Csak a Puffin

Csokoládétorta málnával

Nem lúdláb, hanem más. Málnás-csokis süti szénhidrátnapokra.

Pate sucree (édes omlós tészta):
250 g liszt
100 g enyhén puha vaj
100 g porcukor
csipet só
2 tojás

150 g málna (esetünkben fagyasztott, kiolvasztott málna)
15 g mentalevél (apróra tépkedve)

A csokoládékrémhez:
200 ml tejszín
160 g étcsoki
40 g puha vaj
25 g porcukor

1. A tészta hozzávalóit egy tálba mérjük és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Gombócot formázunk belőle és celofánba csomagoljuk és 1-2 órára hűtőbe tesszük.
2. Ha letelt az idő, elővesszük a tésztát és kb. 200 g-ot letépünk belőle. Előkészítünk egy 18 cm-es tortaformát és előmelegítjük a sütőt 180 fokra. (A maradék tésztát visszatesszük a hűtőbe és majd másra elhasználjuk.)
3. A tésztát lisztezett gyúrólapon kinyújtjuk egy kb. 24 cm-es körré. Kibéleljük vele a tortaformát, úgy, hogy picit túlnyúljon a peremeken, mert kicsit össze fog menni sütés közben. Alaposan megszurkáljuk a tészta alját villával, majd sütőbe toljuk és vakon sütjük (sütőpapírt helyezünk rá és valami nehezéket rakunk rá, pl. szárazbabot, kerámia pitesúlyt, vagy akár rizst). Kb. 15 percig sütjük így, majd kivesszük a sütőből, eltávolítjuk a nehezéket és a sütőpapírt és még így is sütjük 5 percig. Figyelni kell, nehogy megégjen. Ha kész, kivesszük a sütőből és megvárjuk, míg teljesen kihűl.
4. A málnát összekeverjük a mentával, majd egyenletesen elosztjuk a kihűlt tészta alján.
5. Elkészítjük a csokikrémet: közepes lángon felforraljuk a tejszínt, lehúzzuk a tűzről, belekeverjük a csokit és a porcukrot és sima krémmé keverjük. A végén hozzáadjuk a vajat és azzal is simára keverjük.
6. A csokikrémet a málnára öntjük és egyből hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen a csoki.  (Ha túl sok a csokikrém, tegyük félre, jó lesz bekanalazni:)

A recept Michel Roux: Tésztavarázs című könyvéből származik. Ha valaki olvas, akkor viszonylag könnyen megérti, miért ezt a receptet választottam. Hát igen, málna-csoki, majdnem olyan jó, ha nem jobb, mint a narancs-csoki. Maga a könyv vadonatúj, a T. Bálint Kiadó adta ki november elején az eredetileg 2008-ban kiadott tésztás könyvet. Michel Roux egyébként egy Michelin-csillagos séf, öreg harcos a nagy francia konyha világában, csoda, hogy ez az első magyarra is lefordított könyve. A tészta az itt nem olasz tészta, hanem tészta, mint omlós, leveles, vajas tészta házilag. Bizony. Mert vannak olyan lelkes kukták is, akik szívesen kipróbálják a tésztakészítést, és nem (csak) a boltból veszik a félkész tésztákat. Én persze ebben még kispályás vagyok, pizzatésztát pl. soha nem vettem, azt mindig itthon csinálom, de leveles tésztát meg még soha nem csináltam például, pedig rendszeresen használom. Az édes és sós omlós tésztát szintén itthon gyártottam eddig is, viszont nem csináltam még croissaint-t itthon, szóval kicsit ilyen is vagyok, meg olyan is. Úgyhogy a könyv nekem nagyon passzol, ráadásul rengeteg kép van benne, na nem mintha képeskönyvnek használnám a szakácskönyveket, de nekem igenis számít, hogy legyen kép a receptekhez. Ebben meg aztán tényleg bőven van, mert hogy nem csak a kész ételekhez van kép, hanem az elkészítéshez is rengeteg fáziskép. (A fenti linken egyébként bele is lehet nézni a könyvbe). Van benne minden, ami a tésztákkal kapcsolatban felmerülhet: előkészítés, formázás, gyúrás, vakon sütés, díszítés na és persze sok-sok recept.

A könyv fejezetenként 1-1 tésztatípust mutat be, előbb az alapreceptet, majd pedig különböző sós és édes recepteket, amelyekhez az adott alapreceptet felhasználhatjuk. Linzertészták, gazdag édes tészták, leveles tészta, pástétomtészta, brióstészta, croissant tészta, égetett tészta, pizzatészta és filotészta – az egyes fejezetek témái. Nagyon jól és alaposan bemutatja az alaprecepteket, szerintem még az abszolút kezdők is boldogulni tudnak velük. A receptek között sok francia és nemzetközi klasszikus van, de többnyire mind elkészíthető otthon is, nincsenek varázshozzávalók vagy spéci ízkomponensek. Sok sztorizás nincs, csak egy bizonyos párizsi pékség hangulatát idézi fel néha az öreg Roux, ami engem pont eléggé hangulatba hoz, bár erre momentán egy bivalybasznádi pékségből áradó friss péksüteményillat is képes (mármint hangulatba hozni:). Viccet félretéve, tényleg pont elég ez a hangulat hozzá, a guszta képekkel és a jó receptekkel (fenti málnás tortán kívül újabb 2 kipróbálva)  a könyv el is végzi a dolgát, amit egy ilyen könyvnek el kell, úgyhogy jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szívesen sütöget és nem fél egy kis dagasztástól, gyúrástól, nyújtástól. (mintha egy edzőterem reklámszövege lenne, ha?:).

Michel Roux: Tésztavarázs
T. Bálint Kiadó
304 oldal
5950 Ft

Narancsos brownie

Megint, még mindig és örökké brownie! Most narancsos. Mert a csoki és narancs szinte verhetetlen páros. Vajon hányszor írtam már le itt ezt? (Ez ment volna eredetileg a Nők Lapjába, de aztán nem ez ment…:)

Hozzávalók 18 x 24 cm-es sütőformához:
190 g vaj
300 g cukor
40 g kakaópor (nem cukrozott)
65 g étcsoki (jó, ha magas kakaótartalmú, kb. 60%-os)
3 db tojás
100 g liszt
1 narancs reszelt héja vagy 2 citrom reszelt héja

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra és előkészítünk egy 18 x 24 cm-es sütőformát, amit sütőpapírral bélelünk ki. 2. A vajat megolvasztjuk egy közepes méretű lábasban közepes lángon, majd hozzáadjuk a cukrot, kakaóport és étcsokit és kevergetés mellett addig melegítjük, míg minden megolvad. Ha kész, lehúzzuk a tűzről.
3. A tojásokat enyhén felverjük és a csokis masszához keverjük.
 4. A masszához adjuk a megmosott narancs (vagy 2 citrom) reszelt héját és a lisztet is és jól elkeverjük. A sütőformába öntjük és kb. 25-30 percig sütjük. (Tűpróbával teszteljük.) Kicsit hűlni hagyjuk, majd vízbe mártott késsel szeleteljük. Akár melegen is tálalhatjuk, de azért ilyen szabályosnak tűnő négyzeteket csak akkor tudunk szeletelni belőle, ha már teljesen kihűlt.

Ajándékok a konyhából

Az Alexandra Kiadónál megjelent Ajándékok a konyhából című, eredetileg német kiadású könyv egy alapdarab lehet az adventi készülődés során. Ebben a könyvben nincsenek kekszek, sütemények, mint a legtöbb karácsonyi könyvben, itt tényleg főleg gasztroajándékok vannak összegyűjtve, kivételesen nem édesség centrikusan. Na jó, az elején – a magamfajta édesszájúak megnyugtatására mondom:) – van 10-15 édesség is: trüffelek, krokant, törökméz és egyéb masszív édes apróságok, de ezzel a szokásos penzum le is tudva, máris jönnek a különlegesebbek ajándékok, persze szigorúan a fokozatosság elvét követve. Előbb lekvárok, dzsemek (kedvencem a pezsgős szederzselé bazsalikommal, a gyömbéres banándzsem és a camparis narancszselé, nomeg a körtezselé chilivel, ez tényleg remek, melegen ajánlom!).

Édességek után savanyúságok: ecetes cékla és gyömbér, mustáros körte, ünnepi vörös káposzta, hogy csak néhányat említsek a szériából. Ezek mind-mind olyan ajándékötletek, melyeket jó előre el lehet készíteni, szép üvegbe zárni, aztán kivárni a megfelelő pillanatot és átadni a célszemélynek Többségük végtelenül egyszerű, bárki által hozzáférhető alapanyagokból, gyorsan elkészíthető és akár 4-6 hónapig is eltartható, szóval ha most nekiállunk, még simán jó lesz karácsonykor is, tényleg érdemes.

És még csak ezután jönnek az ecetek, szószok, chutney-k, relishek. A különlegességek (gyömbéres datolyapesto, nektarinos mustár narancshéjjal) mellett ismertebb ízek is kaptak itt helyet: genovai pesto, házi ketchup, provence-i tapenade – pontos, precíz leírással, csakúgy, mint a chutney-k, relishek fejezetében összegyűjtött receptek. Nincsenek bevezetőszövegek, történetek vagy hosszas alapanyagleírások, hanem csak receptek vannak, minden esetben 1-1 tippel, hogy mit mivel érdemes enni, kínálni. A könyv zárófejezetében “pityókás gyümölcsök és társaik” szerepelnek, beleértve a likőröket és édes-szirupos gyümölcsös készítményeket is.

A könyv maga nagyon szép, minden egyes recepthez tartozik kép, ami nagyon jó kedvcsináló, mert nem biztos, hogy pusztán a céklachutney nevét és receptjét olvasva azonnal a fakanál után nyúlnánk, de látva, milyen gusztusos kis ajándék lehet belőle, sokkal inkább kedvet kaphatunk hozzá. Noha sok olyan recept van a könyvben, amelynek hozzávalóiról idén már lecsúsztunk, tegyük félre a sárgadinnyés sárgabaracklekvár receptjét nyárig és most használjuk a télies recepteket, mert abból is akad bőven.

Ajándékok a konyhából – Saját készítésű finomságok
Alexandra Kiadó
2011 
160 oldal
2499 Ft

Sok-kicsi 2011 - CSAP-os csokis csomag

A tavalyi debütálás után idén is tagja lehetek a Sok-kicsi jótékonysági kezdeményezés bloggerkörének. A tényállás a következő: jótékonykodni ér és jó, úgyhogy erre buzdítalak Titeket is, kedves olvasók! Ha már annyiszor kéritek, hogy küldjek fénypostán ezt vagy azt, akkor most itt a lehetőség, hogy ne csak nézzétek, hanem meg is kóstoljátok a kreálmányaimat, csak egy csöpp kis felajánlást “kérek cserébe”. Nem magamnak, nyilván, hanem a Menedékház Alapítványnak, akik számára idén gyűjtünk:

“A Menedékház Alapítvány intézményei és támogatási módozatai közül a sok kicsi a családok átmeneti otthonait fogja felkarolni. A két, összesen 80 fő részére átmenetileg elhelyezést nyújtó otthon az egész ország területéről fogad be rászoruló családokat és egyedülálló várandós anyákat, biztosítva, hogy a családok együtt maradhatnak, és szakemberek segítségével próbálnak megoldásokat találni helyzetükre. Külön figyelmet fordítanak az ellátott gyermekekre (akik jelenleg 51-en vannak), tanulmányaikra, gondozásukra, jogaik érvényesítésére. A sok kicsi keretében ismét elsődlegesen a gyerekek megfelelő étkeztetéséhez, ellátásához szeretnénk hozzájárulni, Mikulás- és karácsonyi csomaggal színesíteni életüket, szükség esetén gyógyászati segédeszközöket, gyógyszereket, tisztálkodási eszközöket is beszerezni nekik, a tőlünk már megszokott, számlákkal igazolt módon.” 

Az akció menete: A játék úgy zajlik, hogy november 16-30. között minden nap 1-1 blogger tesz felajánlást, plusz minden nap lesz 1-1 céges felajánlás is. Itt tudjátok követni a történéseket. Összesen tehát lesz 30 felajánlás. December 1-14-ig lehet pénzt felajánlani a célra, megjelölve, hogy mely nyereményt szeretnétek “elnyerni”. Amikor lejár a határidő, akkor egy kalapba kerül minden olyan “virtuális sorsjegy”, amit – esetemben- a Puffin-felajánlásra befizettek, ebből a sorsolóbizottság kihúz egyet, és az az illető lesz a nyertes. A részletekről itt lehet bővebben olvasni.

Nincs olyan, hogy kicsi összeg. Minden forint számít, sok kicsi, tényleg sokra megy.

A felajánlásom pedig nem más, mint egy CSAP (Csakapuffin)-os csokis csomag, ami az alábbiakat tartalmazza:
– kétféle saját készítésű csokis keksz (1-1 tepsi)
– kétféle saját készítésű bonbon (10-10 db)
– egyféle csokis süti,
– egy csoki okostelefon,
– egy kezdő/induló csokiszett (bonbonforma, bonbon csomagoló papírok több színben, bonbonkapszli, bonbontasak szalaggal, bonbonos dobozka (kétféle).

A csomagot igény szerint postán elküldöm, de ha a nyertes szívesen jön Balatonfüredre, akkor személyes átadás is lehetséges forró csokizással egybekötve.

Ne felejtsétek, a cél nemes, csokit enni pedig érdemes:) Köszönöm, ha megtiszteltek a felajánlásotokkal. Vigyétek hírét az ügynek, ha a főnök pedig épp azon tanakodik, hogy mi legyen a karácsonyi céges jótétemény, akkor ajánljátok neki ezt az akciót, hátha pont megtetszik neki!

Ajándéktipp: Csoki-narancs rajongóknak

A csoki-narancs kombináció szerelmeseinek, főleg, ha nők. Sőt, maradjunk annyiban, hogy nem főleg, hanem kifejezetten nőneműeknek ajánlott ajándéktipp, de annak kiváló. Ezt most nem megenni kell, mint a csoki-okostelefont, hanem kenni. Magadra. Mert ez egy csokis-narancsos illatú testápoló. Próbáltam, killer. Isteni. Fantasztikus. Kifejezetten karácsonyra találták ki, úgyhogy reményeim szerint idén is kapható lesz. Mondjuk horroráron, mert yves rocher, szóval nem egy tömegtermék, de tényleg érdemes. Nekem például talicskával tolhatjátok a címemre Jézuskák:):) Ja, külföldön élők előnyben.  (Ilyen néven keressétek: Yves Rocher Orange and Chocolate Perfumed Body Lotion (Fruits de Noël Line)

Vakondtúrás torta

Na ez is megvan végre. Biztos, hogy már vagy 2 éve szerepel az elkészítendő kaják címet viselő listámon. Legelőször 2003 szeptemberében csináltam vakondtúrás-tortát, Laci szülinapjára, rendesen porból, dobozból. Tisztán emlékszem rá, 4-5 nappal a torta után költöztünk ki Hollandiába – nem mintha a torta tehetett volna róla, hogy kiköltöztünk – és akkor indult a magyar TV-ben a Gilmore girls. Hogy miért pont erre emlékszem, arról fogalmam sincs, de ezt a banános-kakaós sütit már akkor is imádtuk. Most is. De azért így csak jobb, házilag, nem porból, nem dobozból. Akár az ünnepekre is el lehet menteni, mert jól néz ki, előre elkészíthető és nem mellesleg finom is.

Piskóta:
5 tojás
80 g kristálycukor
1 dl étolaj
100 g finomliszt
40 g kakaópor
1 cs sütőpor

Töltelék:
2 cs habfixáló
2 ek porcukor
0,5 l habtejszín

100 g étcsoki apróra vágva
3 db banán
2 ek citromlé

1. Előmelegítjük a sütőt 180-200 fokra és előkészítünk egy kb. 24  cm átmérőjű tortaformát. Ha nem szilikon, akkor sütőpapírral béleljük ki, ha szilikon, akkor semmi teendőnk.
2. Szétválasztjuk a tojásokat, a fehérjéket kemény habbá verjük. A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük és hozzáadjuk az olajat is, majd a lisztet, kakaóport és sütőport is, valamint a kemény habbá vert fehérjét is, lehetőleg úgy, hogy ne törjön nagyon össze a hab. A tésztát a tortaformába öntjük és kb 20-25 percig sütjük. (Tűpróbával teszteljük, ha kell, picit tovább sütjük.) Ha kész, félretesszük, míg teljesen kihűl.
3. Ha kihűlt, akkor kiskanállal kikaparjuk a belsejét úgy, hogy hagyunk egy kb 2 cm-es peremet a köralakú piskóta szélén, és az alján is annyit, hogy ne lyukadjon át a tészta.  A kikapart tésztát kézzel durvára morzsoljuk és félretesszük. (Jó sötétben, ráadásul telefonnal készített fáziskép erről a részről a facebookon.)
4. Apróra vágjuk a 100 g étcsokit.
5. A töltelékhez kemény habbá verjük a tejszínt a porcukorral és a habfixálóval, majd óvatosan hozzákeverjük az apróra vágott étcsokit.
6. A banánokat hosszában félbevágjuk és megkenjük citromlével, és lapos oldalukkal lefelé a kivájt torta aljára fektetjük őket. A csokidarabkákkal elkevert tejszínhabot ráhalmozzuk a banánokra úgy, hogy egy félgömböt formázzon a hab, majd ha ez megvan, akkor óvatosan befedjük a félretett, szétmorzsolt piskótával, enyhén rá is nyomjuk. Egy éjszakát a hűtőben tároljuk, majd másnap tálaljuk.

Mennyei Manna receptje alapján

Ajándéktipp: Okostelefon csokiforma

Óóó, ezt már olyan régóta szerettem volna megmutatni. Szerintem szupercool ajándék. Legalábbis az ilyen magamfajtáknak abszolút. Csokit szeretem – pipa, okostelefont szeretem – pipa. Következtetés – csoki-okostelefont szeretem, naná. Annyira jól néz ki, hogy oda vagyok érte meg vissza, úgyhogy ezt most mindenképpen beteszem a karácsonyi ajándéktippekhez, mert szerintem kiválóan megfelel a célnak. Ha a formát adod simán, az is jó, akkor a megajándékozott szórakozhat a “kiöntéssel”, ha meg Te készíted el a csokit és a dobozával együtt adod, akkor meg azért jó. Nyilván ízesítgetheted is a csokit, meg lehet ilyen szép, fehérhátlaposat is. Na nem ragozom, nézzétek meg. Itt lehet megvenni.

Töltött hagyma és Nők Lapja

Na, ez is elmúlt. Lekerültem a polcokról:) Új szelek fújnak, az eheti Nők Lapjában már nem vagyok benne – legalábbis tudtommal nem… Remélem, nem raktak be valami vad heavy metalos CD mellé illusztrációs fotónak. (Ennél sokkal cifrábbak is eszembe jutottak, csak az nem mutatna itt jól…)

Szóval elmúlt a hét, amikor ott voltam a hetilapban, amit már a Nagymamáim is olvastak 25-30 évvel ezelőtt. Nekem, aki ezt a blogot – nagyon következetesen – mindig is hobbinak tekintettem, és – valószínűleg pont emiatt – nem rendelkezek világraszóló gasztronetworkkel, sem óriás múlttal, sem hatalmas szakmai tudással, sem semmivel, ami a gasztrovilágban való érvényesüléshez nem árt, ha van, na szóval nekem azért ez nagy dolog:)


Lényeg a lényeg, két recept szerepelt a magazinban, egyik sem süti. Erről majd írok máskor, most legyen elég annyi, hogy ez egy töltött hagyma, amitől nem kell megijedni, mert nem hagymás igazán, sőt. Kifejezetten jó, de ha nagyon nem tetszik a hagyma benne, akkor tölthetitek a tölteléket gombába is pl.


Hozzávalók 4 adaghoz:

4 nagy fej vöröshagyma

4 szelet bacon/húsvéti sonka

2 gerezd fokhagyma

5-6 evőkanál reszelt sajt (pl. parmezán vagy Gouda)

4 evőkanál zsemlemorzsa

petrezselyem

só, bors

vaj – a tepsi kikenéséhez

  1. A bacont felkockázzuk és serpenyőben megpirítjuk.

  2. A vöröshagymákat megtisztítjuk és forrásban lévő sós vízben 8-10 percig főzzük. Szűrővel kiszedjük a vízből és pár percig hűlni hagyjuk a hagymafejeket.

  3. A hagymák alját és tetejét levágjuk. Alul csak annyit, hogy talpa legyen a hagymáknak, felül egy kicsit többet. Óvatosan kiszedjük a belsejüket, úgy, hogy csak a két külső réteg maradjon meg. A kiszedett hagymabelsőt félretesszük.

  4. Kivajazunk egy kisebb tepsit és ráhelyezzük az üres hagymákat. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra.

  5. A töltelékhez apróra vágjuk a félretett hagymát, a fokhagymát, kb. 1-2 evőkanálnyi petrezselymet és a megpirított bacont. Hozzáadjuk a zsemlemorzsa és a reszelt sajt 2/3-át, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, majd kézzel összegyúrjuk a masszát.

  6. A hagymákba adagoljuk a tölteléket, tetejükre rászórjuk a maradék reszelt sajtot és zsemlemorzsát. Ha maradt a töltelékből, akkor nedves kézzel gombócot formázunk belőle és ezt is a tepsire rakjuk.

  7. A töltött hagymafejeket 25-30 percig sütjük. Ha megpirult a tetejük, akkor kész is.

Gyömbéres mézeskalács keksz

Nem csináltam még soha mézeskalácsot. Soha. Sőt. Enni is csak kb. 2 éve ettem először. Addig mindig azt hittem, hogy én azt biztosan nem szeretem, mert valami überédes dolog, csak a dísz miatt csinálják, én meg díszt minek egyek, na. Aztán mikor ettem, teljesen meg voltam lepve, hogy milyen finom, merthogy az. Komolyan. És nem is kőkemény, ahogy én azt képzeltem… Még jó, hogy ilyen pozitívan álltam szegény mézeskalácshoz.
Node, ízlett a mézeskalács, és mostanra jutottam oda, hogy én is megpróbálkoznék vele. Óvatos duhajként egy egyszerű, gyömbéres mézeskalács keksszel indítom a szériát, díszek és csillivilli minták nélkül, viszont cserébe egy könyvajánlóval kiegészítve, elvégre rám hagyták a Szakácskönyvtár továbbvitelének nemes feladatát, hát ki vagyok én, hogy ne folytassam a remek kezdeményezést.

Így szól a recept:
17 dkg liszt
1 tk őrölt gyömbér
1 tk őrölt fahéj
6 dkg vaj (hidegen, felkockázva)
10 dkg méz
1 tojássárgája, felverve
¼ tk szódabikarbóna
csipet só
1. A lisztet, a szódabikarbónát, a sót és a fűszereket egy tálba mérjük. A vajat is hozzáadjuk és elmorzsoljuk a lisztes keverékkel.
2. Hozzáadjuk a mézet, a tojássárgáját és kézzel vagy géppel addig gyúrjuk, amíg szilárd tésztát kapunk. Folpackba csomagoljuk és fél órára a hűtőbe tesszük.
3. Ha letelt az idő, előmelegítjük a sütőt 180 fokra, sütőpapírral bélelünk ki két tepsit és elővesszük a hűtőből a tésztát. Lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, kekszkiszúrókkal formákat szaggatunk belőle és a sütőpapíros tepsire helyezzük őket. Sütőbe toljuk és 8-10 percig sütjük. Figyelni kell kb 8 perctől, ha kezd pirulni a kekszek széle, akkor zárjuk el, kész van. Nálam elég volt 9 perc, de lehet, hogy más sütővel picit többet is kibír.

A recept Joanna Farrow: A mézeskalács készítésének kiskönyvecímű kiadványból származik. Mit tud a könyv? Hát lássuk csak. Adva van kezdésként néhány alaprecept, kezdve a fentivel, ami szóról szóra működik, pontosan ugyanígy csináltam és pontosan nagyon finom és formás kekszek készültek belőle. Ezen kívül van még 2-3 másik alaprecept, majd pedig jön a díszítési kisokos, hogy hogyan kell sablonokat használni, cukormázzal, marcipánnal díszíteni. Utána aztán egyből belecsap a közepébe és jön 24-25 komplett kekszépítmény, kekszkreáció, vagy nem is tudom, hogy nevezzem. Picit talán gyors a váltás, el tudnék még képzelni pár egyszerű megoldást, de lehet, hogy csak én vagyok óvatos. Ki fogom próbálni valamelyik komolyabb kreálmányt, meglátjuk, milyen sikerrel. Nálam kezdőbb kevésbé lehet valakiJ 
Ilyen spéci dolgok vannak itt: mézeskalácsból készült dobozok további sütik tárolására, aranyozott díszítéssel, kunyhó, korona, középkori lovagvár, gőzmozdony, vagy éppen díszes elefántok. Van egy pont, ami már bőven a giccs határát súrolja, de gyors lapozással túlélhető Jancsi és Juliska cukorkákkal és színes kis zselékkel díszített házikója. Utána aztán megint diszkrétebb, jópofa ötletek jönnek: kifejezetten tetszik a mézeskalács-nyaklánc és a szívecskés mozaik, a kedvencem a kivilágítható mézeskalács utca, na és persze nem hiányozhatnak a karácsonyfadíszek és a mézeskalácsból készült adventi koszorú sem. Pont mikor azon kezdtem tanakodni, hogy ok, ez mind szép és jó, de hogy fogok én elefántot vagy hintalovat szerkeszteni, mikor egy egyenes vonalat is csak segítséggel tudok húzni. Na szóval akkor jutottam a könyv végére, ott vannak a főbb mintákhoz a sablonok, úgyhogy hálistennek ezt sem nekem kell megoldanom – mindannyiunk szerencséjére.
A receptek leírása – eddigi tapasztalataim alapján – nagyon alapos, követhető és megbízható is. Sok-sok fáziskép segít, ami leginkább az IKEA összeszerelési útmutatóihoz hasonlít, de ez kell is, mert különben igen nehéz lenne elképzelni, hogy hogy lesz 3 kekszdarabból mozdony. Így viszont egészen felbátorodik az olvasó, szerénységem legalábbis mindenképpen. Úgyhogy aki hozzám hasonlóan kacérkodik a mézeskalács-művészettel, nézze meg magának ezt a könyvet.
Joanna Farrow: A mézeskalács készítésének kiskönyve
64 oldal
1690 Ft

Mogyoróvajas-narancsos csokikrémmel és karamellkrémmel töltött bonbon

Na az ilyen bazi hosszú címek szépek, ha? De hát ez van benne, mit csináljak? Meg vagy 1000 kalória darabonként, hehe:) (A nem fényes bonbonok okát ld. lentebb)

Hozzávalók:

kb 20 dkg 60%-os étcsoki

A töltelékhez:
10 dkg étcsoki – de inkább tejcsokival lenne jó – kivételesen
0,75 dl tejszín
4 dkg mogyoróvaj (ha van, crunchy típusú)
1/4 narancs reszelt héja
pár csepp narancslikőr

karamellkrém, esetemben továbbra is bolti dulce de leche

1. Az étcsoki 2/3-át kis lábasban kis lángon folyamatos kevergetés mellett megolvasztjuk, majd lehúzzuk a tűzhelyről és hozzáadjuk a maradék csokit és addig kevergetjük, míg teljesen felolvad ez az utólag hozzáadott csoki is. (Tulajdonképpen pronyó módon így temperáljuk a csokit, azáltal, hogy a tűzhelyen melegített melegebb olvadt csokihoz hozzáadjuk a szobahőmérsékletű csokit.)

2. Ha elolvadt teljesen, akkor egy pici kiskanállal csokit csorgatunk a bonbonforma mélyedéseibe és egyenletesen kikenjük az oldalait és az alját, majd kicsit megütögetjük és ha mindenhol szépen megfogta a csoki, akkor hűtőbe rakjuk, hogy megdermedjen.

3. A töltelékhez egy kis lábasban melegíteni kezdjük a tejszínt, beletördeljük a csokit és addig kevergetjük, melegítjük, míg szépen össze nem olvad. Lehúzzuk a tűzről és hozzáadunk minden egyebet: a narancs reszelt héját, a mogyoróvajat és a narancslikőrt is (már ha van). Hűtőbe tesszük, hogy megdermedjen.

4. Ha a töltelék teljesen kihűlt, akkor elővesszük a hűtőből a kikent bonbonformát. Itt vagy az van, hogy biztosra megyünk és még egy réteg csokit ráviszünk, akkor utána léc megint a hűtőbe, míg ez az új réteg is megdermed. Ha viszont úgy érezzük, hogy minden ok, akkor megyünk tovább és megtöltjük. Minden mélyedésbe adagolunk egy pici kiskanálnyit ebből a mogyoróvajas krémből, majd a tetejére egy pici kanálnyi karamellkrémet. Nem kell csurig, csak kb 2/3-áig legyen a forma. (Ha a töltelékből kimaradna, márpedig kimaradhat, akkor abból gombócokat formázunk, és majd így, csokiburok nélkül esszük meg.) Én még ekkor is beraktam hűtőbe, de lehet, hogy nem muszáj. A lényeg, hogy a végén lezárjuk csokival. Rácsorgatunk olvasztott csokit és a felesleget a bonbonközökből eltávolítjuk. Ha lezártuk csokival, akkor még egy kis időre hűtőbe tesszük és ha megdermedt, akkor kinyomkodjuk a szilikon formából a kész bonbonokat.

Ez a töltelék mennyiség igen sok lesz, kijön belőle szerintem kb. 15-18 bonbon is. Szóval így számoljatok.

Ja, és elkövettem egy elemi hibát. Este lett meg a bonbon, fotó nuku, gondoltam, a hűtőbe nem rakom, mert még valami baja lesz, jó lesz a spájz is, ott is elég hideg van, de ott legalább nem lesz baja. Hát lett, szépen kiszürkült, rusnya lett, mint a képen ez látható is, pedig este még szép fényesek voltak… Szóval erre figyeljetek, nehogy úgy járjatok, mint én. Még jó, hogy be tudtam csomagolni, kifejezetten erre kitalált kis csomagolópapírokba:)

Bonbonforma és csomagoló továbbra is a Gasztroshopból. Mert ott van egy csomó bonbonos-csokis cucc.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!