Csak a Puffin

Fekete-erdő torta

Klasszik, meggyes, csokis, viszonylag sok meló, de látványos desszert. What else? Páratlan élmény, ha kész van.

Hozzávalók (20 cm átmérőjű tortaformához):
A tortalapokhoz:
75 g olvasztott vaj
150 g cukor
5 db tojásfehérje
9 db tojássárgája
40 g cukrozatlan kakaópor
35 g liszt
3 evőkanál keményítő

1.  Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és előkészítünk egy 20-22 cm átmérőjű tortatormát. Sütőpapírral béleljük ki/kivajazzuk, és kakaóporral szórjuk körbe.
2. A tojásfehérjéket géppel felverjük, mikor már lágy habbá vált, hozzáadjuk a cukor felét, és kemény habbá verjük.
3. A cukor másik felét a 9 tojás sárgájával fehéredésig keverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat, és kikeverjük.
4. A vajas, cukros, tojássárgás tál tartalmához óvatosan hozzákeverjük a fehérjehabot, majd a lisztet, a keményítőt és a kakaóport. A kész masszát a tortaformába öntjük, és 25-30 percig sütjük (tűpróba). Ha kész, félretesszük hűlni.

A meggyhez:
500 g friss meggy
1 dl vörösbor/portói
2 evőkanál frissen facsart narancslé
3-4 szem feketebors összetörve
1  darab fahéjrúd
2-3 cm citromhéj

A meggyet kimagozzuk, minden egyéb hozzávalóval egy lábasba tesszük, és közepes lángon főzni kezdjük. Felforraljuk, majd pár perc forralás után lehúzzuk a tűzről, és állni hagyjuk. Ha teljesen kihűlt, lecsepegtetjük a meggyet, a levét pedig félretesszük, arra is szükség lesz.

A tejszínes krémhez (a lapok közé és a torta tetejére, oldalára):
8 dl hideg habtejszín
zselatin/habfixáló
2-4 evőkanál porcukor

Ha már a torta összeállításánál tartunk, akkor a tejszínt habverővel felverjük, majd a vége felé hozzáadjuk a porcukrot és a habfixálót.

A tetejére/oldalára díszítésnek:
10 dkg étcsokoládé
14-16 szem meggy

Az étcsokoládét apróra vágjuk, a meggyet megmossuk, óvatosan kimagozzuk.

Összeállítás:
Ha a tortalapok és a meggyes keverék is teljesen kihűlt, összeállítjuk a tortát.

1. A megsült tortát három részre vágjuk.
2. Mindegyik lapot meglocsoljuk a meggy lecsepegtetése után félretett boros meggylével.
3. A felvert tejszínhabot habzsákból az alsó tortalapra nyomjuk, úgy, hogy két, koncentrikus kört rajzolunk rá. A két kör között hagyott hézagot kitöltjük a meggyel, majd ráhelyezzük a következő tortalapot, és ugyanígy járunk el.
4. Ha a legfelső tortalap is rákerült, a maradék tejszínes krémmel bevonjuk az oldalát és a tetejét is, aztán az apróra vágott étcsokireszelékkel és a meggyszemekkel díszítjük. Tálalásig hűtőben tartjuk.

Eredetileg a Díványon jelent meg.

Áfonyás minitorta

Lehetett volna most akár negyedike is és akkor csecse kis BB-torta lett volna belőle. Így viszont azoknak tudom ajánlani, akik 16-án ünneplik a (mini)szülinapjukat. Nem mintha csak szülinapra lehetne.

Hozzávalók 18 cm-es tortaformához:
175 g puha vaj
100 g cukor
3 db tojás
220 g liszt
2 kiskanál sütőpor
2 kiskanál vaníliakivonat (házi)
4 evőkanál tejföl

20-25 dkg áfonya
2 dl hideg habtejszín
1-2 evőkanál porcukor

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra és előkészítünk egy sütőformát. Ha nem szilikon, akkor sütőpapírral béleljük ki.
2. A vajat a cukorral és a tojással alaposan kikeverjük, majd hozzáadjuk a vaníliát, a tejfölt és végül a lisztet és a sütőport is. A masszát a tortaformába öntjük.
3. Az áfonyát megmossuk, lecsepegtetjük és kb. a felét beleszórjuk a masszába, és kézzel bele is nyomkodjuk őket – én legalábbis így csináltam, így szépen középre kerültek.
4. Kb. 30 percig sütjük. Tűpróbával teszteljük, de a tetején is látszik, ha már jó, kezd kicsit pirulni (persze csak ha jó a sütőnk:)  Ha kész, a formában hagyjuk kihűlni.
5. Ha kihűlt, felverjük a tejszínt, a végén hozzáadjuk a porcukrot, ezzel megkenjük a sütemény tetejét és a maradék áfonyával díszítjük a tetejét.

Nálam most kisebb formában készült, és a maradék tésztát kis muffinformákban sütöttem meg, az jó lesz reggelire.

Pöttyös túró rudi - gyárlátogatás

Mivel Balatonfüreden és környékén viszonylag kevés – kb. 2 – gasztroevent van egy évben, egészen felvillanyozott ez a meghívás, gondoltam, most aztán bepótolok minden kihagyott rendezvényt és megspórolt utazást, kerül amibe kerül, én elmegyek ebbe a gyárba. De hát hogyne mentem volna, elvégre a túró rudi gyárba hívtak. Akkor is, ha innen nézve a világ végén van. Nyilván egy alufelni gyártó üzembe nem mentem volna, de a túró rudi gyárba? Hát hogyne már. Főleg, hogy 10-ből legalább 4 olvasóm a túró rudi torták miatt szeret. Ugye, hogy Te is. Mondtam én:) Már csak miattatok is el kellett mennem erre a tanulmányútra, így erőt vettem magamon és tényleg átszeltem az országot ezért a túráért, ahogy erről itt már akkor, egy héttel ezelőtt élőben is blogoltam.

Az üzem kívülről csak diszkréten pöttyös, de legalábbis nem csíkos:), belül aztán klasszik üzemépület, pöti étkezde, akarom mondani kantin szigorúan piros pöttyös terítőkkel, függönnyel és békebeli menzahangulattal. Nem sűrűn járnak itt látogatócsoportok, ez azért nem egy turista látványosság, bár biztos vagyok benne, hogy sok gyerek jönne inkább ide osztálykirándulásra, mint hogy 3 éven belül ötödszörre is megnézze az egri várfalat. (been there, done that) Erre nyilván nincs lehetőség, szigorú élelmiszerbiztonsági előírások vannak és nagy elővigyázatosság, nem lehet csak úgy ki-be járkálni.

Ha viszont protkósként bejutottunk, akkor végigmentünk az egész gyártási folyamaton. Tejből túró, túróból rudi, rudiból csomagolt rudi. Röviden ennyi a folyamat, no big deal:) Na persze, leírni könnyű:) Mindez óriási nagy volumenben, de hát valahogy elő kellett állítani azt az 5 milliárd rudit, amit az elmúlt 45 évben legyártottak. Kispályásan ezt nem lehet.

Mindig is imádtam a “hogyan készült” sorozatokból a futószalagos gyártósorokat, ahogy beraknak egy képet a gép alá és puzzle lesz belőle például, (igen tudom, lehetne izgalmasabb is az életem:), szóval ezek után nyilván ez a része tetszett a legjobban a gyártásnak. Nem mintha túró rudi torták jönnének a szalagon, de akkor is, hihetetlen jól néz ki, ahogy jönnek sorban a kis rudik, sorakoznak, aztán kapják a csokiadagot, dermednek, aztán spuri a csomagolószakaszra és nemsokára már dobozban várják a raklapos utazást. Közben persze ellenőrzik sokszor, méret, íz, zsírtartalom és még sok-sok szempontból, de hát ilyen ez a rudibusiness.

Imádtam én már sörgyárban is időzgetni, pedig sört egyáltalán nem iszok, de ez a rudigyár, hát ez tényleg nagyon kellemes kis üzem volt. Nem esett rosszul a csokiillat, bevallom őszintén, elszippantgattam volna ott a levegőt hosszabban is, pláne, hogy a bendőm is rendben volt, mert minden folyamat után megkóstolhattuk a rudit. Teljesen más az íze egyébként akkor, amikor lejön a gyártósorról. Az még a “márezsemolyanmintrégen” típusú nyafogóknak is ízlene:)

Nagy gyár, sok ember: több mint 200 fő dolgozik a rudigyárban, ahol, vigyázz, spoiler: egyértelműen a csomagolószakaszon van a legjobb hangulat, a futószalagos-laboratóriumos-túróelőállítós termekben csak a gépek kattognak szinte, a csomagolásnál viszont már barátságos a hangulat. Ha jelentkeznék munkára, biztos oda kéretném magam:) Vagy lennék én a főkóstoló mondjuk. Vagy a potyázó. Vagy ilyesmi. A 45 év az olyan sok, hogy bőven nem éltem még a nyitáskor, sőt, az első párszázezer darab legyártásán is már rég túl voltak, mire én egyáltalán megszülettem, ehhez képest pláne, de önmagában is hihetetlen, hogy van egy valaki, aki 42 éve dolgozik már a gyárban. 42. Jó sok, ugye? Intézmény. Mr. Túró rudi. Történt egysmás azért 71 óta…Cserébe szerény, csendes, őrzi a rudikat és figyel nagyon, de nem nyilatkozik a tv-nek. Egy mondatot sem. Meg is értem, én sem nyilatkoznék:)

A túró rudi egyébként eredetileg túró mignon volt, amit tejipari szakemberek egy moszkvai tanulmányút után találtak ki és fejlesztették több mint 10 éven át. Lehet, hogy ha akkor olyan lett volna a felállás, hogy Amerikába mentek volna tanulmányútra, akkor most nem túró rudit majszolgatnánk, hanem marshmallowt tartanánk a tűzbe, vagy oreo kekszet ropogtatnánk, de ez már nem derül ki sosem.

Hálistennek hamar rájöttek, hogy ez a mignon nem túl jó név, és átkeresztelték túró rudira, aminek a reklámozását kapásból be is tiltották, merthogy “erkölcstelen”. Haha, erkölcstelen, hello 60-as évek. Először amúgy Budapesten kezdték a gyártást, és csak amikor kinőtték a budapesti üzemet, akkor települtek át előbb Nyíregyházára, majd mai helyére, Mátészalkára.

A csomagolás és a név is telitalálat lett, így szépen lassan bekúszott a hétköznapokba a túró rudi, 91-re már 1 millárd darabot gyártottak. A marketinggépezet remekül megy, még jobban fut a rudiszekér a 90-es évek óta, bővült is a kínálat, van már sok ízesített rudi, guru és bonbon is, de még mindig a natúr, étcsokis a legmenőbb. De csak itthon. Bármennyire is szerették volna, külföldön lábat vetni nem sikerült. Hiába próbálkoztak újra és újra, egyszerűen nem megy máshol a túró rudi. Csak a külföldön élő magyarok ennék szívesen, de nekik meg kiviszik a rokonok. Már ha marad az út végére..:)

Több kép itt, a facebookon.

Bongó-krém

Node, mielőtt még rátérnénk erre a meggyes-pisztáciás brownie-morzsás pohárkrémre, ezt nézzétek meg:

Melinger Zita, a hipertehetséges, fantasztikus Meilinger Zita rajzolta. A blognak. Nekem, rólam, értem, stb. Jó, mi? Zita minden, ami én nem vagyok. Szuperül rajzol, míg én egy egyenes vonalon is pár percig gondolkodok, Zita szupercuki babákat varr, míg én – sajnos – a mai napig nem villantottam meg nem létező varrótudásomat, és úgy egyébként, egy nagyon tehetséges művész, ami én abszolút nem vagyok. Még az év elején kezdtük a liaisont, amikor Brúnó első szülinapjára egy macit rendeltem tőle, ő az itt ni:

A maci a Walter nevet kapta, ami arról is híres, hogy – bár nem hurcolja magával Brúnó sehova és egyelőre nem kötődik hozzá különösebben, – amikor azt mondtuk, hogy “hol van Walter”, akkor egyenesen odaspriccelt és megfogta Waltert – és ez volt az első ilyen jelenség a kis életében. Ezen egészen addig örvendeztünk, míg egy másik alkalommal a “hol van a kamion”-ra is Waltert fogta meg, és akkor leesett, hogy ő lehet, hogy a “hol van-t” köti össze a macival, de mindegy, túléltük. Walter törzstag azóta is, én meg “összebarátkoztam” Zitával és lerohantam az ötleteimmel…és addig meddig diskuráltunk, míg végül kikerekedett belőle például Zitának ez a nagyszerű ötlete, hogy néha küld nekem 1-1 posztomhoz rajzot. Mint például most. Ahogy morzsázom a brownie-t és előkészítem a meggyet. Hát mennyire cuki már, nem?

Nézzétek meg Zita lapját feltétlenül, nagyon aranyos állatkákat varr, (nálam a maci, az oroszlán és a bárányka a top3:) gyönyörű táskákat is készít és hát rajzol sokat és szépet. Van ez az új dolog, aminek az a lényege, hogy beküldhetsz egy fényképet és ő “megrajzolja” azt, hát ez szerintem olyan jópofa, hogy ha tehetném, minden fontosabb momentumról csináltatnék ilyet és ezekkel dekorálnám pl. Brúnó szobáját is.

No és akkor a kitérő után a recept:

Hozzávalók:
A brownie-hoz:
65 g vaj
65 g étcsoki
35 g darált pisztácia
1 db tojás
50 g cukor

2-3 dl hideg habtejszín (esetleg pici porcukorral édesítve)
meggy
pisztácia darálva
(pisztáciapaszta, mint ez itt) – elhagyható

1. A brownie-t elkészítjük: A csokit megolvasztjuk és félretesszük. A vajat megolvasztjuk és a cukorral és tojással kikeverjük, majd hozzáadjuk az olvasztott csokit és a végén a darált pisztáciát is. 18 cm átmérőjű tortaformában 180 fokon 20-25 perc alatt megsütjük. Ha kész, hűlni hagyjuk.

A brownie-t magában, vaníliafagyival, vagy akár málnahabbal is megehetjük, de beáldozhatjuk egy ilyen pohárkrémben is.

2. A tejszínt felverjük, ha nagyon édesszájúak vagyunk, akkor a vége felé adunk hozzá 1-2 evőkanál porcukrot. A meggyet megmossuk, kimagozzuk.

3. Összerakjuk a pohárkrémet: teljesen tetszőleges sorrendben egymásra adagoljuk a hozzávalókat. A legjobb a tejszín, (pisztáciapaszta), browniemorzsa, meggy, darált pisztácia sorrend volt. Ezt addig halmozzuk, amíg fér a pohárba.

A pisztácia továbbra is a Noosti Kft szuper pisztáciája, amiről már korábban is írtam.

Nyári cheesecake

No ezt a tortát még múlt héten csináltam, villámgyorsan, pánikmegoldásként, közvetlenül életem első teniszezése után, ami annyira elvette az eszemet, hogy elfelejtettem gyümölcsöt venni, így a tetejére már csak fagyasztott jutott, de az legalább szép. Az mondjuk kiderült, hogy a világ még nincs felkészülve az én tenisztudásomra, pedig ahogy én tollasozok a teniszpályán, nem tollasozik úgy senki, de nekem akkor is nagy élmény volt. Egyszer úgyis megtanulok jól játszani. Elvégre sütni is megtanultam.

Hozzávalók (26-os tortaformához):
175 g darált háztartási keksz
70 g vaj
250 g vegyes bogyós gyümölcs
450 g natúr krémsajt
130 cukor
4 db tojás

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra és kibéleljük a tortaformát sütőpapírral.
2. A vajat megolvasztjuk és a darált keksszel elkeverve a tortaforma aljába nyomkodjuk, lehetőleg vizes tenyérrel.
3. A tojásokat kikeverjük a krémsajttal és a cukorral.
4. A tortalapra előbb rászórjuk a gyümölcs felét, majd ráöntjük a krémsajtos keveréket és kb. 40 percig sütjük. (sütőnként ezt változhat, az a lényeg, hogy a szélein már kezdhet pirulni a torta és tűpróbával is teszteljük).
5. Ha teljesen kihűlt, kivesszük a formából és a maradék gyümölcsöt a tetejére halmozva tálaljuk.

Pöttyös túró rudi gyárlátogatás - liveblogging

Keves olyan rendezveny van, ami miatt hajlando vagyok tobb szaz kmt utazni, de ez momentan olyan. itt fogom lekovetni az esemenyeket, telefonro l ekezetek es szerkesztgetes nelkul. gyertek vissza, ha erdekel. igen, normalis vagyok amugy, balatonfured mateszalka baltonfured. egy nap alatt. nevezhetjuk puffin bamakonak is.

4:10- ebreszto. funny. leszamitva, h bruno mar 3kor ugy erezte h kelni kell. nem tudom, o hova keszult, babavizgyarba megy, vagy mi?

4:45 – teljes hrci diszben, csaladilag bedocogunk veszprembe, egy ozike eletet nem kioltva.

5:06 – a buszsofor megkerdezi, h teljesaru jegyet kerek e. en ezt betudom egy burkolt boknak, feltetelezve, h nem ugy ertette h nyugger jegy jarna, hanem ugy, h hamvas kis pofikam akar diakjegyre is predesztinalhatna.

5:15 – veszprem bp etap start.

5:36 – fun fact: varpalotan egymas mellett van a huncutka turkalo(?) es a cerka sorozo.
5:37 – ezen a buszon mindenki ismeri a masikat. kiveve en. outsider puffin.

5:55 – ujdonsult utitarsam arca es haja csunyan osszeveszhettek ma reggel, cserebe viszont jo cigiszagu, amitol egybol huszoneves emlekek ugrank be, hat ez egy ilyen fiatalodos nap ugy latszik. benijamin button jelmezben jottem, ugy latszik.

7:11 – sima tavolsagi busznak indult, szoporollerre valt a jarmuvem. cigiszagu hulyehaju utitarsammal kozosen megneztuk a filmemet, amiben 2 bibi is volt, 1. nem kozos mozizast terveztem es nem is ertem h hogy tudta kovetni ugy h o nem is hallotta a szoveget, 2. az elottem ulo bunkoka koccanasig nyomta hatra az ulest, nehogy veletlenul kenyemetlenul fekudjon. igy az en terdeim mar eleg morcosak, pedig hol van meg mateszalka.

7:25 nepliget, 110 ert csurizas, ujabb emlekroham, 2004 indulas 18 oras euroklines busszal 3 honapra brusszelbe. hello 23 eves judit, hianyzol.

7:30 mindig elfelejtem a hajlektalanokat meg h a taskamra vigyazni kell. hello videki judit

7:32 welcome back napi mini adrenalinfroccs – bkv blicceles hehe.

8:15 fel oraja varunk valakire, gondolom, itt lakik a szomszed utcaban, ahogy az lenni szokott. de legalabb zsebben az ajandekcsomag, tele rudival. a kerdes csak az, hogy mikor puszijam be oket, hogy ne olvadhjon meg. big dilemma.

8:16 kozben dombovari istvan standupos mar mokazik a buszra varva. vegleg elbizonytalandok, h vajon van e meg igaz storyja vagy mar minden percet atmosta a standup. filozofusnak szulettem, i know.

8:50 on the road. allitolag a nap fenypontja az lesz, amikor szankba vesszuk a csupasz rudit.. magaslabda dombinak, kacagas:)

9:10 dresscode a gyarban: hosszu nadrag zart cipo.lehet h a vatikanba is elugrunk

9:12 szendon tul dombi stndup zajlik.

amugy az osztalykiri apropoja, h 45 eves a marka es h eddig 5 millird rudit gYartottak. jo mi? probalom kiokoskodni h ebbol en mennyit ehettem meg.

10:06 dombi lenyegesen viccesebb volt, mint amire szmitottam. most kollektiv turorudi eve.

10:10 kor en lepek fel, kuplekat fogok eloadni. haha

10:08 egyebkent most esik le h az m3 ason megyunk, elteritem a buszt es hazamegyunk inkabb anyaekhoz debrecenbe. kicsit biztos meglepodnenek a kis utitarsaim lattan, dehat istenem.

11:37 jo kis utitarsam van, ropul az ido. nem kellett volna annyit innom, messze meg a vegallomas. plusz a telefon is lemeruloben. remelem a gyarban lesz aram, nem amisok gyartjak a pottyost, mert akkor a telefonnak annyi. juuhjuj sok a gond. de legalabb a rudi es a guru is sok.

12:52 bent vagyok. kopkodni tilos, pedig lattam a buszon h komplett csulazsakokkal jottek tobben. nemi betegseg, rokakoma szinten kizarook.

15:20 kint vagyok. nem birok tobb rudit enni. ilyen is van. uzem szuper, a nyers rudi mas, a turo rengeteg. jobb az az en idegeimnek, ha tartom magam az evi 1-2 rendezveny szabalyhoz. smuzolasban gyenge, bunkosagon valo bosszankodásban eros vagyok. a butasag egyenesen faj. tovabbi konkluzio otthonrol.

18:00-23:00
délutánra kifogyott a tollam – 21. századiasan fogalmazva lemerült mindenem. irigykedve nézek a buszon mindenkire, aki még tud telefonálni és minden buszállomáson a konnektort keresem…tudok élni.

az esti 8-as, többszázkm-t megjárt búrám már valszleg nem olyan bizalomgerjesztő, mert a népligeti buszsofőr most nem kérdez már vissza, hogy teljes árú e, rezzenéstelen arccal adja. hát ennyit akkor a tini vonásokról…

cserébe sofőrúrnak kedvence a technó. zsír technó, ahogy mondom. megszakítás nélkül nyomja budapesttől veszprémig, nincs B-oldal, se reménysugár, hogy ebből még valamikor zene lesz… csak az az átkozott techno, az megy. ehhez képest a múltkori sofőrmókus, aki demjénösszest hallgatott és hallgattatott velünk, utasokkal, kész főnyeremény volt. itt jön be megint a képbe, a rohadt aksi, ami rég lemerült. ilyenkor már nem tudom saját zenével elnyomni a külső zajokat, ha még van is szikrányi kraft a telefonban, nem feltétlenül egy coldplay memoir-ra pazarolnám. pedig amúgy a sofőrúr nem egy techno arc. nem azt mondom, hogy azt hittem, kövi szabolcsra szokott makramézni vagy leveleket préselni a könyvek lapjai közt, na de techno??

nem értem, hova megy ez az 5-6 kínai srác a buszomon. arra mifelénk a kínaiban sincsenek kínaiak, hát hova mentek? tán kongressus lesz vagy mi?

mindig is tudtam, de le még nem írtam. székesfehérvár a leghosszabb magyar város. most jobb. hogy leírtam.

este 9-kor a biztonság kedvéért sikerül széttrancsíroznom egy fél rudit a farmeromon, még jó, hogy nem az annabálba készülök… azt csak remélem, hogy bele azér’ nem ültem..

nem tudom eldönteni, hogy jó v rossz e hogy sokan névről ismerik a buszsofőrt. most már persze én is tudom, feri bácsihoz van szerencsénk. kicsit öregecske, kicsit rossza füle, de baszki úgy hasít a büdös nagy veszprémi éjszakában, hogy kapaszkodni kezdek…

azt mondja itt nekem 2245 kor a mögöttem ülő bácsi, látva, hogy körmölöm le magvas gondolataimat a száguldó buszon, hogy “milyen szenvedélyesen ír, tán csak nem írónő?” tán csak nem. ő 70-en bőven túl, én egy becsurizáson épp hogy csak innen ennyiben maradunk. papit hagyom a buszon ebből nem lesz korhatáros liaison, tiplizek haza. jó éjt.

Krumplival, citrommal, olívával sült csirke

Ne kérdezzétek, mikor készült. Ezer éve nagyjából.

Hozzávalók:
1 kg krumpli
2 fej lilahagyma
50-100 g olívabogyó
1-2 db citrom
2 evőkanál paradicsompüré
1 evőkanál balzsamecet
1,5 dl húsleves alaplé
1 kg csirkehús (mell, comb, szárny vegyesen)
só, bors
olívaolaj

petrezselyem

1. Előkészítünk egy jó nagy tűzálló tálat.
2. A csirkét megmossuk, nagyobb darabokra vágjuk. A krumplit meghámozzuk és feldaraboljuk, a lilahagymát is meghámozzuk és cikkekre vágjuk. A citromot megmossuk és felkarikázzuk.
3. A krumplit a sütőtálba halmozzuk, rászórjuk a lilahagymát, a citromot és az olívát.
4. A húsleves alaplevet elkeverjük a paradicsompürével és a balzsamecettel és ráöntjük a tál tartalmára.
5. Legfelülre kerülnek a csirkedarabok, sózzuk-borsozzuk és meglocsoljuk olívaolajjal.
6. 180 fokos sütőben kb. 50 percig sütjük, vagy amíg a csirke aranybarnára nem sül.
7. Ha ez kész, akkor a csirkedarabokat kivesszük, jénaiba tesszük, vagy alufóliával lefedjük, hogy meleg maradjon, és a sütőtálat még visszatoljuk 10 percre 220 fokon.

(adhatunk még hozzá húsos, füstölt szalonnát is, nem fog neki ártani)

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!