Csak a Puffin

Könyvajánló és bodzás-citromos almakrémleves

Kaptunk egy jó nagy könyvet az Alexandra Kiadótól, A sütés-főzés enciklopédiáját. Súlyra is figyelemreméltó, 3,2 kiló, tehát ha zsebrevágom (sic!) és ezzel megyek a piacra és 3 kiló almát veszek, akkor könnyen ellenőrizhetem, hogy átvertek-e vagy sem. Egyik kézben a könyv, másikban az alma, kérdés, hogy melyik irányba dőlök el:)  768 oldal, tömény sütés-főzés, felfogni is nehéz, hogy volt a szerzőnek türelme ekkora tudásmennyiség összeállításához. 2009-ben jelent meg eredetileg németül ez a monstrum, ami arra vállalkozik, hogy “átsegítsen bennünket a konyhaművészet összes buktatóján az előkészületektől az elkészítésen át egészen a kész fogásokig”.

Hogy hogyan? Egyrészt végigveszi az alapvető hozzávalók elkészítésének lépéseit, beleértve ebbe olyan egyszerű, és sokak által már ismert módszereket, mint például a paradicsom helyes hámozása, vagy a krumpli darabolása, csakúgy, mint a kicsit bonyolultabb borjúbélszín darabolása, vagy akár a homár bontása. Az alapanyagok szerint fejezetekre bontott könyvben természetesen a technikák, trükkök bemutatása mellett rengeteg recept is van, melyek szintén segítenek a különféle sütés-főzési módok elsajátításában. Rengeteg fázisfotó segíti az olvasót és sok-sok praktikus kiegészítő is van a könyvben, mint például az egyes fejezetek elején található táblázatok, melyekben az alapanyagok átlagos sütési-főzési ideje szerepel pontos mennyiségekre lebontva, vagy a receptek végén szereplő tippek, hogy hogyan lehet esetleg csavarni egyet a recepten, mivel lehet helyettesíteni egyes hozzávalókat.

Jó lenne egyszer kipróbálni valakin, aki még életében nem főzött-sütött semmit, hogy vajon mire jut egy ilyen óriástudástárral, vajon működik-e úgy, hogy elkezdi az 1. oldalon és befejezi a 768. oldalon és közben kiválóan megtanult sütni-főzni, ezt ugyanis mi magunk nem próbáltuk. Szerintünk az ilyen és ehhez hasonló nagy főzős könyvek inkább akkor kerülnek elő egy átlagos, főzni már tudó háziasszony konyhájában, ha valami olyan alapanyag kerül a kezei közé, amit esetleg még nem ismer, nem használt, felüti ezt a könyvet és jó eséllyel talál róla információt, kapaszkodót és pár receptet, és miközben lapozgatja, megtetszik neki valami más is, ami aztán hozza magával a következő receptet és így tovább. Nálunk legalábbis eddig így működött.

Günter Beer – Patrik Jaros: A sütés-főzés enciklopédiája
Alexandra Kiadó
2011
768 oldal
13990 Ft (féláron kapható itt

Ezt az alábbi levest is a könyv ihlette, bár a konkrét recept nem onnan van, de egy ott látott kép adta az ötletet. Szerencsére karakteres színe és kontúrjai vannak, így egészen jól fotózható:) 

Hozzávalók:
4 dl víz
3 közepes méretű alma
fél citrom
1 kis poharas joghurt
1 dl tejszín
1 ek xilit (nyírfacukor)
1 ek bodzaszörp

1. Az almát meghámozzuk és cikkekre vágjuk, a citromot megmossuk és félbevágjuk. Egy lábasba beledobáljuk az almát és a fél citromot és felöntjük a 4 dl vízzel. 10-15 percig főzzük, így az alma jól megpuhul. Ha kész, a citromot kivesszük belőle. Hűlni hagyjuk. Mármint az almakompótot, nem a citromot:)
2. Ha teljesen kihűlt, hozzáadjuk a joghurtot, a tejszínt, a cukrot és a szörpöt és turmixgéppel pürésítjük. Hűtőbe tesszük és jól behűtve tálaljuk.

Hasonló Ildi receptjéhez.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. nem, nem, brúnó még nem eszik ilyesmit. majd talán jövőre.

  2. habtejszín, én csak azt használok, főzőtejszínt nem is szoktam venni.ildi:)

  3. Ildinyó says:

    Nagyon örülök, hogy tetszett! Én köszönöm! 🙂

  4. Ágnes says:

    Bocsánat a laikus kérdésért, de kezdő vagyok: habtejszín vagy főzőtejszín kell hozzá?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!