Csak a Puffin

Mandulás-kókuszos golyók

10 perc alatt megvan és kb. 5 perc alatt elfogy. Jó kis mandulás-kókuszos finomság (finomított) cukor, tejtermék és liszt nélkül. Már majdnem paleo:) Mondanám, hogy vendégvárónak is tökéletes, de mire megérkeznek a vendégek, úgyis elfogy.

Így is nagyon finom, de kókuszreszelékbe hempergetve is! Csak mondom.

golyok 10 perc alatt_570

 

Hozzávalók kb. 20-25 db-hoz:
20 db szárított datolya (mag nélkül)
16 dkg kókuszreszelék
16 dkg darált mandula
6 evőkanál cukrozatlan kakaópor
4 evőkanál olívaolaj
12 dkg méz
1 teáskanál vanília kivonat (aroma) – elhagyható
3-4 evőkanál cukrozatlan kakaópor (vagy kókuszreszelék) a hempergetéshez

1. Az alapanyagokat aprítógépbe tesszük és összedolgozzuk.

2. A masszából nedves kézzel kis gombócokat gyúrunk – ha szükséges, 1-2 evőkanál vizet még hozzáadunk, – majd a gombócokat cukrozatlan kakaóporban/kókuszreszelékben hempergetjük meg.

 

Ez itt a facebook oldalam, ha esetleg keresnéd:) 

golyok 10 perc alatt fekvo

Diós-csokis sütemény

Mivel a szakácskönyvtár lehúzta a rolót és nemes egyszerűséggel átdobta a lasztit nekem, így szépen lassan át fognak ide csorogni a receptek, amiket én is megcsináltam anno, csak azért, hogy lefotózzam:) Na ez is egy ilyen. Nem vagyok nagy rajongója a szárított datolyának, olyan egy semmilyen kis szerencsétlen valami, ami édesnek túl édes, száraznak túl száraz, szóval nehéz vele mit kezdeni… Szóval ha véletlenül kapok valakitől, akkor sütibe kerül. Ez is egy ilyen datolyaemésztő süti, mert sütiben viszont nem rossz. Na erre varrjál gombot, hogy akkor most mi van…:)

Hozzávalók: 
150 g szárított datolya (mag nélkül)
150 ml forró víz
150 g étcsoki
40 g vaj
150 g dió 
225 g liszt
40 g cukor
1 kk sütőpor
1 kk szódabikarbóna
1 db tojás
150 ml tej


1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra és sütőpapírral kibélelünk egy 900 grammos püspökkenyér formát. 
2. A datolyát feldaraboljuk és ráöntjük a forró vizet és így hagyjuk fél órán keresztül. Közben a csokoládét és a vajat egy kisebb lábasban vízgőz fölött összeolvasztjuk, a diót durvára vágjuk. 
3. Egy tálban elkeverjük a lisztet, cukrot, sütőport és szódabikarbónát. Egy másik tálban összekeverjük a tojást és a tejet és ezt a száraz hozzávalókhoz keverjük, majd hozzáadjuk a csokis vajat, a diót és a datolyát (víz nélkül) és a püspökkenyérformába egyengetjük a masszát. 
4. 60-70 percig sütjük, tűpróbával teszteljük, hogy elkészült e a sütemény. Ha a teteje pirulni kezd, lefedjük alufóliával. 

Csöppet morzsálódik szeleteléskor, de annyi baj legyen.


Forrás: Mary Berry-Baking bible című könyve

Datolyás-fahéjas kalács

A Szakácsok könyvében egészpontosan fahéjas, datolyás lángos névre hallgat ez a recept, ami kétségtelenül figyelemfelkeltő cím, mert ki ne lenne kíváncsi egy jó magyar lángosra, ami datolyával és fahéjjal készül. Hogy aztán milyen lesz sajttal, tejföllel, neadjisten fokhagymával, az már csak fantázia kérdése. Lenne. Ha a recept tényleg egy magyarértelemben vett lángos lenne. De ez nem az. Hanem akkor már inkább kalács de még abból sem a klasszikus.

Hozzávalók:
Tészta:
40 g vaj
250 g liszt
25 g porcukor
14 g sütőpor
1 tojás
75 g tej

Töltelék:
75 g cukor
100 g datolya apróra vágva
50 g vaj
7 g őrölt fahéj
25 g rum

1. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Kivajazunk egy köralakú sütőformát (minimum 20 cm átmérőjű).
2. A tészta hozzávalóiból puha tésztát gyúrunk, a töltelék alapanyagait összekeverjük.
3. A tésztát téglalapalakúra nyújtjuk, 25×30 cm kb. Rákenjük a tölteléket, majd hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük, mint a piskótatekercset. Hosszában kettévágjuk, a két ágat egymásköré csavarjuk és a sütőformába helyezzük, kört formálva belőle, úgy, hogy a vágott fele nézzen felfelé. 30 percig sütjük.

Kiváló reggeli.
Mellé mondjuk hallgathatunk ilyet: Katie Melua – If you were a sailboat

Cooltúra - Chocomole

De tényleg nagyon cool. Annyira, hogy az ilyen élmények miatt igaz nagyon az üveggolyós listámból az a bizonyos I (imádok élni). Tegnap volt ez a cool túra, méghozzá Bécsben. Délben indultunk, éjjel érkeztünk, és a kettő között megnéztük a Van Gogh kiállítást, mászkáltunk Bécsben, majd este szuperklassz Jason Mraz koncerten voltunk. Kiváló nap volt, ezekért érdemes élni!

Nagyon ajánlom a Van Gogh kiállítást. Nem azt mondom, hogy vetekszik az igazi, amszterdami Van Gogh Múzeum gyűjteményével, de nagyon jó. Sokmindent láttunk, amit eddig még sehol máshol és százszor jobb, mint az 1-2 évvel ezelőtti budapesti. És ezt most nem azért, mert sikk fikázni mindent, ami magyar, szó nincs erről. Ami jó, az jó (például átérni Ausztriából Magyarországra az autópálya minőségét tekintve igazi csoda), de a budapesti Van Gogh kiállítás az nem volt jó. Sötét volt, szűk volt, zsúfolt volt, a képgyűjtemény sem volt túl jó, és amennyire emlékszem a teremőr öreglányokkal is meggyűlt a bajunk. Ez a bécsi kiállítás viszont nagyon szuper, szívből ajánlom mindenkinek! (Itt van minden, amit tudni érdemes). A kép innen származik.

Ahogy Jason Mraz-t is nagyon ajánlom, pár hétig Európában turnézik, úgyhogy ha valaki kedvet kap, még elcsípheti. Ha meg nem, hát marad a youtube. Ki ő? Jason Mraz egy 31 éves amerikai srác (77-es évjárat, csak jó lehet:), aki jelen pillanatban szerintem az egyik legjobb, vagyis legtisztább és legmegbízhatóbb hangú fiatal énekes, egyébként meg egy rendkívül szimpatikus, pozitív figura. Nem mellesleg pedig avokádófarmja van San Diegoban, így mai receptem is tőle származik, ami nem más, mint a guacamole után szabadon általa csak chocomole-nak nevezett finomság. A kép innen származik.

Hozzávalók nagy családi adaghoz:
5 érett avokádó
1,5 csésze aprított datolya
1-1,5 csésze nyers kakaó
1 csésze karobpor
1 ek vanília
3-4 ek agave nektár

Ehhez képest én így csináltam:
1 nagy avokádó
6-7 dkg mag nélküli szárított datolya
1 csapott ek karobpor
1 fél vaníliarúd belseje kikaparva
1 ek agave nektár

Az avokádó belsejét kikanalazzuk és az összes többi hozzávalóval összeturmixoljuk.

Agave nektár helyett használható méz, karobpor helyett pedig kakaópor.

Namost. Jason simán magában eszi, de szerintem ez még masszív, például Ízbolygó féle nagyon-nagyon durva sajtkrémes édességeken edződött hősöknek is megfekszi a gyomrát. Én jobbat találtam ki. Csakúgy, mint a guacamole esetében, ne kanalazzuk, hanem ebbe is inkább tunkoljunk, mártogassunk valamit, vagy kenjük rá valamire. Egyszerű kekszekkel szerintem kiváló, én most az Anyukámtól kapott sok-sok fagyitölcsérből tördeltem darabkákat és ezeket mártottuk a chocomole-ba. Igazán klassz!

A zene pedig természetesen Jason Mraz, what else? Kezdésként a legismertebb száma, de jön majd még több is, mert jó hallgatni!

A hétnek még nincs vége, a szekszárdi szürettel zárul!

"Olyan jó kis karácsonyi falatkák" - Gesztenyés kifli és datolyás golyók

Tegnapi termés a mai pókerpartira. Gesztenyés kifli a decemberi Vidék Íze magazinból és datolyás süti a Nagy Karácsonyi Szakácskönyvből. Bár én magam a magyarok közül a Receptklub és a TvPaprika magazinokat kedvelem leginkább, így karácsony előtt gondoltam egyet és megvettem pár másik újságot is, hátha úgy járok, mint Piszke a híres gombócokkal, amit hogyhogynem éppen egy elfekvő Tina karácsonyi receptújságban talált. Van már pár megjelölt recept, bízom a sikerükben, de ezúttal a régóta várakozó gesztenyemassza és datolya felhasználása volt a cél, így esett a választásom a két receptre.
A cím pedig idézet a Férjemtől, aki a legtöbb esetben az előkészületek során csak megkérdezi, “mit sütsz?” aztán tovább is lép és mitsem törődik a konyhai folyamatokkal. Aztán mikor elkészül, megkóstólja, eszegeti, és valamit mindig hozzáfűz. Most például azt, hogy “hmm, ezek olyan jó kis karácsonyi falatkák”, a múltkor a zserbógombócnál meg azt mondja: “hmmm, ez olyan mint a zserbó”:) Aztán persze volt már olyan is, hogy nem azt mondta, amit hallani akartam, de erről majd máskor.. 🙂

Gesztenyés kifli

Hozzávalók:
35 dkg finomliszt
20 dkg vaj
2 tojássárgája
1 ek. tejföl
4 dkg porcukor
1 ek rum
csipet só

A töltelékhez:
30 dkg gesztenyemassza
1 ek. rum
kevés tej vagy tejszín
1 tojás a tetejéhez.

1. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, hozzáadjuk a többi alapanyagot és ha minden benne van, rugalmas tésztát gyúrunk. Ha kész, fél órán át hideg helyen pihentetjük.
2. Míg pihen a tészta, elkészítjük a tölteléket: a gesztenyemasszát villával szétnyomkodjuk, hozzáadjuk a rumot, pár kanál tejet vagy tejszínt és jól összekeverjük.
3. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
4. Ha letelt a fél óra, lisztezett deszkán kinyújtjuk a tésztát, fánkszaggatóval kiszúrjuk, vagy 6-7 cm-es négyzetekre vágjuk.
5. A gesztenyés masszából kis halmokat rakunk a tésztadarabokra, kifli alakúra összesodorjuk és végül tepsire helyezzük a kifliket. A végén tojással megkenjük.
6. 15-20 perc alatt szép világosbarnára sütjük.

Datolyás golyók


Hozzávalók:
7,5 dkg vaj
17,5 dkg liszt
1 tk. vaníliaaroma
1 tk. narancslikőr
3 ek. víz

A töltelékhez:
10 dkg magozott aszalt datolya
fél tk. narancslikőr
2 dkg porcukor

1. Apróra vágjuk a datolyát, ráöntünk fél dl forróvizet és a narancslikőrt, összekeverjük és állni hagyjuk.
2. A tésztához elmorzsoljuk a vajat a liszttel, hozzáadjuk a vaníliaaromát, narancslikőrt és a vizet és összegyúrjuk.
3. A tésztából 20-25 db golyót formázunk, majd az ujjunkkal mélyedést képezünk a golyókban, úgy, hogy a tészta fala egészen vékony legyen, beleteszünk kb. 1/4 tk. datolyás masszát és összezárjuk a golyókat. Namármost, én két golyó után rájöttem, hogy felesleges szépen megformázni, aztán óvatosan bemélyedést képezni, aztán megint szenvedni a szép formázással, mert ez duplameló. Egyszerűbb, ha eleve kis köröket lapítunk az egygolyónyi tésztából, annak a közepére helyezzük a tölteléket, majd összezárjuk a golyszit és csak ekkor formázgatjuk széppé. Tepsire helyezzük úgy, hogy az összeillesztett rész kerüljön alulra, villával megszúrkáljuk a golyókat, majd amikor kb. 10-et megcsináltunk, begyújtjuk a sütőt 180 fokra.
4. Ha minden golyó kész, mehet a sütőbe, és 15-20 perc alatt meg is sül.
5. Ha kihűlt, meghempergetjük porcukorban.

Mondanám, hogy mostmár nem csak baguette-formára vágyom, hanem golyóformára is. Egyszerűen képtelen vagyok szép, azonos méretű golyókat formázni. Jó volna valami sablon, amibe beadom az alapanyagot, ő meg kiadja a kész golyót. És ha lehet, legyen alkalmas töltelékes golyók formázására is.

Tapasztalatom továbbá: ha nincs narancslikőr itthon, ne nagyon kezdj bele. Nekem most nem volt, egy kis konyakot adtam hozzá, jó volt így is, de hiányzott a narancslikőr.

Datolyás süti

Mostanában rendszeresen kifogom azokat a recepteket, amelyek olyan méretű edényhez adják meg az adatokat, amekkora méretűvel én sajnos nem rendelkezem. Tudom, sokszor szemre meg lehet mondani, hogy kb. melyik edény felelne meg a célnak, de sajnos olyan szinten rossz a szemmértékem, hogy arra sajnos nem támaszkodhatok. Így ilyenkor a robotgép mellett papír, ceruza, vonalzó és számológép segítségével oldom meg a problémát, ami kétségtelenül mulatságos látvány, de más választásom nem nagyon van… Mint azt már korábban mondtam, szeretem a precizitást és sütemények esetén különösen jó betartani a receptleírást. A már említett pénteki összejövetelre készült datolyás süti elkészítésekor is ezt a technikát alkalmaztam és úgy tűnik, jól sikerültek a számításaim.

Hozzávalók:

37,5 dkg cukor (optimális esetben barna cukor)
20 dkg szárított datolya, darabokra tépkedve/vágva
25 dkg liszt
2 tk sütőpor
14 dkg vaj
1 tk szódabikarbóna
1,8 dl tej
2 felvert tojás
1,5 tk szerecsendió

1. Kivajazunk egy 22 cm-es tortaformát és előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
2. A cukrot, a lisztet és a sütőport összevekerjük, hozzáadjuk a vajat és morzsásra keverjük. Nem fog teljesen összeállni, de nem baj. A felét egyenletesen eloszlatjuk a tortaforma alján, és tenyérrel lelapogatjuk.
3. A szódabikarbónát és a szerecsendiót hozzáadjuk a tejhez, majd ehhez a két felvert tojást, jól összekeverjük és végül hozzáöntjük a maradék cukros-lisztes masszához.
4. A kész masszát beleöntjük a tortaformába, beleszórjuk a darabkákra vágott datolyát és kb 50-55 perc alatt megsütjük.

Én itt késznek is nyilvánítottam a sütit, nem szórakoztam tovább, a recept azt ajánlotta, hogy még ugyanennyi datolyát helyezzünk el a torta tetején, szórjuk meg porcukorral és még tejszínt is adjunk hozzá. A tejszín oké, de a többit nem tartottam szükségesnek, így is nagyon ízletes lett.

Egyébként meg rájöttem, hogy szükség van néha a vendégségesdire, mert a barátok, családtagok nem kapják napi dózisban a finomságokat (legalábbis azokat nem, amiket én készítek), így ők még százszor jobban tudják dícsérni a főztömet, mint a jóhoz már túlságosan hozzászoktatott Férjem:) Hajrá Egóka!:)

Forrás: Nélkülözhetetlen vegetáriánus könyv

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!