Csak a Puffin

A világ legjobb melegszendvicse

Egy kutatás szerint igen, a croque monsieur a világ legjobb melegszendvicse. Tudjátok, a brit tudósok, meg az ő kutatásaik:) Nyilván az amerikaiak ezzel vitatkoznának, mert náluk meg a grilled cheese a mindenekfeletti, a portugáloknál meg a Franchesina (az tényleg isteni!), de ha a kutatók így mérték, akkor legyen így. Egyébként tényleg nagyon finom, hihetetlen, hogy ez a kis besamel mennyire feldobja. És éljenek a hűvös tavaszi esték, ilyenkor még ér melegszendvicset enni!

legjobb melegszendvics allo

Hozzávalók 6 adaghoz:
10-12 dkg puha vaj
1 ek. liszt
1,8 dl tej
fél tk. mustár
1 tojássárgája
só, bors, őrölt szerecsendió
12 szelet fehér kenyér
6 szelet sonka
100-120 g reszelt gruyère sajt
1. Egy evőkanál vajat megolvasztunk egy lábasban, hozzáadjuk a lisztet és 2-3 percig kevergetjük.

2. Beleöntjük a tejet, hozzáadjuk a mustárt és kevergetve tovább főzzük, amíg a keverék be nem sűrűsödik. Ha kétharmadára sűrűsödött, levesszük a tűzről, és hozzáadjuk a tojássárgáját. Jöhet a só, bors és egy kis szerecsendió, elkeverjük, majd hagyjuk kihűlni.

3. A kenyérszeletek mindkét oldalát megkenjük vajjal és összerakjuk a szendvicseket: két (kívül-belül) megvajazott kenyér közé kerül 1 szelet sonka, 1 evőkanál besamel és egy adag reszelt gruyere.

4. Ha összeraktuk a szendvicseket, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy egy evőkanál vajat megolvasztunk egy serpenyőben és aranybarnára pirítjuk benne a szendvicseket.

Ez pedig itt a facebook oldalam.

legjobb melegszendvics

Lucas-saláta

Újabb nyuszikaja. Ha vega lennék, biztos, hogy az lenne a címem, hogy “Engem ne nevezzen senki Nyuszinak!:):)” (idézet a Vissza a jövőbe című kultfilmből). Hasonlóan menő lenne, mint a Csakapuffin. Haha. Mindenesetre ez is egy jófajta saláta. Be kell látnom, hogy vannak finom saláták. Bár az is biztos, hogy a magok nagyon meg tudják dobni. No meg egy kis bacon, húsevő vegáknak:).

Hozzávalók:
rukkola
alma
kenyér
napraforgómag
gránátalmamag – elhagyható
olívaolaj

1. A napraforgómagot száraz serpenyőben megpirítjuk. A kenyeret kockákra vágjuk és ugyanebben a száraz serpenyőben szintén megpirítjuk. (Vagy a kenyérszeletet pirítjuk meg és utána kockázzuk fel:)
2. Az almát gerezdekre vágjuk, a gránátalmamagokat is előkészítjük.
3. Mindent egy tálba adagolunk, olívaolajjal locsoljuk meg és összeforgatjuk.

Dagasztás nélküli kenyér 2011

Még hogy függő lettem! Micsoda kis arcoskodó makimajom voltam.. 2007. szeptember 12-én ezt nagy okosan kijelentettem, aztán még sütöttem vagy 3-4 x és azóta egyszer sem… Most került elő megint, de ha nincs a kenyeres ételfotós játék, akkor most sem:) Nem azért, mert nem szerettük, vagy baj volt vele, hanem mert bedarált a nagy bloggerlét, meg az állandó vadászat az újdonságokra. Na lényeg, most megint előszedtem a receptet és legyártottam a kenyeret. Jó is lett, príma. Nem is értem, miért nem lettem függő:)

Akkor nem volt kép, most van, úgyhogy leírom megint, a 2011-es, lényegesen tapasztaltabb, nagyvonalúbb receptkezelési rutinommal egyszerűsítve a folyamatot.

Hozzávalók:
egy 2,4 dl űrtartalmú csésze
3 csésze finomliszt
1 1/4 tk só
1/8 kocka friss vagy 1/4 tk porélesztő
szűk 1,5 csésze víz (nyáron hideg, télen langyos) Szerintem 1,25 csésze víz is elég

1. Este gy nagyobb tálban kézzel összekutyuljuk a lisztet, a sót, az élesztőt és a vizet. Nem kell dagasztani, csak éppen hogy elegyíteni.
2. Lefedjük a tálat és szobahőmérsékleten 12-18 órán át hagyjuk állni. (Sűrű, ragadós, kovászhoz hasonló massza lesz belőle, amikor elővesszük.)
3. Ha letelt az idő, megszórjuk liszttel, hogy ne ragadjon a kezünkhöz (a nagyobb szemcseméret miatt jobb a rétesliszt) és kicsit áthajtogatjuk, majd letakarjuk és még hagyjuk pihenni 2 órán át. (na én ezt most elhagytam..)
5. A sütőt a legmagasabb hőfokra állítjuk és felhevítünk benne egy kisebb fajta öntöttvas lábast vagy jénai edényt. Belefordítjuk a tésztát és 25 percig lefedve, aztán 20-25 percig fedetlenül sütjük, végig maximális hőfokon. (én a végén letakartam alufóliával, mert nagyon kezdett már barnulni).

Ételfotós játék (Puffotó:) 1. Kenyér

No, akkor íme az első kör a kenyeres játékból. Az volt ugye a lényeg, hogy adott témát fotózzon mindenki, aki játszik, és megnézzük, ki mit alkot. Tét nélkül, csak a kreativitás öröméért. Wowh. de szép is ez. Nagyon örülök, hogy többen is jelentkeztetek, íme a pályaművek. (Természetesen nem voltam szigorú, mindent elfogadtam:) elvégre ez még csak egy pilot-forduló. De legközelebb csak a kiírásnak megfelelő képeket fogadok el:) (nyilván nem…). Nézegessétek, gyönyörködjetek, nem kell rangsorolni, nincs verseny, csak nézelődés van. Ha tetszett, akkor lesz majd még következő forduló is. Szóval, Puffotó (copyright Zöldpötty Fanni) 1. forduló

(Ja és egy alkalmas pillanatban a facebookra is felteszem majd a fotókat, hátha ott könnyebb nézegetni)

Edit képei:

Terike képe:

Gesztenye képe:

Édes és keserű Vera képe:

Colors in the kitchen Ami képe:

Csillag Viki képei:

Pinkcsoki képe:

Lúdanyó képe:

Strawberry Juci képe:

Bea Muffin a muffinéstársa blogról:

Piszke képei:

Flóra képe:

Frau Paprika képei:

Mandulasarok képe:

Beastie képe:

Elif képe:

Zöldpötty Fanni képe (mobiltelefonos kategóriában:):

Ágnes képe:

Reni képe:

Az én fotóm, kb 5 perccel ezelőttről:)

Csibe képe:

Kalács és briós

Élni tudni kell, ha? Tavaly macaront ettünk az éves mátraszentimrei vándortalálkozón, idén emeltük a tétet és libamájjal domborítottunk. Oda szoktuk már három éve minden télen szervezni az év első kirándulós hétvégéjét, amiből csak a hétvége igaz, mert kirándulni nem szoktunk:) Minden, amit ott csinálunk, kivitelezhető lenne otthon is, de nem baj, így szeretjük. Szóval megint levonultunk 8-an, és kisajátítottuk két napra a vállalati üdülőt, annak minden 80-as évekbeli “bájával” és eszköztárával. És mivel itt kevésbé zavar minket, ha bűzlik az egész ház a kajaszagtól, így az egyik barátnőm meggondolatlanul bedobta az ötletet, hogy ha már lehet büdösíteni, akkor büdösítsünk elegánsan, ő vállalja hogy süt libamájat nekünk. Maradtunk még ketten lányok, és mint egy jól megszervezett liciten, Meli bedobta, hogy akkor ő hozza a lilahagymalekvárt, én meg rányomtam gyorsan egy briós/kalács vállalást és már meg is volt a projekt. Ez egy kicsit más tészta, mint az első kalácsom, de kb ugyanolyan jó. Pénzfeldobással, vagy kő-papír-ollóval döntsétek el, melyiket választjátok. (A képen látható kalács és 6-7 db briós a megadott mennyiség másfélszereséből készült.)

Hozzávalók:
½ kg finomliszt
2 egész tojás
8 dkg puha vaj
2 dl langyos tej
8 – 10 dkg kristálycukor (attól függően mennyire szeretnénk édesre)
½ csomag szárított, vagy 2 dkg friss élesztő. A frisset a tejben megfuttatni.
1 mk só

1 tojás a kenéshez

Az összetevőket jól összedolgozzuk és langyos helyen duplájára kelesztjük. Ha megkelt, akkor vagy briósokat formázunk, vagy fonott kalácsot. Még így is kelesztjük, szintén kb duplájára.
A sütőt 190 – 200 fokra előmelegítjük és mielőtt betesszük a tésztát a sütőbe, tojással, vagy vízzel kevert tojássárgájával megkenjük. Kb 25 – 30 percig sütjük, bár én 20 percnél már nagyon sötétnek találtam a kalács tetejét, ezért ráterítettem egy alufóliát, hogy ne égjen meg, de a belseje is átsüljön.

Briósformázásához vidió itt:

Kalácsformázáshoz pedig itt:

Hamburgerbuci

Évekig nem ettem hamburgert, mert meg voltam róla győződve, hogy én nem tudom azt megenni. Debrecenben volt a főtéren egy kicsi bodega, ott árultak olyan igazi, óriási hamburgert és tesóm mindig azt kért, én meg nem mertem, mert úgy gondoltam, hogy azt lehetetlen megenni… A Mekis hamburger aztán csúszott, mert ugye az kicsi. De például Big Macet sem ettem egészen 2011-ig. Igen, nemrég ettem az elsőt. És meg tudtam enni:) Úgyhogy nagylány vagyok, asszem. Na lényeg a lényeg: szoktunk itthon hamburgert csinálni. Laci csinálja a húspogácsát, én meg a semmit általában. Most kivételesen besegítettem, mert most a hamburgerbucit is házilag gyártottuk. Emlékeztem Reni képeire, úgyhogy onnan jött a zsömirecept, ő pedig Limarától szerválta, úgyhogy ez egy tökéletes Blog Bazár recept.

Hozzávalók 8 db zsemléhez:
2 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
2 ek cukor
60 dkg liszt
100 g joghurt
40 g olaj
1+1 tojás
1 tk. só

A langyos tejben elkeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és hagyjuk felfutni.
2. Közben tálba mérjük a lisztet, a joghurtot , az olajat, 1 tojást és a sót, majd amikor az élesztő felfutott, akkor azt is, és dagasztókaros géppel dagasztjuk. Letakarva, meleg helyen 1-1,5 órán át kb duplájára kelesztjük.
3. Ha megkelt, akkor 8 zsömlét formázunk belőle, sütőpapíros tepsire rakjuk és még így is kelesztjük 20-30 percig.
4. A másik tojással megkenjük a zsömlék tetejét és 180 fokra melegítjük a sütőt, 20-25 percig sütjük.

Pappa al pomodoro (Kenyér és paradicsomleves)

Olyan paradicsomtermésünk van gyerekeek, hogy hihtetetlen. Koktélparadicsom, fekete paradicsom, sárga paradicsom, körte alakú koktélparadicsom, óriás paradicsom, tigris paradicsom, amit csak akartok. Mondjuk nem csoda, mert olyan elbánásban részesülnek, mint kevés más növény/ember:).. Laci kb úgy féltette őket hónapokon keresztül, mint ha legalábbis a gyerekei lennének. Ha nem voltunk itthon és tudtuk, hogy vihar van, akkor is egyre csak ezt mondogatta, hogy “úristen, szegény paradicsomok, mi lehet velük…” Komolyan, tényleg!. Állandóan körülöttük legyeskedett, igazgatta a karókat, védte őket, megkockáztatom, hogy még beszélt is hozzájuk:) Így igazából nem is meglepő, hogy tele vagyunk paradicsommal. És baromi jóízűek. Le a kalappal, főkertész Úr! Ez lenne a felvezetés egy sokak által már megénekelt paradicsomleveshez.

Hozzávalók:
500 g koktélparadicsom
3 gerezd fokhagyma felaprítva
1 csokor bazsalikom felaprítva
olívaolaj
só, bors
400 g konzerv hámozott paradicsom
fél kb paradicsom – héja eltávolítva, felkockázva
20 dkg szikkadt kenyér

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
2. A koktélparadicsomokat megszúrkáljuk, tepsibe tesszük, összeforgatjuk a felaprított fokhagyma és bazsalikom felével, meglocsoljuk olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk és 20 percre betoljuk a sütőbe.
Egy fazékban kevéske olívaolajat hevítünk, beledobjuk a maradék fokhagymát és bazsalikomot és kicsi lángon pirítjuk 1-2 percig. Hozáadjuk a konzerv és a rendes, felkockázott paradicsomot és 5-6 dl vizet. A paradicsomokat fakanállal szétnyomkodjuk, felforraljuk, majd gyöngyöztetjük 15 percig.
4. A kenyeret ujjnyi darabokra tépkedjük és a fazékba dobjuk, jól összekeverjük, sózzuk, borsozzuk és közepesnél kisebb lángon még 10 percig főzzük.
5. A megsült koktélparadicsomokat minden levével, lepirult darabkával együtt hozzáöntjük, átkeverjük.

Kásás állagú lesz, ha túl sűrű, kevés vízzel higíthatjuk.

Az eredeti recept Jamie Oliver: Olasz kaják című könyvében szerepel, de némi módosítást eszközöltem rajta.

Mozzarella in carozza (vagyis Mici)

Natürlich, hogy ez is Good Food-recept. Mi nem az, ami egyszerű, tök jól működik, nagyjából úgy is néz ki és nem mellesleg finom is? Áj hárt Good Food. De ácsi, a “szellemes” fotózási megoldás saját!:) Áj hárt Judit:)

Hozzávalók:
4 szelet kenyér
1 gombóc mozzarella
4 levél bazsalikom
só, bors, liszt
1 tojás

1. Fogjuk a kenyereket és valamilyen kekszkiszúróval, vagy pohárral, vagy cikk-cakkollóval azonos méretű darabokat vágunk ki a 4 szeletből. A mozzarellát 4-6 szeletre vágjuk, bazsalikomleveleket megmossuk, kicsit megszárogatjuk, a tojást egy kis tálban kicsit felverjük, sót, borsot szórunk bele. .
2. Egy szelet kenyérre rakunk 1 bazsalikomlevelet, rá 1-2 mozzarellaszeletet, rá megint baszalikomlevelet, rá 1 szelet kenyeret. Ezt így lisztbe forgatjuk, majd tojásba és mehet is a kis serpenyőbe, amibe pár csepp olajat hevítünk, majd mindkét oldalát jól megsütjük. Én közben a kiszedőlapáttal jól lenyomtam a tornyot, határozottan erőt fejtettem ki rá, hogy összelapuljon, jót is tett neki.

Az egész nem tart tovább 15 percnél, na jó, max 20. Én konkrétan ezt a két tornyot ebédeltem ma.

Tökéletes kenyér

A múlt szombati GBT-n volt szerencsém látni és kóstolni Moha fantasztikus fehér kenyerét, és hát nem beszélek mellé: életem legjobb kenyere volt. Érzelmileg még mindig tajtékos vagyok, ha rágondolok, de komolyan. Annyira jó volt. Na aztán röpült is az email a receptért, Moha iszonyú jófej volt és szinte azonnal küldte, kicsit aztán alkudoztunk, de végül beláttam, hogy nem hagyhatok ki szinte semmit, ez így van megírva, nincs helye a szabad szellemnek. Lássátok feleim szümtükkel: ímhol a tökéletes kenyérke:

 

És ime a recept, Limara és Moha receptje alapján:
Első lépés: ha nincs otthon, vegyél BL80-as lisztet és gyógyszertárban aszkorbinsavat. Elegánsan kihagytam volna, de Moha azt mondta, az úgy nem lesz jó, nem mertem ellenkezni, úgyhogy izzítottam Lacit, hogy vegyen a patikában, erre hazajött üres kézzel, mert csak C-vitamint akartak neki adni… eheh.. tudják is ezek a patikusok… Aztán egy másik gyógyszertárban már tudtak adni, bár kedvesen ott is kioktattak, hogy ez nem lesz nekem jó, én meg már majdnem mutattam nekik a csodakészülékemen az emailt, hogy hát higgyék már el, Limara és Moha is azt mondja, úgyhogy az úgy van jól.. Végül adtak. 1100 volt 10 dkg, úgy számolom, hogy ezzel már kihúzzuk ezt az emberöltőt. Tehát felszerelés megvan, kell egy kis szabadidő este, és már kezdheted is a projektet.
Esti órákban elkészíted az öregtésztát (nem vicc, ez neki a neve, öregtészta)
50 dkg BL 80 fehér kenyérliszt
1 kávéskanál cukor
1 teáskanál só
1 dkg friss élesztő
350 ml víz
A hozzávalókat robotgéppel megdagasztjuk, majd egy magasfalú kiolajozott tálba tesszük, (galuskaszerűen lágy lesz) folpackkal letakarjuk lazán, és egy éjszakára a konyhaasztalon hagyjuk.  Reggelre, megkel és visszaesik a tészta (10-12 óra). Alig kinyílt szemekkel különösen, de egyébként sem olyan gusztusos látvány, itt értjük meg pontosan, hogy miért hívják öregtésztának:):) Hogy a látvány kicsit jobb legyen, és egyébként is, a recept szerint egy lapáttal átkeverjük és mehet egy fedeles műanyag dobozban a hűtőbe. Ott tároljuk, míg el nem jön a kenyérsütés ideje.
Nagy bátorságról tanúbizonyságot téve én be sem tettem a hűtőbe, hanem egyből használtam:
Fehér kenyér:
25 dkg öregtészta
2 dl langyos víz
1 kávéskanál cukor
14 gr friss élesztő
20 dkg BL 80 liszt
Ezeket egy tálba adagoljuk, robotgéppel dagasztjuk, majd letakarjuk és hagyjuk duplájára kelni. (kb.30-45 perc)
Ha megkelt, hozzáadjuk még a következőket:
80 ml víz
csipet aszkorbinsav
1 púpos teáskanál só
2 evőkanál olaj
30 dkg BL 80 liszt
2 evőkanál burgonyapehely – na ezt már tényleg kihagytam
A vízben elkeverjük az alatta levő 3 dolgot, a lisztben pedig a burgonyapelyhet – ha van-, aztán mindent egy tálba borítunk és dagasztjuk, dagasztjuk, közben figyeljük, hogy kell e még bele esetleg víz. Nekem még 1 ek-nyi vizet felvett, de az elég is volt, szép kis gömbölyű cipó (nem cipő, cipó:) lett belőle, viszonylag puha. Megint letakarjuk és 25 percig kelesztjük, akkor egy kicsit átgyúrjuk finoman, megint letakarjuk és 25 percig megint kelesztjük.  De még mindig nem sütjük, hanem kivesszük a tálból, kézzel ellapítjuk, két szélét behajtjuk, feltekerjük, lenyomkodjuk, aztán cipót formázunk belőle és beletesszük a létező legnagyobb jénaiba, amibe sütőpapírt tettünk előzőleg. Én azt hittem, hogy az enyém kacsasütő méretű, de utóbb kiderült, hogy maximum valami girhes kis csibe férhet bele, szóval valami böhömnagy jénait vegyetek elő, mert ez nem kispályás kenyér.  Hiszitek vagy sem, megint letakarjuk és 45-55 percig hagyjuk kelni. De ez már a finis, ezután fogunk egy éles kést, vagy ha van, pengét és pár helyen bevágjuk, közben végre a sütőt is bekapcsolhatjuk, egész pontosan  210 fokra melegítjük. Míg melegszik a sütő, langyos vízzel lespricceljük a kenyeret és a jénai fedelét belülről – nyilván nem kívülről, mert annak nem sok értelme lenne:) – aztán rátesszük a fedelét és betoljuk a sütőbe 55 percre. Ekkor kivesszük, lekapjuk a jénai tetejét és anélkül sütjük tovább még 10-15 percig. (itt jegyezném meg, hogy az én csibesütő jénaimban nem fért el a kenyér, ezért 10 perc sütés után le kellett vennem a tetejét – addigra már picit oda is ragadt, ezért nem olyan tökéletes a teteje – és valószínűleg még tökéletesebb lett volna a kenyér, ha marad a fedél, mert a gőz az fontos, de én nem tudtam befedni, így fedő nélkül sütöttem még 45 percig, kb 30 perc után persze ráterítettem egy nagy alufóliadarabot, mert megégett volna a teteje, azt meg ki akarná, ennyi kelesztés után).
Rácsra tesszük, lespricceljük kevés hideg vízzel és várunk, míg kihűl.
És hát el kell mondanom, hogy nem ez volt életem első kenyere, de minden egyéb lópimpili volt ehhez képest.

VKF - Hal volt, hal nem volt

Gabojsza nyitotta az évet az új VKF forduló kiírásával, témája a tengeri (és egyéb vízben élő) állatkák és egyéb képződmények étellé varázsolása. Ez nagyon jó kis téma, csak egy baj van vele, hogy nincs a tarsolyomban ilyen recept. Családunk nem igazán van oda a vízi állatokért, Apa még csak-csak, és talán a Bátyám is megeszik bizonyos tengeri herkentyűket, de sem Anyukám, sem pedig a Férjem nem rajong értük. Ebből a nagyobbik gond, hogy a Férjem nem szereti őket. Mert én viszont igen. Legalábbis enni. De azt nagyon. Itthon általában éttermekben szoktam kiélni ilyen irányú igényeimet, legtöbbször azonban külföldi útjaimon pótolom az elmaradásokat. Emlékszem, amikor először voltam Svédországban, valami helyi szokás miatt meg kellett kóstolnom különféle pici nyers halakat – hát az nem volt túl jó -, aztán ettünk nagyon finom halat Apával Marseille-ben pár éve, mégis a legintenzívebb élmény tavaly nyáron ért, amikor egy hétig egy görög szigeten töltöttem a munkaidőmet:), ahol minden este a sziget legjobb éttermeiben vacsoráztunk. Ott ettem olyan sok finom tengeri herkentyűt, hogy hajaj. Az más kérdés, hogy utána legtöbbször úgy aludtam, hogy álmomban felriadtam, mert úgy éreztem, pici kis halak úszkálnak a bendőmben… Szóval az nagyon klassz volt.. Ennek ellenére sem álltam még neki soha az elkészítésüknek. Persze, kérdezhetnétek, hogy miért nem? Dehát erre már nagyrészt válaszoltam egy korábbi VKF során, amikor elmondtam, hogy kinek és miért sütök-főzök. Ha meg ez a valaki nem szereti, de semmilyen formában sem, akkor nehéz beiktatni az étrendbe.. Így most nem is futja semmi okosságra, csak két kis apró kenőkére, amit a tapenade mellett, bármikor, bármilyen mennyiségben meg bírok enni. A tonhalkrém, és a paradicsomos koktélrák a két “pályaművem”:)

Tonhalkrém:
7 dkg töltőtömegű tonhalkonzerv lecsepegtetve
1 kiskanál vaj (szobahőmérsékletű)
2 kiskanál tejföl
1 kiskanál citromlé (mármint citromnak a leve)
baguette, pirítós, bármilyen kenyérke

Mindent jól összekeverünk, rákenjük a pirítósra és kész:)

Próbáltam már vaj nélkül, vagy a tonhalkonzerv levét megőrízve, de sehogy sem volt túl jó, nekem így a legjobb.

Paradicsomos koktélrák:
30 dkg fagyasztott koktélrák, felolvasztva, lecsepegtetve
3 gerezd fokhagyma
6-8 db koktélparadicsom 2 vagy 4 darabba vágva
4 dl paradicsomszósz
1 db citrom
petrezselyem
olívaolaj
só, bors
baguette, pirítós, bármilyen kenyérke

1. Egy serpenyőben olívaolajat forrósítunk, beletesszük a fokhagymát, hozzáönjük a paradicsomszószt, sózzuk , borsozzuk, rászórjuk a petrezselymet és felforraljuk.
2. Ha felforrt, hozzáadjuk a rákokat és így is összeforraljuk.
3. Ha kész, pirítósra helyezzük, citromszeletekkel és koktélparadicsomokkal díszítjük.

Ez a recept egy 2007-es nyári Receptklub magazinból származik, csak fényképem nincs róla…

Ez tehát a két alibiművem, úgy látom, azért másoktól lehet majd ötletet meríteni, aztán talán a következő VKF témája a gombóctéma lesz, és akkor én is felvonulhatok az egész arzenállal:)
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!