Csak a Puffin

Tarcal, bor, wellness - 24 órába zárva

Aki Debrecenben (és környékén) nőtt fel és járt iskolába, iskolás évei végére legalább kétszer járt Tokaj környékén. A 80-as-90-es évek “hova menjünk osztálykirándulásra” kérdésére ugyanis (kis túlzással) három lehetséges válasz volt: 1, Egerbe, 2, Sárospatakra, 3, Nyíregyházára. Nagyjából ezeket rotáltuk aztán gimnáziumban is, így érettségire tényleg legalább kétszer jártunk már minden említett helyen, és valahogy akárhova is mentünk, mindig útba ejtettük Tokajt, ahol az osztályfőnök elmondhatta, hogy “Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél” – ugye tudjátok, gyerekek?:)

Na én pont ilyen debreceni iskolás voltam, így kb. 25 éve járhattam először a tokaji borvidéken, majd aztán évekkel később (na jó, legalább 15 évvel később) újra rákerült a kirándulási listáinkra, mivel a régi gimis barátok közül többen is pont úgy döntöttek, hogy Tokaj környékén fognak borászkodni, mi meg pont úgy gondoltuk, hogy jó lenne kóstolgatni 1-2 finom bort náluk. Naná, hát hol máshol?!:) Akkor aztán már felnőtt fejjel újra rájöttünk, hogy Tokaj szép, Tokaj jó, és Tokajt szeretjük, így amikor két hete elmehettem egy klassz tarcali “tanulmányútnak” álcázott kirándulásra, hát hogy is mondjam, eléggé örültem.

0101eee

Péntek délben érkeztünk meg a csúcsszuper Andrássy Rezidenciára (Andrássy Rezidencia Wine & Spa*****), az ötcsillagos gyönyörű hotelbe Tarcal központjában. Egyből körbevezetett minket a szállodában a nagyon kedves szállodaigazgató és csapata, így villámgyorsan el is húzták előttünk a mézesmadzagot a klassz wellness-részleggel, a hangulatos szivarszobával, na és nagy kedvencemmel, az átriumos télikerttel. Nagyjából itt jött el az a pillanat, amikor éreztem, hogy túl rövid lesz ez a kirándulás, és igazán nem bánnám, ha maradhatnánk 4-5 napot. Pedig akkor még nem is láttam a szobát! Szép, elegáns és kényelmes, ahol még kb. unatkozni is jó lehet:) Na nem mintha ismerném az unatkozás intézményét, de tényleg jó lehet itt pihengetni, feltöltődni. A két kis welcome-macaronra én most épphogy csak ránéztem, de már indulnom is kellett ebédelni.      

0101 aaaa

A szállodában lévő Eszencia étteremben egy remek ebédet kaptunk: vargánya cappuccino tejhabbal, borjúszűz vajas tésztában sütve mustármártással és fokhagymás répával, és a végére máktorta szilvaöntettel és vaníliafagyival. Pont ideális mennyiség ahhoz, hogy jól is lakj, de maradjon hely a borozgatásnak, vacsorának, wellnessnek és mindennek, amit aznapra még terveztél. A mi programunkban konkrétan épp a wellness rész következett. VinoSense Vörös szőlő masszázs, medencézés és barlangfürdő – nem gyenge program egy péntek délutánra:)

És még nem volt vége a napnak! Irány a Kikelet-pince, Berecz Stéphanie borászata, ami kb. 5 perc sétára van a szállodától (ahogy valószínűleg minden csak kb. 5 perc sétára van a szállodától – erre mondják angolosan, hogy “good location” és már repül is a 10 pont a bookingon:) Szóval ott tartottunk, hogy Kikelet és Berecz Stéphanie. Nem először hallottam már a borászatról beszélni Stéphanie-t, de minden alkalommal megállapítom, hogy imádom hallgatni a történetét:) A nagyon kis helyes francia akcentus, a lelkesedés, és úgy általában ez az egész történet olyan inspiráló, hogy te is úgy érzed, hogy talán mégsem olyan lehetetlen ötlet azon gondolkodni, tudnál-e boldogulni egy kis osztrák alpesi faluban, vagy egy spanyol szigeten, ha épp ott akarnád megvalósítani világmegváltó terveidet.

0101ddd

Stéphanie lelkes, tele van ötletekkel, szereti Tarcalt, szereti Tokajt és láthatóan nagyon jól érzi itt magát, és akkor a borokról még nem is beszéltünk:) Pedig kóstoltunk, naná, hogy kóstoltunk. Pezsgővel startoltunk, aztán jöttek szépen sorban a borászat büszkeségei, furmint, hárslevelű, szamorodni, és sok-sok klassz történet – már tényleg csak azt várod közben, hogy betoppan kicsit kopott, kicsit szakadt kék kertésznadrágban és szalmakalapban Depardieu, és letesz az asztalra egy nagy tál olívabogyót, amit épp most szedett a kertben a fáról. Depardieu nem jött, mi viszont mentünk, vissza a szállodába, ahol várt ránk a vacsora.

  • Mangalica rilette lilahagyma lekvárral – Chateau Dereszla Tokaji Dry 2014
  • Fácánleves húsos raviolival és zöldségekkel
  • Fogas filé grillezett királyrákkal, medvehagyma mártással, tagliatellével – Hétszőlő Bistro Furmint 2012
  • Rosé kacsamell fügeraguval és gombás rizottóval – Erzsébet Muscat Lunée 2013
  • Sajttorta eperöntettel – Royal Tokaji Cuvée 20140101 bbb

Nagy kedvencem volt a rilette  (balzsamecetes) lilahagyma lekvárral, és a rosé kacsamell fügeraguval, de egyébként minden fogással teljesen elégedettek voltunk. A ravioli pont tökéletes volt, a zöldségek szuper roppanósak a levesben, a medvehagymamártás jól passzolt a tagliatelléhez és a fogashoz, a sajttorta pici volt, de pont ideális zárás.

Az estét aztán a télikert teraszán töltöttük, mi kint a levegőn, de a vendégek többsége bent, a fedett részen. Kártyázgattak, iszogattak, beszélgettek – ha több napig maradtunk volna, legszívesebben én is ott pihegtem volna minden szabadidőmben.

Másnap délelőtt a bőséges reggeli után “piacoztunk” egy kicsit. Tokaj-Hegyalján ugyanis évek óta hagyomány, hogy havonta egyszer rendeznek egy piacnapot, ahol a környék kézműves termelői kínálják termékeiket. Mi most egy kis ízelítőt kaptunk a piacból, néhány termelő ugyanis házhoz jött, és a szálloda egyik termében minipiacot tartott nekünk. Itt volt az Ízes Örömest lekvár 15-20 féle különleges lekvárral, a bodrogkeresztúri Tokaji Borecet manufaktúra, többek között nagy kedvencemmel, a málnás borecettel. A szörpöket, lekvárokat készítő Csicsőrke manufaktúra, a Zempléni Sajt manufaktúra, és a Vizsolyi Mézmúzeum is.

Zárásként felsétáltunk a Tarcal felett magasodó Áldó Krisztus szoborhoz, ahonnan szép a kilátás a környékre, és a domb túloldalán lévő bányatóra. A kirándulást az Első mádi Borház éttermében zártuk.

0101ccc

Epres-pisztáciás túrótorta

Jaaaj gyerekek ez annyira, de annyira finom!! Mondjuk egy túrótorta eleve finom, de hozzá még itt van az idei első finom eper, és a ráadás, a pisztáciás-macaronos extra íz. Jaja, nem tévedés, a Fütyülős új ízével, a pisztáciás macaronnal van felturbózva az alap is, a túrós réteg is, és a készítő is:) Haha. De komolyan. Az illata is olyan, mintha egy macaron-üzemben szaglásznál körbe, az íze meg nemhogy macaronos, de még pisztáciás is. Eszméletlen, hogy miket ki nem találnak. Kíváncsi vagyok, mit szóltak volna a szüleink/nagyszüleink, mikor a 80-as években egy „Szevasztok”-kal kísért koccintás után pisztáciás-macaron likőrt kaptak volna a kis kupica kerítésszaggató házi etwas helyett…

Nemcsak magában jó egyébként, hanem koktélozáskor is szuperül bevethető, és hát a legjobb: gyömbérrel kísérve/keverve. Ha meg már itt ez a finom likőr, miért ne kerüljön sütibe?! Naná, hogy ki kellett próbálnom! És bár az itóka szép zöld, a túrótorta színe marad fehér, az ízében pedig szépen visszaköszön a jó kis pisztáciás-macaronos buké. Ja, és kb. 15 perc összerakni a tortát. És ebben már benne van a „gyere csak ide, szagold meg, milyen jó illata van” „uuu, nem iszunk egy kortyot?” „de hát délelőtt van” „na és?” diskurzus is 🙂

futyulos 3

Hozzávalók:

Az alaphoz:
20 dkg zabkeksz
7 dkg vaj
3 dkg étcsokoládé
2 teáskanál Fütyülős pisztáciás macaron

A túrós réteghez:
500 g túró
50 g tejföl
80 g porcukor
4 teáskanál Fütyülős pisztáciás macaron
1 csomag zselatinfix

A tetejére:
10-20 dkg friss eper
2 evőkanál sótlan pisztácia

  1. Az alaphoz a zabkekszet késes aprítóban ledaráljuk, a vajat és a csokoládét megolvasztjuk. Az olvasztott csokit és vajat a zabkekszre öntjük, meglocsoljuk a   likőrrel, alaposan összekeverjük, és az egészet egy 18 cm átmérőjű (kapcsos) tortaforma aljába nyomkodjuk.
  2. A túrós réteghez a túrót áttörjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, a porcukrot, a likőrt, és a zselatinfixet és krémesre keverjük.
  3. A túrós masszát a kekszalapra kanalazzuk, elegyengetjük, és hűtőbe tesszük kb. 30-60 percre.
  4. Tálalás előtt óvatosan lecsatoljuk a tortaforma keretét, a tortát szép tányérra, tálcára tesszük, és friss eperszeletekkel és felaprított sótlan pisztáciával tálaljuk.

Hogy milyen lett a torta? Hát isteni!! Túró+pisztácia+eper = boldogság:) A legjobb benne, hogy egyszerűen elkészíthető, – szerintem – elég szép is:), így bevethető akár szülinapi tortaként is, de simán el tudom képzelni, hogy egy grillpartira állítasz be ezzel a tortával. De most, hogy így belegondolok, akár Anyák napjára is elkészíthető.

futyulos turotorta

 

9 éve Csak a Puffin ad erőt és mindent lebíró akaratot

2007. április 22-én este indult a blog, vagyis napra pontosan ma 9 éve. Kilenc éve!!! Kilenc!! Az azt jelenti, hogy életem több, mint negyedét már veletek töltöttem. “Nagyon komoly” – ahogy Brúnó mondaná:) De tényleg. Ki gondolta volna, hm? Na és azt, hogy majd ebből munka lesz? Hát senki. Hogy hogy alakult ez a 9 év, az szinte hihetetlen. Csak a tavalyi blogszülinap óta is annyi minden történt: jött a nagy meglepetés, hogy többször is készíthettem recepteket a szuper Nők Lapja Konyha Desszert magazinjába, aztán a blogger tanácsadó workshop, amit egy multinak tarthattam ősszel, a Süti vagy nem süti, amiben 15 blogger sütijeiből készült könyvet szerkesztettem, a londoni út, egy szuper tokaji kirándulás, Nők Lapja Café-s sütis workshop, olyan partnerek, mint például a Pöttyös… és egy csomó minden, amit felsorolni is nehéz lenne. Tényleg olyan klassz és változatos ez az egész, hogy kívánni sem lehetne jobbat.

Tavaly azt mondtam, hogy kb. 5 lépésre vagyok attól, hogy minden gasztrobloggeri álmom valóra váljon (100-as skálán mérve:), és bár az az 5 az tényleg jó nagy lépés, most a Szuper utazások blog elindulásával talán azt mondhatom, hogy már csak 4,5 lépésre vagyok:)  A Puffin marad a régi, köszönöm szépen, hogy ennyien olvastok, követtek a Facebookon és hogy írtok, üzentek, velem vagytok!!! Csirió!:)

torta-1-570

Tavaszi rizses hús

Ez az a rizses hús, amit – szerintem – még azok is boldogan megesznek, akik egyébként nem szeretik a klasszikus rizses húst. Én legalábbis pont így voltam vele. A klasszikus magyaros verziót határozottan nem szeretem – és akkor még finoman fogalmaztam, de ebből nem tudtam eleget szedni, olyan jó volt.
tavaszi zoldseges rizses

Hozzávalók 4 főre:
2 fej lilahagyma
70-80 dkg csirkemellfilé
3 gerezd fokhagyma
10 dkg magyar vagy spanyol (szeletelt) kolbász
1 konzerv kukorica
1 nagyobb piros kaliforniai paprika
1-2 fej édesburgonya (elhagyható)
1 bögre rizs
só, bors
kevés olaj

petrezselyem

  1. Előkészítjük az alapanyagokat: a rizst leöblítjük, a csirkemellet megtisztítjuk és felkockázzuk, a lilahagymát felaprítjuk. A kukoricakonzerv levét lecsepegtetjük, a kaliforniai paprikát kicsumázzuk és felkockázzuk, a fokhagymagerezdeket meghámozva felaprítjuk. Az édesburgonyát meghámozva felkockázzuk, a kolbászt vékonyra szeleteljük (ha nem szeletelt) és félbevágjuk a szeleteket.
  2. A rizst megfőzzük, ha kész, félretesszük.
  3. A lilahagymát apróra vágjuk, és kevés olajon megfonnyasztjuk egy nagy serpenyőben/lábasban, majd hozzáadjuk a csirkemell kockákat, és fehéredésig pirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a fokhagymát, a kolbász szeleteket, a kukoricát és a kaliforniai paprikát, és ráöntünk fél-1 dl vizet. Letakarva pároljuk kb. 10 percig, néha meg-megkeverve.
  4. Közben egy kis serpenyőben nagyon kevés olajon néhány perc alatt megpirítjuk az édesburgonya kockákat. Ha kész, ezt is, és a megfőtt rizst is hozzáadjuk a húsos lábas tartalmához, összeforgatjuk, majd pár percig együtt főzzük. Akkor jó, ha elfőtt a leve, és minden megpuhult. Friss petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

rizses hus

Vaníliás csokis tekercs

Na akkor újra itt fiúk-lányok, vége a 40 receptes Dr. Oetker sorozatnak. Visszatérünk a normál kerékvágásba, köszi, hogy olvastátok azokat is, még ha kicsit másabbak is voltak, mint a szokásos puffinos-posztok:) Azér’ hihetetlen, hogy 3 héten keresztül kb. minden egyes nap sütöttem valamit, de volt, hogy egyszerre több sütit is, és a sors úgy intézte, hogy pont aznap törjem össze magam – vagy legalábbis a bokámat – , amikor az utolsó recepttel is elkészültem. Nem hamarabb, nem később, hanem pont aznap. Pont le tudtam adni mindent, és pont nem tudtam átadni magam a nagy szabadságnak:) Tudom-tudom, lehetne ebbe belemagyarázni sok mindent, de én nem vagyok ilyen belemagyarázós – ez így történt és kész:) Egy a lényeg, hogy kezdek helyrejönni, és már a sütési kedvem is visszatért, úgyhogy itt vagyok megint, sziasztok drága jó kis puffinosok.

csokis tekercs 02

Hozzávalók:

A tésztához:
6 db tojás kettéválasztva
12 dkg porcukor
1 rúd vanília kikapart magjai
4 dkg cukrozatlan kakaópor
fél teáskanál sütőpor

A csokikrémhez:

8 dkg puha vaj
10 dkg étcsokoládé
15 dkg mascarpone
4 evőkanál porcukor
1 csomag Bourbon vaníliás cukor

  1. Előmelegítjük a sütőt 190 fokra és sütőpapírral bélelünk ki egy nagy tepsit.
  2. A tojásokat kettéválasztjuk és a fehérjét a porcukor 1/3 részével kemény habbá verjük. A sárgáját a maradék porcukorral és a vaníliával fehéredésig keverjük, és ha mindkettő kész, akkor a fehérjehabot óvatos mozdulatokkal összeforgatjuk a sárgájával. Vigyázunk, hogy ne nagyon törjön a hab.
  3. A kakaóport és a szódabikarbónát összekeverjük és a tojásos keverékbe szitáljuk és óvatosan összekeverjük.
  4. A masszát a sütőpapíros tepsibe öntjük, elegyengetjük és kb. 15-18 perc alatt készre sütjük.
  5. Amíg sül, benedvesítünk egy tiszta konyharuhát, és amikor kész a piskótánk, még melegen átemeljük erre a konyharuhára úgy, hogy a sütőpapíros rész legyen felül. Óvatosan lehúzzuk a sütőpapírt róla és még melegen felcsavarjuk a hosszabbik oldalánál fogva. Így, üresen feltekerve hagyjuk teljesen kihűlni.
  6. A krémhez az étcsokit megolvasztjuk, majd hagyjuk kicsit hűlni. Ha már nem forró, de még nem is dermedt meg, a puha vajat kikeverjük a porcukorral, a mascarponéval, majd hozzáadjuk a csokit és simára keverjük.
  7. A kihűlt sütilapot kitekerjük, megkenjük a krémmel, majd újra feltekerjük. Hűvös helyen pihentetjük 1-2 órát. (Hűtőben is jó.)

 

10 perces 10.000 kalóriás csokihab

2003, Budapest, Közgáz, 3 negyedéves lány kitalálja a tutit: együtt fognak főzni!! Mon dieu, ilyen van? Bőven a “gasztroforradalom” előtt járunk, nincsenek még gasztroblogok, nincsenek még igazán főzőiskolák, messze vagyunk még attól, hogy “trendivé váljon a sütés-főzés”, szóval abban a helyzetben egész váratlan döntés volt, hogy összejöjjünk egy közös főzésre. Hármunk közül talán csak egyikünknek volt szakácskönyve és minimális főzési rutinja, így nála gyűltünk össze, és elkészítettük Stahl Judit egyik korai könyvéből a ketchupos-sörös csirkét. Talán az volt, de nem esküszöm meg rá. Arra viszont igen, hogy ezt a receptet is akkor jegyeztem fel magamnak: míg készült a vacsora, átlapozgattam a könyvet, és úgy megtetszett ez a desszert, hogy gyorsan felírtam magamnak, és eldöntöttem, hogy egyszer ezt feltétlenül elkészítem. Hát, 13 évvel később sikerült is. Na nem azért, mert olyan bonyolult:)

Lehetne mondani, hogy “hujujuj, hogy képzeled, hogy bolti csokit használsz”, de ez egy ilyen desszert, pont attól lesz szuperfinom, hogy ott ropog a fogaid közt a sok kis apró karamelldarabka. Persze ha szeretnéd, elkészítheted házi karamelldarabkás csokiból is.

toblerone 2

Hozzávalók 4-6 adaghoz:
25 dkg Toblerone
4 dl habtejszín (hideg)
pár evőkanál tej
4-6 db babapiskóta

  1. 20 dkg Toblerone csokit vízgőz felett, vagy simán egy lábaskában alacsony lángon folyamatos kevergetés mellett megolvasztunk, majd félretesszük hűlni.
  2. Közben egy tálkába pár kanál tejet öntünk, és kisebb darabokra tördeljük a babapiskótákat.
  3. Ha a csoki már nem túl meleg, de még nem is dermedt meg, akkor felverjük a tejszínt, és a habhoz hozzáadjuk az olvadt csokit. Összekeverjük.
  4. Előkészítek kis poharakat és jön az összeállítás: a babapiskótát megmártjuk a tejben, és felváltva a poharakba adagoljuk: csokis hab – piskóta-csokis hab-piskóta-csokis hab. Akárhány réteg is van, az a lényeg, hogy a tetején hab legyen.
  5. Ha jól átáztattuk a piskótát, akkor akár azonnal is tálalhatjuk, ha nem, akkor tegyük hűtőbe 1-2 órára, hogy megpuhuljon.
  6. Tálaláskor a maradék 5 dkg csokit feldaraboljuk, és a hab tetejére tesszük.

toblerone23

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!