgomba, se tölgyfakéregízű bonbon, az itt szereplő receptek alapján elkészíthető bonbonokat nyugodtan lehet nagymamának is ajándékba adni, nem fogja ráncolni a homlokát a fura ízek miatt. Ja, mert hát ugye a legjobb a saját készítésű bonbonozásban, hogy örömet lehet vele szerezni. Szépen prezentálható, be lehet csomagolni, ajándékba lehet adni, (aminél csak kapni jobb:) és lehet dicséreteket bezsebelni. Ilyenkor télen nyilván akad rá alkalom bőven, Mikulás-csomagba, kollégáknak, osztálytársaknak ajándékba simán lehet bonbont adni. Pláne, hogy a könyvhöz adnak 6 összehajtogatható csillivilli dobozkát is, amiben szépen lehet tálalni a kész kis golyókat. Hát ilyen ez a könyv.

Saját készítésű pralinék és bonbonok – Pralinékészlet – Receptkönyv hat stílusos ajándékdobozzal
Alexandra Kiadó
2012
96 oldal
2999 Ft 

Kókuszgolyós csoki

Na nem úgy, hogy a csokiban pici kis kókuszgolyók vannak, az azért elég vad türelemjáték lenne. Úgy kókuszgolyós, hogy az van benne, ami egy valamirevaló kókuszgolyóban.

Hozzávalók 2 tábla csokihoz és jópár kókuszgolyóhoz:
50 dkg darált háztartási keksz
10 dkg porcukor
3 ek kakaópor
2 dl tej
4 ek rum
2 dl kávé (ne tévesszen meg, szinte nem is lesz érezhető)
10 dkg kókuszreszelék

15 dkg étcsoki

1. A hozzávalókat összegyúrjuk, ha túl száraz, tejjel lazítjuk, ha túl ragadós, akkor 1-2 ek kókuszreszelékkel tehetjük szilárdabbá. Félretesszük pihenni.
2. A csoki 2/3-át kis lábasban kicsi lángon, folyamatos kevergetés mellett megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzről és beletördeljük a maradék csokit és addig kevergetjük, míg az is teljesen megolvad. Kikenjük vele a csokitábla formát és hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen. (nem fogy el az összes csoki, ami megmarad, azt tegyük félre, kell majd a befedéshez.)
3. Ha megdermedt a csoki, kivesszük a hűtőből, beleegyengetjük a kókuszgolyó-masszát, úgy, hogy minden oldalon hagyunk egy kb. fél centis peremet.
4. Megolvasztjuk a maradék csokit, és ezzel “felöntjük” a csokitáblát, úgy, hogy csoki fedje a tölteléket mindenhol és a széleken is mindenhol kitöltse a csoki a réseket. Hűtőben megdermesztjük, majd kipattintjuk a formából és kész is.

A csokitábla forma továbbra is itt, a Gasztroshopban kapható.

Böbe-féle puncsszelet

Na ezt nem saját kezűleg csináltam, de haszonélvezője voltam és nem túl bonyolult, viszont cserébe finom, úgyhogy veszem a bátorságot és leírom. Hagyományos ízek kedvelőinek erősen ajánlott. De ki a fene az a Böbe vajon?

Hozzávalók a tésztához:
50 dkg liszt
1 cs sütőpor
25 dkg vaj
20 dkg cukor
2 tojássárgája
4,5 dl tej

A krémhez:
10 dkg vaj
10 dkg cukor
3 ek rum
3 ek baracklekvár
3 ek kakaópor

A tetejére
4 tojásfehérje
20  dkg cukor
10 dkg étcsoki

1. A tésztához a lisztet és a sütőport elmorzsoljuk a vajjal, majd hozzáadjuk a cukrot, a tojássárgákat és 1,5 dl tejet és összegyúrjuk. 3 részre szedjük a tésztát és lisztezett deszkán kb 30×30 cm-es lappá nyújtjuk mindhárom darabot. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük az első darabot és kb 12 percig sütjük. Ha kész, kivesszük és betesszük a következő lapot is sülni, majd a harmadikkal is ugyanígy járunk el. Félretesszük hűlni a kész lapokat.
Az egyik lapot szétmorzsoljuk, a maradék 3 dl tejet felforraljuk és ezt a felforralt tejet a morzsalékra öntjük.
A krémhez a puha vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a rumot, a baracklekvárt, a kakaóport és a tejjel leöntött morzsalékot és elkeverjük.
Fogjuk az egyik tésztalapot, megkenjük a krémmel és ráhelyezzük a másik tésztalapot.
A tetejéhez a tojásfehérjéket kemény habbá verjük, majd vízgőz felett hozzáadjuk a cukrot és további 4-5 percig verjük. Ha kész, a süti tetejére kenjük és olvasztott étcsokit csorgatunk rá, amit villával kicsit összekuszálunk. Hűtőben dermedni hagyjuk.

Forrás: Gabula-Halmos: Kedvenc szakácskönyvem

Meggyes-kekszes-mogyorós pohárkrém

A pohárkrémek nagyon trükkös dolgok szerintem. Még ha szép a kép, akkor sem feltétlenül ugrok neki, hogy azonnal elkészítsem, pedig irtó finom tud aztán lenni, de valahogy nem csillan fel a szemem soha tőlük. Ez a legutóbbi mézeskalácsos-áfonyás is klassz volt, nyilván a málnás-cheesecake csokihab is, nyáron meg ez a málnás-banános volt emlékezetes, pedig egyikről sem gondoltam volna, hogy annyira jó lesz. Ja, és akkor még nem is említettem a korai Doki-érából a narancsos tiramisut. Nem csoda, hogy annyian koppintják, lopják… sajátjukként tüntetve fel. Hurrá.

Most viszont megint nekiálltam, mert nem bírjuk elfogyasztani a rajtunk maradt rengeteg karácsonyi mézeskalács kekszet. Úgyhogy fogtam az alltime legjobb ár-érték arányú szakácskönyvem, a Good Food 101 csábító desszert című darabját és addig forgattam, míg megoldást nem találtam benne. Az ötlet onnan jött, de ők amarettivel készítették és teljesen hülye módon, muffinpapírban, fagyasztóban – de én túlnőttem rajtuk és pohárkrémmé alakítottam a cuccot, hát ez lett belőle. Nagyon-nagyon finom. Most cserébe már örülök, hogy van még mézesünk:)

Hozzávalók (nincsenek fix mennyiségek, bátran adagoljátok, ahogy jól esik, nem lehet elrontani):
mézeskalácskeksz (vagy bármilyen más keksz, valszleg amarettivel, sima omlós édes keksszel, de csokis keksszel is kiváló lesz)
tejszín
porcukor
sótlan mogyoró, vagy dió, esetleg mandula
rum
meggybefőtt

1. A meggyet lecsepegtetjük és félretesszük. A mézeskalácsot késsel apróra vágjuk (nem érdemes darálni, mert az már túl apró lenne. Így apróra vágva pont ideális lesz.) A mogyorót is apróra vágjuk.
2. A tejszínt a porcukorral felverjük, majd hozzákeverjük a mogyorót és a rumot.
3. Összeállítjuk a poharakat: Alulra szórunk a mézeskalácsaprólékból, aztán rádobunk pár szem meggyet, ráadagolunk egy kis mogyorós-rumos tejszínhabot, aztán megint jöhet a mézes, rá meggy, rá tejszínhab.
4. Tálalásig hűtőben érleljük az ízeket, de nem kell hosszú órákon át hűteni, itt nem kell nagyon átáznia a kekszmorzsának, akár 1 órán belül is ehető. Isteni finom. Szerintünk.

Gesztenyekrémleves 2.

Van már egy gesztenykrémleves-recept itt a Puffinon, de az igazából alibileves. Bolti gesztenyemasszából van, nem mintha nagyon felzaklatna, de tudom, hogy sokan megbotránkoznak.. Na ez most talán a morgómacikat is megnyugtatja. Igazi gesztenyéből nagyon finom leves. Wowh. Tényleg klassz. Második forduló után, azt kell, hogy mondjam, utóbbi idők egyik legjobb levese. Hálistennek szépen is fotózható, színes, látványos…:) Dokirónia 2.0

Hozzávalók:
40 dkg gesztenye
5 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
fél dl rum
1 dl tejszín
1 dl fehérbor (kicsit kevesebb).

1. A gesztenyéket bevagdossuk (egy keresztet mindegyikre), lábasba tesszük és felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Felforraljuk, majd közepes lángon, lefedve főzzük kb 30 percig. Jó ronda barna lötty lesz, de nem baj.
2. Leöntjük róla a barna löttyöt és kicsit hűlni hagyjuk, 5-10 perc maximum. Leszedjük a héját és apróbb darabokra tördelve egy másik lábasba tesszük.
3. A gesztenyére öntünk 5 dl tejet és felforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről leturmixoljuk. Nem kell teljesen, legalábbis szerintem, mert jól fog esni pár gesztenyedarabra ráharapni.
4. Hozzáadjuk a rumot, a vaníliás cukrot, a tejszínt és a bort és még visszatesszük kb. 10 percre főni.

ui. Ha nem elég édes, akkor lehet még hozzáadni cukrot. nyilván.

Mákos pohárkrém

Adva volt egy mákos recept, közepesen gyenge végtermékkel. Az eredeti recept szerint ugyanis a mákos alapot kettévágjuk és szilvalekvárral kenjük meg – hát ez így nem egy nagy flash, mondhatnám azt is, hogy kifejezetten rossz. Bölcs Pepper azonban ezt megérezte, így csak 2 sort kent meg szilvalekvárral, a maradék mákos sütiből pedig egyrészt elkészítettem ezt a pohárkrémet (Lajos Mari most biztos büszke lenne rám:), és még egy másik édességet, de az még nincs lefotózva. Lényeg:

Hozzávalók:
5 tojás
15 dkg vaj
12 dkg cukor
1 cs vaníliás cukor
15 dkg liszt
20 dkg darált mák
1 cs. sütőpor
1 citrom reszelt héja
1 ek rum

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra, kibélelünk sütőpapírral egy kb 20×30-as tepsit/sütőformát.
A vajat megolvasztjuk és a cukrokkal habosra keverjük, hozzáadjuk a tojássárgákat, jól kikeverjük, majd jöhet. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, a vajas cukros keverékkel óvatosan elkeverjük.
2. A lisztet, mákot és sütőport elkeverjük, a masszához öntjük, belereszeljük a citrom héját, hozzáöntjük a rumot és lazán összekeverjük, majd a tepsibe öntjük és 20-25 percig sütjük.

Megvárjuk míg kihűl.
A süti  kb 1/4-ét kis kockákra vágjuk és félretesszük, míg elkészül a krém:

20 dkg mascarpone
150 ml tejszín
1 kk vaníliakivonat
4 ek porcukor
1 citrom reszelt héja
2 citrom leve

A tejszínt kemény habbá verjük és összeforgatjuk a mascarponéval, a vaníliakivonattal, a porcukorral és a reszelt citromhéjjal.

Előveszünk 4 poharat, lerakunk az aljába 1 sor mákos sütit, meglocsoljuk a citrom levével, rákanalazunk egy adag krémet, aztán megint mákos süti, citromlével locsolás és a tetejére megint krém. Hűtjük kb 2 órán át.

Narancsos csokilikőr

Jellemző rám. Hetek óta motoszkált a fejemben, hogy én mindenáron narancsos csokilikőrt akarok csinálni. Mindenhol kerestem – magazinokban, külföldi blogokon, honlapokon, ahol lehet. Kivéve a magyar blogokat:) Mígnem Flat-Cat ki nem rakta a mentás csokilikőrt, ahol korábbi csokilikőrökre hivatkozott, és tessék DP, íme a narancsos csokilikőr. Flat-cat receptje kicsit módosítva tehát:

Hozzávalók:
1 dl tejszín
15 dkg cukor
1 narancs reszelt héja és leve
2 ek kakaópor
5 dkg étcsoki
1 dl rum

1. A tejszínt, a cukrot, a narancs reszelt héját és levét, és a kakaót simára keverjük egy lábasban és felforraljuk.
2. Lehúzzuk a tűzről, hozzáadjuk a darabokra tört csokit, és elkeverjük, míg a csoki teljesen elolvad.
3. Megvárjuk míg kihűl, hozzáadjuk a rumot és leszűrjük, hogy ne maradjanak benne a narancshéjdarabkák. (Sokáig ne hagyjuk hűlni, csak egy kicsit)

Vestától kapott remek kis pohárkákból szörpöljük.

Egy kis vicces zene – feliratot olvasni érdemes: Zenei alap: Black Eyed Peas: I got a feeling

Kókuszlikőr

Bár fenntartom, hogy a Bailey’s után italfronton már csak lefele vezet az út, mert az akkora telitalálat volt, hogy nem tudom, képes leszek e valaha olyan valódi utánzatot készíteni bármiből is, de azért próbálkozni lehet. Második likőr tesztelve, kókuszlikőr Évától, egészen jó – bár itt nincs igazán összehasonlítási alapom, szerintem simán el lehetne adni.

Hozzávalók:
6 dl tej
300 gr cukor
150 gr kókuszreszelék
1 vaníliás cukor
4 dl fehér rum

Egy lábasba mérjük a rum kivételével az összes többi hozzávalót és kislángon felforraljuk. Levesszük a tűzről és leszűrjük, majd félretesszük, hogy teljesen kihűljön. Csak ha már tényleg kihűlt, hozzáöntjük a rumot és kész.

Tapasztalat:
Én féladagot készítettem, de 2 dl rum helyett csak 1 dl-t adtam hozzá, mert már így is hígabb lett, mint vártam. Legközelebb nyomatok majd bele 1-2 ek sűrített tejet is. De ízre kiváló már most is!

Klasszikus bejgli/beigli

Már csak 3 hét és karácsony!! Szerencsére a GBT ügy megoldódni látszik, hálás köszönet Grenadine-nak és Fakanálnak! És igen, kezdődik a karácsonyi készülődés, bár, ami azt illeti, mi már túl vagyunk egy előkarácsonyi víkenden, jingle-bells-zel, szaloncukorkötözéssel, ünnepi menüvel, esti sétával. Hát nem fogom egyhamar elfelejteni a november 22-i karácsonyozást:) 🙂 De hogy mi lesz az igazi karácsonykor? Még idén sem szentestézünk kettesben, így továbbra is csak asszisztensi szerepkört vállalok, azért a jövőt már kezdem alapozni, lassan eljön a saját töltöttkáposzták, bejglik ideje. Ezért most, hogy éves szabadságomat töltöm itthon, vettem egy gyorstalpaló bejgli-lesszönt, és kiskuktaként Anyósommal tegnap bejglit sütöttünk. Itt van tehát a kipróbált, házi bejgli recept. Egy pipa már van.

4 rúdhoz (2 diós és 2 mákos)
Hozzávalók a tésztájához:

75 dkg liszt
25 dkg vaj/margarin
1 evőkanál zsír
2 tojássárgája
4 evőkanál porcukor
1 kávéskanál só
3 dkg élesztő
1 dl tejföl
1 dl tej

Töltelékhez:

20 dkg mák darálva
2 ek cukor
2,5 dl tej
1 citrom héja és egy kis leve
5 dkg mazsola

20 dkg dió darálva
2 ek cukor
2 dl tej (és még egy kicsi, ha túl kemény lenne az állaga)
1 csomag vaníliás cukor
1,5 dl rum
5 dkg mazsola

Töltelékek:

1. 10 dkg mazsolát megmosunk, és annyi rumot öntünk rá, hogy ellepje. (Ezt érdemes már 1-2 órával a tervezett bejglisütés előtt megtenni)
2. A darált mákot olyan edénybe tesszük (lehetőleg teflon), amelyben majd főzni is lehet. A diót is tálba tesszük, de az mindegy milyen.
3. Mind a mákhoz, mind a dióhoz keverünk porcukrot kb. 2-2 evőkanállal.
4. Felforraljuk a 4,5 dl tejet, amibe beletesszük a kb 3-4 ek cukrot, mert így nem tapad le a tej az edény aljára.
5. A forró cukros tej felét ráöntjük a dióra, másik felét a mákra. (A diónál vigyázni kell, hogy ne legyen túl lágy, ha összekeverem a tejjel, mert még jön bele egy kis rum is, és az is hígitja, a túl híg töltelék pedig azért nem jó, mert hozzájárulhat a bejgli kirepedéséhez. A máknál nem baj, ha lágy, mert még főzni fogjuk tovább.)
6. A dióhoz hozzákeverjük a vaníliás cukrot, kb 2-3 ek rumot és beletesszük a beáztatott mazsola felét (a levét azt nem) Ha nem elég édes, még egy kis porcukrot is tehetünk hozzá. Hagyjuk kihűlni.
7. A mákba belereszeljük egy citrom héját, adunk hozzá a citrom levéből is és elkezdjük főzni. Főzés közben sűrűsödik, ezért még egy kis tejet, cukrot tehetünk hozzá. Ha már jó forró, levesszük a tűzről és hagyjuk hűlni. Ha túl kemény lenne, mire kihűl, még adhatok hozzá kis tejet, annyit, hogy kihűlt állapotban kenhető legyen. A végén ehhez is hozzákeverjük a mazsolát.

Ha ez mind megvan és félretettük hűlni, akkor elkészítjük a tésztát

1. Az élesztőt a langyos tejben egy mokkás kanál kristálycukorral felfuttatjuk.
2. A lisztet a vajjal és a zsírral elmorzsoljuk, hozzákeverjük a porcukrot, aztán hozzáadjuk az élesztős tejet, a tojássárgákat, sót, tejfölt és az egészet összegyúrjuk. (ha nem áll össze, egy kis tejfölt adunk még hozzá).
3. A tésztából négy gombócot formázunk és betesszük a hűtőbe 15-20 percre.
4. Egy tepsit kivajazunk/zsírozunk.
5. Nyújtódeszkán az egyes gombócokból nagy téglalapokat nyújtunk, rásimítjuk a tölteléket – nem túl vastagon!
6. Feltekerjük, de nem túl szorosan, nehogy aztán kirepedjen sülés közben. A rudak két végé benyomkodjuk, tepsire helyezzük és még fél órát kelni hagyjuk. Aztán alaposan lekenjük tojássárgájával, megszúrkáljuk több helyen nagy tűvel és 190 fokon kb 25 percig sütjük, míg szép fényes lesz.Ha megsűlt és picit esetleg repedezett, két oldalról megnyomogatjuk.

Hát így megy ez a bejglizés!
Most akkor beigli, vagy bejgli helyesen???

Update: Azóta kifejlesztettem a bejgligombócot és a bejglitornyot is. Lehet kreatívkodni!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!