Csak a Puffin

Sok-kicsi 2012 - Túró rudi-buli

Újra itt a Sok-kicsi jótékonysági akció és nagy örömömre idén is tagja vagyok a felajánlócsapatnak, úgyhogy nincs más hátra mint előre, lássuk, miről van szó:

Az akció menete: A játék úgy zajlik, hogy november 16-30. között minden nap 1-1 blogger tesz felajánlást, plusz minden nap van 1-1 céges felajánlás is. Itt tudjátok követni a történéseket. Összesen tehát lesz 30 felajánlás. December 1-14-ig lehet pénzt felajánlani a célra (1 sorsjegy 1000 Ft – sok sorsjegy sokszor 1000 Ft), megjelölve, hogy mely nyereményt szeretnétek “elnyerni”. Amikor lejár a határidő, akkor egy kalapba kerül minden olyan “virtuális sorsjegy”, amit – esetemben- a Puffin-felajánlásra befizettek, ebből a sorsolóbizottság kihúz egyet, és az az illető lesz a nyertes. A részletekről itt lehet bővebben olvasni.

“Az idei jótékonysági nyereményjátékunk támogatottja az Age of Hope Alapítvány lesz. A szervezet szociális területeken dolgozó szakember munkatársai 12 év után tavalyi évben hozták létre gyermekvédelmi alapítványukat, amelynek célja hátrányos helyzetű családok, elsősorban gyermekek megsegítése, lehetőleg megelőzéssel, vagy a kialakult krízishelyzetek kezelésével. Évente 150 gyermek számára élménypedagógiai és alkotótáborokat szerveznek, kortárs segítő szolgálatot tartanak fenn, rászorulók számára élelmiszer-, ruha-, gyógyszer- és bármi más szükséges adománycsomagokat juttatnak el.”

Nincs olyan, hogy kicsi összeg. Minden forint számít, sok kicsi, tényleg sokra megy. 

A felajánlásom pedig nem más, mint egy Túró-Rudi-buli, akarom mondani 2012-es dél-budapesti nyelvjárásban: Túró-rudi WORKSHOP. A délelőtti szekcióban komoly tengerentúli professzorokkal elemezzük a túró rudi történetét és a nagy mai magyar túró rudi valóságot, majd egy közösen elköltött ebédet követően délután lazább program lesz: túró rudival tömött zsebekkel 110 méteres gátfutás, túró rudi hajítás, vetélkedő túró rudira vonatkozó kérdésekkel, és természetesen túró rudis tehetségkutató zárásként. Haha. Na nem, ez mind nem lesz. Egy szobában fogunk ülni, és annyi túró rudit eszünk meg, amennyit csak bírunk. Ez is egy opció. De még ez sem a valódi felajánlás.

A valódi felajánlásom egy olyan összejövetel, ahol túró rudi tortát, túró rudi krémeket, rudi cake popot készítünk majd különféle spéci ízesítésekkel és díszítésekkel, amit aztán a nyertes meg is ehet/hazavihet. Ha még nem csináltál ilyet, de szereted a rudit, akkor azért, ha már imádod a túrórudis nyalánkságokat a blogomról, akkor meg azért, mert új ízek és formák is lesznek, meg mert együtt ügyeskedhetünk és biztos jó móka lesz. Nálam vagy Nálad? Mindegy. Budapest, Debrecen és Balatonfüred környékén, szűk vonzáskörzetében tudom vállalni a bulit, nagy siker esetén haknitúrnéra indulok országszerte:)

Postán elküldeni nem tudom.

Ne felejtsétek, a cél nemes, és csak a Puffin ad nektek erőt, szóval ha superpowerre van szükségetek, akkor ne habozzatok, vegyetek minél több sorsjegyet, mert jó helyre megy a pénzetek!! Köszönöm, ha megtiszteltek a felajánlásotokkal!

Csokis rugelach

Épp ideje volt már kipróbálni, évek óta készülök rá, dehát olyan ritkán sütök:), hogy nem csoda, hogy nem került sorra. Tényleg nem tudom, miért nem csináltam még meg, bár most, hogy így belegondolok, valószínűleg azért, mert a krémsajt mindig a málnás cheesecake brownie-ban végezte.. Jó kifogás na. Pedig príma karácsonyi kis édesség ez, bár nem látom okát, miért ne lehetne évközben is enni, eszünk ennél vadabbakat is nyáron, ősszel és tavasszal is simán..:)

És igen, belehúzok a karácsonyi témába, különösebben nem esik nehezemre. Minden évben elmondom, hogy nem vagyok az a szájhúzós típus, szeptembertől kezdve várom a karácsonyt, tőlem aztán a last christmast nyomhatják a strandon is, mindig örülni fogok neki. Cserébe például egyáltalán nem izgat a Húsvét, úgyhogy teljesen jogos a halmozott karácsonyvárás részemről, nem ér morogni.

A díszletet (a zászlófüzért és az édességes, felakasztható zsákocskát Mézikével  – aminek a végén szép kis piros csengettyű is van – csak Brúnó letépte, pedig akkor még nem tudta, hogy a zsákocska egyébként pont jó a fejére süvegként:):):)  a nagyon kedves, csodakezű varrómester Ágitól kaptam, aki nemrég nyitotta meg Meska-boltját, ahol ilyen és ehhez hasonló varrott szépségek sorakoznak. Elfogult vagyok a zászlófüzérrel, mert – ahogy a múltkor írtam – rengeteg amerikai honlapot nézek és látom a szebbnél szebb dekorációkat, ahol olyan alap a zászlófüzér, mint 94-es klubdélutánon a papírpohár és Mariah Carey Hero című száma, amire szigorúan a kiszemelt fiúval ér lassúzni, merev kéztartással, minimum 50 cm távolságot tartva. Szóval szerintem nagyon klasszul is mutat, úgyhogy nagyon örülök, hogy végre itthon is lehet kapni ilyesmit, ráadásul személyre szabottan lehet alakítani is a feliratot, tehát a konklúzió az, hogy ez egy szuper dolog. Menjetek és nézzetek szét Áginál, a Szívből Boltban itt, és a facebookon itt. Most meg is lehet Nála nyerni egy ilyen télapós zászlófüzért, ha követitek a facebook oldalát, úgyhogy go!

De azért a receptet is nézzétek meg:)

Hozzávalók:

Tészta:
12 dkg natúr krémsajt (Philadelphia)
12 dkg puha vaj
4,5dkg porcukor
15 dkg liszt

A csokis töltelékhez:

3 g kakaópor
30 g kristálycukor
30 g étcsoki
25 g olvasztott vaj

A tetejére (nálam ez lemaradt, ezért ilyen sápadtarcúak)
1 tojás
2 evőkanál tej

1. A tészta hozzávalóit géppel, vagy kézzel összegyúrjuk és fóliába csomagolva hűtőbe tesszük 1 órára.
2. Közben elkészítjük a tölteléket: A vajat megolvasztjuk, a csokit apróra vágjuk és jól kikeverjük őket a cukorral és a kakaóporral együtt.
3. Ha letelt az 1 óra hűtési idő, akkor előmelegítjük a sütőt 180 fokra és sütőpapírral kibélelünk egy tepsit.
4. A tésztát két részre vágjuk, az egyik felét jól meglisztezett deszkán, lisztezett sodrófával köralakúra nyújtjuk, majd a kört 8 cikkre vágjuk, minden cikket megkenünk a csokis krémmel (a felét használjuk el nyilván), majd a cikkeket feltekerjük és a tepsire helyezzük. A végén lekenjük a tojás-tej keverékkel és sütőbe toljuk 20-25 percre.

A tészta receptje innen származik.

Mogyorós Doki-csoki

Ha egyszer kigyűjteném, hány olyan levelet kapok, ami arról szól, hogy  “honnan van az a bögre?”, “hol vetted ezt a tortatálat?”, “de jó ez a tálca, hol szerezted?”, tuti, hogy egy könyvet meg tudnék vele tölteni. És igen, lehet, hogy nem is szakácskönyvet kellene kiadni, hanem ilyen kérdés-válaszgyűjteményt, hehe. Úgyhogy mostantól igyekszem jelezni, hogy mi honnan van – már ha tudom.  Ez a csokis cupcake-es fogas például a csudaklassz Deco Majorelle-ből származik. Tele van jobbnál jobb country, vintage cuccokkal a webáruház, simán el tudnék szórni egy kisebb vagyont itt. És mivel évekig hurcoltam haza külföldről az ilyen és ehhez hasonló bádog táblákat, fa kiegészítőket, most very happy vagyok, hogy itthon is lehet kapni már ilyen lakberendezési cuccokat.

Hozzávalók:
10 dkg étcsoki

A töltelékhez:
5-6 dkg tejcsoki
2-3 evőkanál durvára vágott sótlan mogyoró
3 ek tejszín

1. A tejszínt és a tejcsokit egy kislábasba tesszük és közepes lángon, folyamatosan kevergetve összeolvasztjuk. Ha kész, hozzákeverjük a durvára vágott mogyorót, majd félretesszük hűlni.
2.  Az étcsoki 2/3-át kis lábasban kicsi lángon, folyamatos kevergetés mellett megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzről és beletördeljük a maradék csokit és addig kevergetjük, míg az is teljesen megolvad. Kikenjük vele a csokitábla formát és hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.
3. Ha megdermedt a csoki, kivesszük a hűtőből, beleegyengetjük a mogyorós krémet, úgy, hogy minden oldalon hagyunk egy kb. fél centis peremet. Ismét hűtőbe tesszük.
4. Kb. fél óra elteltével újra megolvasztjuk a maradék étcsokit, és ezzel “felöntjük” a csokitáblát, úgy, hogy csoki fedje a tölteléket mindenhol és a széleken is mindenhol kitöltse a csoki a réseket. Hűtőben megdermesztjük, majd kipattintjuk a formából és kész is.

A csokitáblához formákat továbbra is itt lehet kapni. De persze mindez működik bonbonként is.

Citruslekvár

Nem vagyok egy lekvárfőző, egyelőre úgy áll a mérleg, hogy több chutney-t főztem már mint lekvárt, de biztos ennek is eljön majd az ideje. Cserébe viszont enni szeretem, úgyhogy a kereslet megvan, majd hozzáigazítjuk a kínálatot is. Ezt a lekvárt viszont már többször megcsináltam, nagyon-nagyon finom és semmi máshoz nem hasonlít, nem váltható ki, úgyhogy melegen ajánlott. Mármint elkészíteni. Enni inkább hidegen. Haha. Ez most konkrétan már ajándékba készült. Don’t worry, soha, senki nem fogja észrevenni, hogy az alapja fél kiló sárgarépa.

Hozzávalók:
500 g sárgarépa
4 citrom reszelt héja és leve
2 narancs leve és reszelt héja
1 kk őrölt kardamom
400 g cukor

1. A répát meghámozzuk, felkockázzuk és bő vízben feltesszük főni. Kb. 20 perc alatt jó puhára főzzük. Ha kész, leszűrjük.
2. Egy lábasba átöntjük a répát, hozzáadunk minden egyebet – kivéve a kardamomot -, elkeverjük és kis lángon addig főzzük, míg a cukor el nem olvad.
3. Ha teljesen elolvadt a cukor, botmixerrel simára pürésítjük, hozzáadjuk a pici vagy picit több kardamomot és pár perc alatt magas lángon forraljuk a lekvárt.
4. Lehet hozzá pektint adni, hogy tartósítva legyen, de én még soha nem csináltam olyan mennyiséget, ami tartósításra szorult volna.

Az eredeti recept Axié, de eltértem tőle itt-ott.

A csecse kis fenyőfás címke pedig innen van.

Adventi kalendárium - ötletelés, DIY

Nem vagyok egy Martha Stewart – ami a böri részt illeti, remélem, nem is leszek, öt hónap a rács mögött senkinek nem hiányzik:) – se hosszú, ondolált szőke hajú nagy popójú vagy éppen ellenkezőleg, miss missouri címmel rendelkező csinos amcsi háziasszony, minimum 3 gyerekkel, benga nagy házzal és tiptop háztartással, amely mellett még olyan komplett honlapra is jut idő, hogy az eszem is megáll, szóval nem vagyok ez sem, de nézek elég amerikai honlapot, hogy észrevegyem, mennyire menő most minden, ami DIY (Do It Yourself), vagyis “csináld magad” projekt. Tudod, vázából kutyaruhát varrni, óralapból asztalt fabrikálni, stb, stb. Viccet félretéve, tényleg csodálatos dolgokat látni és ha valaki nézelődik egy kicsit a Pinteresten például, akkor fantasztikus kreálmányokat talál, és egyből varrni, hímezni, scrapbookozni, kötni akar minimum, de legalábbis újra férjhez menni és esküvőt tervezni, gyerekzsúrt szervezni minimum egy óvodányi gyerekre hiperszuper tematikákkal. Szóval DIY, az a menő, és mivel egyébként is viszonylag kreatívnak érzem magam, most meg itt van már a hipercuki Brúnó-gyerek és jön a karácsony, tegnap este az jutott eszembe, hogy készíteni kellene egy faja kis adventi kalendáriumot, hadd meressze a szemét BigEye minden nap valami meglepetésre.

Van már egy csüngős, kiszsákos adventi kalendárium, azzal meg is tudnám oldani, de jobb ötletem támadt. Előszedtem 24 befőttes üveget, meg nojnundnojncig luftballont:) haha, na azt nem, de 24 befőttes üveget és ezekből fogok adventi kalendáriumot készíteni. Arra gondoltam, hogy vagytok itt páran, akik szeretik az ilyesmit és ezért Titeket is erre bíztatlak. Csináljuk együtt, DIY helyett Do it Together:) DIT:) Én itt a blogon és/vagy a facebookon fogom dokumentálni a történéseket, örülnék, ha Ti is csatlakoznátok.
Időben el kell kezdeni, kb most, hogy elkészüljön elsejére.
1. lépés tehát: Szedj össze 24 db befőttes üveget. Nem kell, hogy egyforma legyen, az a lényeg, hogy meglegyen a 24. És nem árt, ha kupakja is van. Ja és tiszta legyen:) Ha nincs 24, akkor sovány vaddisznó vágtában kezdd el felfalni a lekvárkészleteket, olívabogyót és hamar meglesz:)

2. lépés. Word doksiba beírjuk jó nagy betűmérettel (nálam calibri, 100-as méret) a számokat 1-24-ig és vegyesen pirosra, zöldre, sötétzöldre színezzük, majd színes nyomtatóval (nyilván, csak úgy van értelme, ha színesek a számok..:) a sima A4-esnél kicsit vastagabb fehér lapra kinyomtatjuk.
3. lépés. A számokat kivágjuk, kör, négyzet, háromszög, fenyőfa és bármilyen formában, össze-vissza, de nyilván lehet egységes is, én most direkt vegyesre csináltam. Mindegyiket kilyukasztjuk.

4. lépés: Hozzászokunk a gondolathoz, hogy 24 befőttes üveg egész sok helyet foglal és a francba, hogy két hete halogatom a továbblépést, azóta nincs rendes helyünk az asztalnál.
5. lépés: Ezen felbuzdulva, gyors és határozott lépésre szánjuk el magunkat: folytatjuk a projektet, ha törik, ha szakad, ha éjszaka van, ha nem. Brúnónak adventi naptára lesz és kész.
6. lépés: Előszedjük a karácsonyos csomagolópapír maradékokat, vagy ha az nincs, akkor új csomagolópapírokat, amiből a projekt után csomagolópapír maradék lesz, úgyhogy a kör bezárul. A csomipapír nem vész el, csak átalakul. Szóval, a csomagolópapírokból négyzeteket vágunk, akkorákat, ami befedi az üvegeket. Ezt lehet ránézésre is, de általában a kupak átmérőjét ha megmérjük, akkor annak a dupláját kell számítani egy oldalhoz és akkor meglesz a négyzet mérete. Addig vagdossuk a négyzeteket, míg mind a 24 üvegre nem lesz.
7. Előkészítünk pár befőttes gumit, leánykori nevén gumigyűrűt, ami ahhoz kell, hogy rögzíteni tudjuk a papírokat, mert én mondom, ha fél kézzel a papírt akarod ráhelyezni, másik fél kézzel a madzagot próbálod masnira kötni, nagy szívás lesz a vége. No way. Ezért fogod a gumigyűrűt, rágumizod a papírt, aztán rákötöd a madzagot és utána lepiszkálod óvatosan a gumit róla. Vagy rajtahagyod, de az olyan, mint egy titokzokni. Jó, hogy ott van, de ha kilátszik, az nagyon gáz.

8. Miután egy üvegre ráaplikáltad a papírt és a szalagot, nyugodj meg, kipróbáltad, szépek lesznek az üvegek, de gyorsan hagyd is abba a kötözgetést, mert semmi értelme rögzíteni a díszfedőt, mivel még tök üresek az üvegek. Úgyhogy önuralmat gyakorolsz és csak szépen ráhelyezed a befőttesekre a papírt és nem kötöd rá.

9. Minden üveghez párosítasz egy számot is, amit előtte gondosan kivagdostál. Aztán eljön az a pillanat, amikor 8 üvegen nincs még szám, de már csak 4 szám van kiszabva, no akkor érdemes elgondolkodni, hogy ki és miért és hogy rontotta el, és nem kifogás, hogy gyenge voltam matekból, mert nem voltam gyenge, nagyon is jó voltam, a kivágott számokat vagy megette Brúnó, és akkor átértékeljük azt a máig kellemesen őrzött fél órát, amikor beköltöztem hozzá a babakarámba és együtt kivágtuk a számokat, mint első közös karácsonyi készülődéses élmény. Ha viszont lenyelt pár számot, akkor azokat az adventi ajándékokat a bendőben kell keresni. Na jó, csak nem ette meg, de valahol lennie kell. Sebaj, majd pótoljuk, az a lényeg, hogy most itt tartunk. Van 24 üveg, 24 fedő, sok szalag előkészítve, 24-hez közeli kivágott, kilyukasztott szám, és még van majdnem 48 óránk, hogy legalább az első heti üvegadagot megtöltsük tartalommal. Innen folytatjuk.

Nyerj Jamie-könyvet!

No pajtások, akartok-e nyerni karácsony előtt szakácskönyvet? Akartok. Értem. No, akkor itt a lehetőség.

A Park Kiadó nagyon jófej volt és felajánlott 3 db-ot Jamie Oliver Olasz kaják című könyvéből, melyet rém egyszerű lesz megnyerni.

Két kérdésre kell válaszolni: 

1. Kb. hány “vadonatúj receptet” tartalmaz a könyv (az Olasz kaják)? Itt megtaláljátok a választ, itt pedig a kiadó többi gasztronómiai könyvét.

2. Mi a kedvenc puffinos receptetek? Itt tudtok szétnézni🙂

A válaszokat írjátok meg 2012. november 18. azaz vasárnap éjfélig a puffinjatek(kukac)gmail(pont)com címre.

A 3 nyertest sorsolni fogjuk, eredményhirdetés november 19-én.

A játékot én szervezem, nem a facebook, nem a nagynéném és nem is zuckerberg. Ha megosztjátok a játék hírét a facebookon, akkor örülni fogok, de kérni nem kérhetem, mert azt nem szabad. Szóval önkéntes megosztásban gondolkodunk. Annyit azért megsúgok, hogy több rajongó, még több játék.:) Úgyhogy hajrá.

UPDATE: A játéknak vége. A Jamie Oliver könyvek nyertesei: Morvai Linda, Varga Adrienn és Sárai Nikolett Eszter. Köszi, hogy játszottatok, jó móka volt. Nem ez volt az utolsó, úgyhogy legyetek résen. A nyertesekkel emailben egyeztetjük a részleteket!

Earl grey bonbon/trüffel

Lehet bonbont tölteni ezzel a masszával, de most nem volt pepecselés, egyszerűen kockákra lett vágva. Tömény csokikockaboldogság, végre teás ízesítéssel.

Hozzávalók:

1 dl tejszín
5 dkg vaj
3 filter Earl Grey tea
15 dkg étcsoki
5 dkg fehér csoki
3-4 ek. darált keksz
1/4 citrom reszelt héja

1. A tejszínt felforraljuk és a teafilterekből beleszórjuk a teát (szétvágjuk a filtert, igen úgy), majd ázni hagyjuk kb 10 percig.  Átszűrjük egy másik lábasba (jól kinyomkodjuk a szűrőn keresztül a levet), és a vajjal újra felforraljuk.
2. Beletördeljük a csokikat és addig kevergetjük, míg teljesen felolvadnak. Belereszeljük a 1/4 citrom héját, majd a keksszel jól elkeverjük.
3. Egy kisebb fémdobozt kibélelünk folpackkal és beleöntjük a masszát és hűtőbe tesszük pár órára.
4. Ha teljesen megdermedt, akkor kockákra vágjuk és kapszliba “ültetve” tálaljuk. Meg lehet hempergetni kakaóporban is, lehet díszítgetni is, de így a legjobb, pucin.

Innen van a recept.

Ha tetszett, de ha nem, akkor is, gyere a facebookra, mert ott jó. Ha nem szereted a facebookot, akkor ne gyere, maradj itt és nézz szét jobban. 

Málnás bukta

Könnyed kis svéd fitness reggeli, vagy vacsora, vagy útravaló péksüti, vagy út előtti péksüti, vagy út utáni péksüti. Mindig is imádtam a svédeket, hát ettől csak még jobban.

Hozzávalók 8 db-hoz:
1 tasak 7 grammos porélesztő
375 ml meleg tej
1 mokkáskanál őrölt kardamom
2 db tojás
200 g porcukor
50 g olvasztott vaj
800 g liszt

A töltelékhez:
400 g áfonya/málna (ilyenkor mirelit)
75 g porcukor
1 narancs

1. Az élesztőt a meleg tejben felfuttatjuk. Egy nagy tálba kimérjük az olvasztott vajat, a cukrot és a tojást és habverővel elkeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a kardamomot, majd az élesztős tejet és jól összedolgozzuk. Letakarva meleg helyen duplájára kelesztjük.
2. Közben a málnát megszúrjuk a porcukorral és hozzáadjuk a narancs reszelt héját és 1-2 evőkanálnyit a narancs levéből is és egy villával, vagy kanál hátlapjával szétnyomkodjuk a gyümölcsöt.
3. Előkészítünk egy nagy tepsit és sütőpapírral béleljük ki.
4. Ha a tészta megkelt, lisztezett vágódeszkán kinyújtjuk, rákanalazzuk a málnapépet, aztán megpróbáljuk feltekerni, vagy behajtogatni a széleket, de úgysem fog sikerülni szépen, úgyhogy csak pacsmagoljunk vadul a málnás masszában, hogy minél jobban átjárja a málna a tésztát. Átgyúrjuk így együtt, majd 8 gombócot tépünk belőle és a sütőpapíros tepsire helyezzük. Nagyon formázgatni nem lehet, de nem baj, ha nem lesz formája, megsül úgyis.
5. A sütőt 180 fokra melegítjük, a tepsit betoljuk és 20-25 percig sütjük, míg szép aranybarnás lesz a színe.

A recept Jamie Olivertől származik, méghozzá a Jamie belevág című legutóbbi magyar nyelven megjelent könyvéből, ami a Világkonyha címet is kaphatta volna, oder Európa + Marokkó-konyha címet, mivel spanyol, olasz, svéd, marokkói, görög és francia receptek vannak benne, ezekbe vágott bele Jamie barátunk. Rengeteg recept, még több fotó, így simán megállná a helyét képeskönyvként is, fantasztikus a képi világa, mint minden Jamie könyvnek. Itt ráadásul nem csak ételfotók vannak, hanem az egyes országokból egy csomó hangulatfotó, amitől nem lehet nem hangulatba jönni. Az mondjuk biztos, hogy a címlapfotót nem a marokkói túra alatt kellett volna csinálni, mert Jamie picit olyan, mint aki rókára égett, de az is lehet, hogy csak a photoshop szaladt meg:) Ezt leszámítva tényleg gyönyörű képekkel operál, ha húsz évvel fiatalabb lennék, simán kitépném a lapokat és kitapétáznám vele a szobám falát, valamelyik aktuális tinisztár posztereivel együtt:)

De hogy a kontentről is essen szó, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a fenti 6 ország nemzeti ételei szerepelnek benne, nyilván Jamie-olvasatban. Így van benne paella, tapasok, gazpacho, rizottók, minestrone, svéd húsgombócok, kebab, kefta, görög saláta, stifado, rokfortsaláta, kacsakonfit és tarte tatin is, úgy, ahogy Jamie Oliver készíti. Elsősorban azoknak ajánlott ez a könyv, akik szeretnének kicsit  ismerkedni ezekkel a nemzeti ételekkel, aztán ha már mindent megcsináltak ebből a könyvből, akkor eldönthetik, hogy melyikkel akarnak jobban is megismerkedni. Azoknak, akik kívülről fújják már a nagy nemzetközi klasszikusokat, elsősorban a svéd és a marokkói fejezet tartogathat újdonságokat. Elvégre nem sok svéd szakácskönyv kering a piacon, akárhogy nézzük és marokkói ételekkel sincs tele a gasztropolc.

Azt mondja Jamie, hogy “Hidd el, megéri útra kelni, beugrani az autóba, fel a vonatra vagy a repülőre, és feltöltődni egy másik ország kultúrájával, pláne konyhájával. Indulj el, légy nyitott, és meglátod, csodás élményekben lesz részed!”. Szívemből szól. Kevés jobb dolog van a világon az utazásnál, úgyhogy sikerült elérnie, hogy most két napig spanyol, francia, görög, olasz, svéd fotókat nézegessek, ha már az utazás mint olyan momentán nem egy fizibilis opció.

Jamie Oliver: Jamie belevág
Park Kiadó
2011
360 oldal
6500 Ft

Napsütötte szakácskönyv

Valaki kérdezte, hogy ismerem-e Frances Mayes szakácskönyvét. A válasz az, hogy igen, ismerem, és igen, szeretem. Ritkán vagyok irigy mások életére, de Frances Mayes életére nagyon is irigy vagyok:). Fogja magát, Toszkánába költözik, ír egy könyvet, világhírű lesz és aztán már csak írja és írja az újabbnál újabb könyveket, miközben ott tanyázik Toszkána szívében. Hát milyen jó élet ez, nem? Nálam így jöttek sorban a könyvei: kezdtem a Napsütötte Toszkánával, aztán jött az Édes élet Itáliában, utána meg a gyönyörű albumok: a Szép Toszkána és most a Napsütötte szakácskönyv. Szinte adta magát már ez a könyv, elvégre folyamatosan a levegőben, (nomeg papíron:) voltak a receptek a korábbi könyveiben is. Meg hát egyébként is, Toszkána egyharmadrészt gasztronómia, nem?

A könyvben egy classico olasz étkezés sorrendjében jönnek a receptek: antipasti – előételek,  primi – első fogás (főleg tészták, rizottók, pizzák), secondi – főételek, contorni – köretek, dolci – édességek aperitivi e digestivi – itókák. Fantasztikus olasz hangulata van a könyvnek, rengeteg csodaszép képpel, ha kivenném a recepteket és a szöveget, utazós albumként is szuperül el lehetne adni. Sok klasszikus olasz recept van benne, de sok egyéb is, a legjobban mégis azt tetszik, ahogy az egész tálalva van. Na nem (csak) az ételek, hanem a receptek. “Ez a könyv nem pusztán receptek gyűjteménye. Rengeteg közös élményt idéz. Amikor kosárral a kezükben elindulnak, hogy beszerezzék a vacsorára valókat a piacon, a hentesnél és zöldségesnél, akik már jó ismerősként üdvözlik őket, vagy elindulnak a közeli erdőbe szelídgesztenyét, porcini gombát vagy áfonyát szedni, vagy amikor újdonsült olasz barátaikkal ülnek le a szépen megterített asztalhoz.” Ez a lényeg. Minden recepthez van pár sor “story”, nem ömlengős, nem is hosszú, épp csak annyi, hogy el tudjuk képzelni, milyen körülmények között született az a recept, milyen élmény kapcsolódik hozzá és ez a sok kis szösszenet teszi olyan nagyon speciálissá ezt a könyvet. Legalábbis számomra mindenképpen. Na meg az, hogy a végére megtanulok olaszul:)

Olasz szakácskönyvből nem ez az első, és biztos, hogy nem is az utolsó, de hogy az egyik leghangulatosabb, lefekvéskor lapozgatnivaló típus, az biztos.

Frances Mayes és Edward Mayes: Napsütötte szakácskönyv
Tericum Kiadó
224 oldal
5970 Ft

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!