Csak a Puffin

Dinnyeleves sonkával

De nem ám simán dinnye, hanem paradicsomos. Jó, mi? Úgy van ez, hogy kaptam a debreceni Húsmanufaktúra üzlettől különleges sonkákat és ahhoz akartam készíteni valamit. A trükk ilyenkor csak az, hogy ha van a kezedben valami különleges, akkor különlegeset is akarsz csinálni, pedig ez igazából hülyeség, mert maga a cucc már eleve klassz, úgyhogy nagyot hibázni nem lehet, akkor sem, ha nem három napig állsz a konyhapult mellett. Így végül egy egyszerű, de kicsit a szokásostól eltérő ízű levest készítettem a fantasztikusan finom sonkachipshez. Ez most éppen mangalica sonka volt, de van ott még sok más is. Mármint a debreceni Húsmanufaktúrában. Ami nem más, mint egy húsdelikátesz – bármennyire is fura ez a szó – tehát a főprofil, a spéci húsok mellett egyéb huncutságok is vannak: chutney-k, szörpök, lekvárok, stb. Úgyhogy hajrá debreceniek, örüljetek, mert van már ilyen üzlet otthon is. Mármint nekem otthon, mert bár már 15 éve nem élek ott, a mai napig azt mondom, hogy “(eredetileg) debreceni vagyok”, elvégre ott nőttem fel.

Szóval íme a honlap, van Facebook oldal és hírlevél is, és maga az üzlet pedig Debrecenben a Simonffy utca 2/a alatt van.
Ez meg itt a recept.

Hozzávalók:
300 g sárgadinnye
300 g görögdinnye
200 g koktélparadicsom
6 db bazsalikomlevél
1 ek olívaolaj
3 ek vörösborecet
só, bors

néhány szelet mangalicasonka

1. A dinnyék magjait eltávolítjuk és a húsukat felkockázzuk. A koktélparadicsomot is feldaraboljuk.
2. Mindent egy tálba adagolunk és botmixerrel turmixoljuk.
3. A sonkaszeleteket száraz serpenyőben néhány perc alatt megpirítjuk, majd felszeleteljük.
4. A levest a sonkachips-szel tálaljuk.

Túrós-meggyes morzsás süti

Na hogy vagyunk? Túl az első hőhullámon? Jó azér’ a hűvös, nem? A lángososok meg szívják a fogukat… hehe. Ilyenkor jönni a Balatonra szívás, viszont cserébe aki most nincs itt, süthet, mert már nincs meleg. Ilyet, mert ez például finom. Az meg sose baj. Már hogy finom a süti.

Olyan régóta várakozik már ez a kép a receptre, hogy kicsit meg is sárgultak a szélei… 

Hozzávalók 26-os tortaformához:
150 g vaj
120 g cukor
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 db tojás
400 g túró
1 citrom reszelt héja
380 g liszt
500 g meggy/málna

1. A vajat megolvasztjuk, hozzáadjuk a cukor felét, a vaníliarúd kikapart magjait és a lisztet, és összemorzsoljuk. A morzsás tészta egyik felét egy 26 cm átmérőjű tortaforma aljába egyengetjük (picit nedves tenyérrel a legjobb), a másik felét félretesszük.
2. A tojásokat kettéválasztjuk, és a sárgájukat a maradék cukorral, a túróval és a citromhéjjal kikeverjük. A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, és óvatosan a túrós tál tartalmához keverjük. Az így kapott krémet a tortaformába öntjük a morzsás alapra.
3. A gyümölcsöt lecsepegtetjük, és kb. a felét rászórjuk a túrós masszára.
4. A gyümölcs másik felét megforgatjuk a maradék morzsában, és így szórjuk a torta tetejére.
5. 180 fokos sütőben 35-40 percig sütjük.

Pisztáciás-citromos keksz

Ha sorba kellene rendeznem egy fura feladványban a rágcsálós magféléket- remélem, azért az élet nem állít ilyen komoly kihívások elé:)  – megosztott első helyen állna a pisztácia és a kesudió, aztán a mandula, mogyoró, stb. Így jobbat nem is kívánhattam volna, mint hogy megkeressen egy olyan cég, aki echte szicíliai pisztáciát forgalmaz. Na jó, egy Kitchen Aidnek is tudnék örülni, de mindegy, ne tereljük el a szót. Tehát a Noosti Kft-ről van szó, akik a pisztácia mellett mandula és mogyoró forgalmazásával is foglalkoznak, nem csak szemes, hanem paszta formátumban is. Azt még nem kóstoltam, de legközelebb az jön, addig meg vígan használom a szemes pisztáciát. Persze csak okosan beosztva, jó kisdobos módjára.

Nem is tudom egyébként, mi lehet a legjobb egy ilyen cégben. Hogy korlátlanul ömlik a pisztácia/mandula/mogyoró, vagy hogy Szicíliába lehet utazgatni munka ürügyén:)

Itt vannak a termékek, a facebook-oldaluk és hamarosan nyílik a webáruház is, ahol nem cnc-marót fognak árulni, hanem, légy erős, pisztáciát, addig pedig emailben lehet érdeklődni és rendelni.

Hozzávalók:
60 g puha vaj
35 g cukor
1 evőkanál méz
fél citrom reszelt héja
1 evőkanál víz
125 g liszt
fél kiskanál szódabikarbóna
20 g pisztácia

1. A pisztáciát apróra vágjuk, a sütőt előmelegítjük 180 fokra és előkészítünk egy tepsit, amit sütőpapírral bélelünk ki.
2. A hozzávalókat egy tálba mérjük és összegyúrjuk. Ha kell, adunk még hozzá egy pici vizet.
3. Kis darabokat tépünk a masszából – lehet, hogy picit morzsálódik, de az a lényeg, hogy gombócot tudjunk belőle söndörgetni, amit aztán tenyérrel kilapítunk és a sütőpapírra helyezzük.
4. 12-15 percig sütjük, figyeljük, az a jó, ha épphogy elkezd barnulni a szélein.

Epres falatok

No nem ám csak úgy, pucin, hanem kecskesajttal és bazsalikommal megtámogatva. Szerintem isteni. Főleg ezzel a saját bazsalikommal, amit Brúnó öntözget fáradhatatlanul. Először érdemes elkészíteni a kosárkákat. Jó sokat, mert ez mindenre jó. Rakhatunk bele túrókrémet, mascarponekrémet, akár egy pötty fagyit, bármit. Az a lényeg, hogy ki kell hűlnie. Amíg hűl, nyugodtan kimehetünk például az udvarra és végignézhetjük, ahogy a majdnem 1,5 éves megsétáltatja a nagy bazi flair-széket, aztán tandemben cipelünk egy óriás felnőtt gereblyét masszív vauvauzások közepette, nyilván csupa homokkal beszórt ruházatban – egyesek arcilag is megmártózva benne. Majd egy teljes mezcsere és majdnemfürdés után tulajdonképpen el is telik annyi idő, hogy összerakhatjuk a falatkákat.

A fotó most nem normális fotó, mert arra már tényleg nem jutott idő, de azért kirakom, hogy lássátok. És ha vagytok az Instagramon, akkor gyertek oda is, mert most már ott is megtaláltok. Ha meg még nem vagytok, akkor ideje megjelenni. Az instagram az új facebook. Haha.

Hozzávalók a tésztához:
110 g liszt
85 g hideg vaj
1 csipetnyi só
10 g cukor
2-3 evőkanál hideg víz

pár szem eper – a többiből lehet egy gyors eperlekvárt kutyulni
5 dkg kecskesajt
néhány levél bazsalikom

1. A lisztet a hideg vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a csipetnyi sót, a cukrot és a vizet és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük fél órára.
2. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A tésztából kis gombócokat formázunk és tenyérrel ellapítjuk, majd szilikon mini muffinsütőformába egyengetjük. De azt is lehet, hogy simán sütőpapíros tepsibe fektetjük a lapocskákat. Így nem kosarak lesznek, hanem lapok, de az nem baj. 15 percig sütjük (de jobb inkább figyelni, hogy nehogy megégjen.)
3. Ha kész és kihűlt, akkor kecskesajtot morzsolunk bele, megtisztított, feldarabolt epret rakunk rá és bazsalikomlevelet a tetejére.

Az eper egy idő után eláztatja, úgyhogy nagyon sokáig nem érdemes tálcán tartani.

Egyszer egyébként már csináltam hasonlót, csak ott más volt a kosárka – azt hiszem, mogyorós volt – és nem volt rajta bazsalikom, pedig így az igazán frankó.

Epres-rebarbarás pite

Ok, vallomás. Idén ettem először rebarbarát. Először és azóta kb. 5x 2 héten belül. Az ok igen egyszerű, nagyjából azóta akartam rebarbarát enni, mióta ideköltöztünk, dehát ez meg egy ilyen kis rebaramentes város, istenem, nem lehet egyszerre Balaton és minden jó egy helyen. Akkor meg már inkább a Balaton legyen, ha választani kell. Szóval a rebarbara eddig elmaradt, most viszont végre lehetett kapni, úgyhogy létrejött ez az első, sokat ígérő találkozás. Azt már kívülről tudtam, hogy eperrel a legjobb, úgyhogy nem véletlen a párosítás, nem én találtam fel. Külön küldöm szeretettel ezt a posztot Annának (és Fanninak:) és mindenkinek, aki szereti. Nyilván.

Hozzávalók:
2 db tojás
1 dl tej
250 g tejföl
5 dkg cukor
5 dkg liszt
15 dkg rebarbara
5 dkg eper

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, és előkészítünk egy kb. 20 cm átmérőjű sütőtálat.
2. A tojást, a tejet, a tejfölt, a cukrot és a lisztet egy tálba mérjük, és habverővel simára (csomómentesre) keverjük.
3. A rebarbarát megmossuk, a zöld részeket levágjuk és kidobjuk, a szép rózsaszín szárát pedig 1-2 cm-es darabokra vágjuk. Az epret megmossuk, kicsumázzuk és feldaraboljuk.
4. A sütőtálat kivajazzuk, és beleszórjuk a rebarbarát és az epret, majd meghintjük 1 evőkanál liszttel és megforgatjuk benne.
5. A tejes keveréket a sütőtálba öntjük. Sütőbe toljuk, és kb. 45 percig sütjük. A sütés végére szépen felpúposodik a tészta, de az hamar össze fog esni, ne ijedjünk meg.

Tálalásnál megszórhatják a tetejét egy kis porcukorral.

Pisztáciás macaron - vendégposzt

Még a blogszülinapi vendégposztok idején kértem meg Alizt, a nagyszerű, szuperkedves Londonban élő cyberbarátnőmet, hogy ha van kedve, írjon valamit, és hát lett kedve. Íme Henry-ruhatesó anyukájának macaronvallomása.

“Sssssh, kisfiam. Halkan, ne zavarjuk anyát a konyhában. Éppen macaront süt… “-  és ez valóban így hangzott el Phil szájából. Nem viccelek. (na, jó így: ssssh Henry. Be quiet, don’t disturb mummy in the kitchen. She is making macarons)

Tartozok egy vallomással: Nem tudok macaront sütni!
Elég sok terápiába került, hogy ezt egyáltalán le tudjam most írni. Nem megy…
De! Mielőtt felhívnál, hogy hallottam-e azt a receptet ami tuti működik vagy olvastam-e azt a praktikát, akkor a válaszom, Igen, ne fáradj!
Mindent kipróbáltam, utánaolvastam, analizáltam a recepteket, befogadtam a jó ötleteket és gyakoroltam szorgalmasan.
Elolvastam magyarul, franciául, angolul, és még hollandul is a recepteket, tippeket, de egyik sem vált be nekem. A végén bevetettem én már fekete mágiát is (nem, egyik fekete macska se sérült meg a környéken, nincsenek áldozatok, csak a saját egóm), de nem sikerült macaront sütni. Eleinte nagyon elvette a kedvemet. Gyakorlatilag a  gyász összes fázisán végig mentem mire béke lett a lelkemben. Aztán megbarátkoztam a gondolattal, hogy mi ’csak’ bolti macaront fogunk örökké enni. Oh my!
Majd egy álmos tavaszi délutánon arra gondoltam, hogy megvan a megoldás: a  pisztácia (!). Nem tudom, hogy honnan jött az ötlet, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy tudtam, hogy ez a válasz! Pisztácia kell nekem. Sok pisztácia kell, és lesz itt macaron. És ecce, lett macaron.
Mérföldekkel jobb lett a pisztáciás macaron, mint eddigi összes elődje. Lehet, hogy nem autentikus, nem követi a szigorú protokollt, és messze nincs köze a mandulalisztes verzióhoz, de nekem működik, finom és bizony gyerekek: C’est macaron! és nekem ez a fontos.

A recept a következő:

2 tojás fehérje
250 g porcukor
140 g pisztácia

Töltelék:

100 g krémsajt (Philadelphia, vagy szupermárket sajátmárkás stb.)
Kb. 30-40 g étcsokoládé

A pisztáciát késes robotgépben megőröljük. Nagyobb darabok ne maradjanak benne, de vigyázzunk nehogy ’túl’ őröljük, mert akkor az olaj elkezd a pisztáciából kicsapódni, és pesztó (vagy pisztácia ’vaj’) lesz belőle és nem őrölt pisztácia. Tényleg nem fontos, hogy liszt finomságú legyen.
A tojásfehérjét felverjük egy csipet sóval vagy egy pár csepp citromlével (kettőt ne kombináljuk). Addig verjük, míg meg nem tartja a csúcsát a gép karján (nem tudom ezt szebben mondani, mindenki tudja mire gondolok). Majd elkezdjük a porcukrot adagolni bele. Én szitán keresztül, kanalanként szoktam adagolni a porcukrot, (kb. 50-60 g-t egyszerre beleszitálok, majd hagyom a gépet dolgozni egy kicsit) majd ha az összest hozzáadtuk, és fényes, majdhogynem kemény masszát kaptunk, akkor jöhet a pisztácia. A pisztáciát nem kell szitálni, csak szépen óvatosan beleforgatni a cukros tojásfehérjébe.
Majd sima csővel felszerelt nyomózsákból kiadagoljuk a masszát egy sütőpapírral (vagy szilikonos sütőpapírral) kibélelt tepsire. Tartsuk a távolságot a kb. 50 (vagy 20) forintos érme nagyságú macaronok között. Nekem ennyiből általában 30-32 jön ki.
Ha van egy kicsi szarva, csücske stb. a macaronnak akkor vizes ujjbeggyel óvatosan nyomjuk le, majd hagyjuk szobahőmérsékleten száradni egy fél órát a süteményeket, mielőtt sütőbe tesszük őket.
Az én sütőmben 140-150 fokon, légkeveréses sütőben, kb. 15 perc alatt megsülnek. (160° ez normál, nem légkeveréses sütőben)
Figyeljünk oda rájuk, inkább 10 perc után nyissuk ki a sütőt, és forgassuk el (180°-al) a tepsit, hogy egyenletesen süljenek, mint hogy odabarnuljanak (aha) Ilyen alacsony hőfokon nem fognak megégni, de nincs is rosszabb a megbarnult macaronnál.

Hagyjuk kihűlni őket, majd töltsük meg a csokoládés sajtkrémmel (gőz fölött olvasztott csokoládé és szobahőmérsékletű krémsajt keveréke) lekvárral, vajkrémmel (vagy ezek keverékével…) vagy csak magában együk meg fagyival. Jó lesz, megígérem. Foolproof ez a verzió, higgyetek nekem.

Üdv mindenkinek: Aliz, Lándön”

Kókuszos-meggyes csokitorta - BB-torta 16.

BB-torta 16. Sweet sixteen. No nem év, hanem hónap. BB egyre nagyobb és okosabb, és ráadásul még ő a legszebb is. Micsoda szerencse, ugye?:) Újabb miniszülinapi torta.

Hozzávalók:
A csokis részhez:
2 db tojás
1 dl étolaj
0,5 dl tej
60 g cukor
6 g (házi) vaníliás cukor – ha bolti, akkor fél tasak
100 g étcsoki
60 g liszt
1 mokkáskanálnyi sütőpor
2 evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

A kókuszos részhez:
1 db tojás
40 g cukor
6 g (házi) vaníliás cukor – ha bolti, akkor fél tasak
4 evőkanál tejföl
100 g kókuszreszelék

1-2 maroknyi meggy (télen befőtt)

1. Előkészítünk egy 18 cm átmérőjű tortaformát és előmelegítjük a sütőt 175 fokra. Az étcsokit apróra vágjuk és félretesszük. A meggyet kimagozzuk, megmossuk, lecsepegtetjük.
2. A kókuszos részhez a tojást kikeverjük a cukrokkal, majd a tejföllel is és végül hozzáadjuk a kókuszreszeléket és azzal is alaposan átkeverjük. Ha megvagyunk, félretesszük.
3. A csokis részhez a tojásokat, az olajat, a cukrokat és a tejet tálba mérjük és kikeverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, sütőport és kakaóport és a legvégén az apróra vágott étcsokit is.
4. A tortaformába kanalazzuk a csokis keverék felét, alaposan megszórjuk meggyel, majd ráadagoljuk a kókuszos masszát-kanállal adagoljuk – ez nem lesz olyan híg, mint a csokis, úgyhogy ügyesen kell, hogy nagyjából mindenhova jusson a kókuszosból. Kanál hátlapjával elegyengetjük a masszát, majd ráöntjük a maradék csokis részt lehetőleg úgy, hogy az egészet befedje.
5. 25-30 percig sütjük.

Szemfülesek észrevehetik, hogy ez tulajdonképpen a bounty-brownie meggyel megküldve és kicsit kevesebb cukorral.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!