Csak a Puffin

Mozzarella in carozza (vagyis Mici)

Natürlich, hogy ez is Good Food-recept. Mi nem az, ami egyszerű, tök jól működik, nagyjából úgy is néz ki és nem mellesleg finom is? Áj hárt Good Food. De ácsi, a “szellemes” fotózási megoldás saját!:) Áj hárt Judit:)

Hozzávalók:
4 szelet kenyér
1 gombóc mozzarella
4 levél bazsalikom
só, bors, liszt
1 tojás

1. Fogjuk a kenyereket és valamilyen kekszkiszúróval, vagy pohárral, vagy cikk-cakkollóval azonos méretű darabokat vágunk ki a 4 szeletből. A mozzarellát 4-6 szeletre vágjuk, bazsalikomleveleket megmossuk, kicsit megszárogatjuk, a tojást egy kis tálban kicsit felverjük, sót, borsot szórunk bele. .
2. Egy szelet kenyérre rakunk 1 bazsalikomlevelet, rá 1-2 mozzarellaszeletet, rá megint baszalikomlevelet, rá 1 szelet kenyeret. Ezt így lisztbe forgatjuk, majd tojásba és mehet is a kis serpenyőbe, amibe pár csepp olajat hevítünk, majd mindkét oldalát jól megsütjük. Én közben a kiszedőlapáttal jól lenyomtam a tornyot, határozottan erőt fejtettem ki rá, hogy összelapuljon, jót is tett neki.

Az egész nem tart tovább 15 percnél, na jó, max 20. Én konkrétan ezt a két tornyot ebédeltem ma.

Jacket potato jacket nélkül

Klasszik olcsó kaja, de cserébe eléggé “tömős”. Héjában sült krumpli, tehát jacket potato, amit én következetesen jackpot potatonak hívok… vagy jackpotatonak, de már mindegy, mert így ragadt rám. Lényeg, hogy sütőben héjában megsütjük a krumplit, kb 50-55 percig úgy 200 fokon, közben kb a felénél megforgatjuk (azért a vége felé szúrj bele villával, és ha még keménynek érzed, mert mondjuk túl nagy a krumpli, vagy kevés volt az idő, akkor ne vedd ki, mert a nyers krumpli nem finom). Ha kész, kivesszük, ha akarjuk – én akarom – megpucoljuk, ha nem, akkor úgy ahogy van, félbevágjuk, meg mégegyszer félbe, tehát négybe:) és azt rakunk rá, amit csak akarunk. Mondjuk lehet simán vajat és sót, vagy fűszervajat, vagy egész kis kompozíciót készítünk, mint mi tettük a múltkor. Ehhez előtte hagymát felkarikáztunk és kevés olajon üvegesre pároltunk. Aztán tejfölt elkevertünk túróval, ezt ráraktuk a krumplira, rá a hagyma, rá pedig pirított bacondarabkák. De lehet még sajtot is reszelni rá, gombát, szószokat és tulajdonképpen bármit tenni. Éhes nem maradsz utána.

Túrótorta

Tovább tetszelegve a konyhaszag törökgáborának szerepében, felmerül bennem a kérdés, hogy vajon a jó illatok miért nem tapadnak meg rajtunk? Miért nem leszek narancsossüti illatú, ha éppen narancsos sütit sütök? Vagy fahéjillatú, vagy étcsoki, vagy akármi? Bezzeg a hagyma mindig ránk ragad…:)

Hozzávalók 23 cm átmérőjű tortaformához:
25 dkg darált keksz (nálam most háztartási, de leginkább a hobbits-keksszel működik)
12,5 dkg olvasztott vaj

30 dkg túró
20 dkg mascarpone
20 dkg tejföl
14 dkg porcukor
1,5 ek liszt
2 kk vaníliakivonat (aroma)
1 citrom reszelt héja
3 db tojás

1. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A darált kekszet és az olvasztott vajat összekeverjük, ezt a morzsát egy 23 cm átmérőjű tortaforma aljára nyomkodjuk és 10 percig sütjük.
2. Közben elkészítjük a túrós masszát: Minden hozzávalót egy tálba mérünk, robotgéppel pár perc alatt homogénné keverjük.
3. Ha lejárt a 10 perc elősütés, akkor ezt a túrós masszát az alapra öntjük és visszatoljuk a sütőbe kb 45 percre. A végefelé már figyelünk, mert a szélein kezd megpirulni a túrós cucc. Tűpróbával teszteljük, ha nagyon pirulna, de még ragad a tűre a massza, lefedjük egy alufóliadarabbal és úgy sütjük még pár percig.

Ha teljesen kihűlt – és összeesett kissé, akkor szeleteljük, és málnapürével tálaljuk (fagyasztott málnát pár perc alatt a tűzhelyen összerottyantjuk).

Hathis csirke és a kajaszag problematikája

Ez most hosszú lesz, de mondanivalóm, témám van. Mégpedig a konyha/kajaszag. Ez az étel ugyanis nem kímél, ez az indiai mandulás csirke nyomot hagy. Olyan szagod lesz tőle minimum fél napig, hogy emberek közé nem mersz menni, de mi még egymás közelébe sem, nehogy véletlenül a fizika csodájaként valamiféle szinergikus hatások eredményeként együtt még büdösebbek legyünk… És ahogy ma ebéd után indiai szagban pöffeszkedve tudományos igényességgel a témát kutattam, leginkább saját merevlemezemen kutatva az empírikus eredmények után, arra jutottam, e probléma kezelésében is van némi generációs különbség. Valahányszor hazamegyünk ugyanis a szülői házba, hangunk felemelésével járó vitába szoktunk beleszaladni amiatt, hogy készül a pörkölt, rántott hús, rakott káposzta, vagy akármi, és minden ajtó tárva nyitva és így a kabátok, a frissen mosott ruhák és gyakorlatilag minden átveszi a szagokat, ami szörnyű és azonnali intézkedéseket kíván – mondjuk mi, háborgó fiatalok. Ehhez képest a szülők “jaj, de finnyásak vagytok”, “hát majd kiszellőztetünk a végén”, “miért, nálatok sosincs kajaszag? talán nem főztök?” fordulatokkal érvelve, már-már azbeszttestre utaló jeleket mutatva vígan elvannak a masszív kajagőzben. Hogy a probléma mennyire nem egyedi, azt számos fasírt, kolbász és kitudjamilyen szagban végigutazott 3 órás út bizonyítja Debrecen és Budapest között vasárnap este, vagy hétfőn reggel egyetemi éveink alatt. Ha belegondolok, hányszor párolódtunk ott a vonaton az ételgőzben…szerintem képződött rajtam egy fasírtréteg az 5 év alatt, de komolyan… Most is ez volt, elkészült az ebéd, vidáman indultunk a partra sétálni, de mire leértünk már hányni tudtam volna a saját kajaszagomtól.  Pedig maga az étel egészen príma, még Mamma írta meg nekem egyszer ezt a receptet, miután jóízűen betermeltem egy hasonló ételt 2-3 éve a Hathi nevű indiai kifőzdében Budapesten.

Hozzávalók:
Fűszerpaszta:
1 ek olaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
3 gerezd fokhagyma apróra vágva
2 cm gyömbér reszelve (vagy őrölt gyömbér 2 mk)
2 tk egész római kömény
2 tk egész koriander
1 tk őrölt kardamom
1 tk só

Maga az étel:
2 ek olaj
1 fej vöröshagyma apróra vágva
65 dkg csirkemell felkockázva
2 nagyobb paradicsom felkockázva
3 ek sűrített paradicsom
3 dl natur joghurt
2 dl csirkealaplé
1/4 mk őrölt chili
2 db babérlevél
45 g darált mandula
2-3 marék egész mandula vagy mogyoró
1 mk só
feketebors

Rádobunk nagyjából félórát az előkészületekre, feltéve persze, hogy előtte már egyszer átnéztük a kamrát, konstatáltuk, hogy a tavalyi molypara idején tartott nagytakarítás áldozata lett a ritkán használt fűszerek oszlop is, ergo nulla római kömény, nulla koriander és nulla kardamom van itthon. N+1 perc múlva azt is konstatáljuk, hogy ezek közül a többséget lakhelyemen feltehetően nem lehet kapni, tehát vagy bemegyünk a “nagyvárosba”, vagy ejtjük az indiai projektet. N+2 hét múlva, minden szükséges fűszer rendelkezésre állása esetén, elkezdjük a munkálatokat. Komótosan, egy kellemes vasárnap délelőtt, a fentiekre való tekintettel elkezdjük bezárni az összes ajtót a lakásban, zárt ajtó mögé rejtjük az összes ruhát, ami egylégterű nappali-konyhás plusz ráadásul előszobanélküli ház esetében nonszensz, így kerül szopóágra az összes kabát, de sebaj, ezzel a problémával majd foglalkozunk később. Tehát, ha mindent bezártunk, eldugtunk, minden ablakot kinyitottunk, hozzákezdhetünk a munkához.

Fűnyíró, visítozó kiskrampók és VH1 Album chart hallgatása közben, néha 1-1 dallamosabb szám esetén apró csípőmozdulatokat is beiktatva a tevékenységbe, pucoljuk amit pucolni kell, felaprítjuk, amit aprítani kell – hagymát, fokhagymát, paradicsomot (kockázzuk), elővesszük az alaplevet a mélyhűtőből, vagy mondieu, leveskockához vizet forralunk, csirkét mossuk, kockázzuk, fűszereket a mozsárban szétdríboljuk, és így tovább, mindent jól előkészítünk.

Aztán eljutunk a t=0 ponthoz és elkezdhetjük a főzést. A fűszerpasztához a hagymát, a fokhagymát és az olajat egy mélyebb serpenyőbe/lábasba (ha van, wokba) tesszük és közepes lángon elkezdjük fonnyasztani, aztán 2-4 perc, tehát 3 perc múlva kb rászórjuk a fűszereket és együtt pirítjuk őket néhány percig, ahogy Mamma-mester mondja – “szinte füstölésig”. Itt vethetünk keresztet a kabátok aznapi viselésére, miközben a  fejbentáncolás Cheryl Cole Fight for this love című számára tovább folytatódik. Ha megvan, kivesszük a serpenyőből a szótárunk immáron aktív tagjává avanzsáló FŰSZERPASZTÁT és félretesszük. Löttyintünk kb 2 eknyi olajat ugyanebbe a serpenyőbe/lábasba, rádobjuk a hagymát és a csirkét és továbbra is közepes lángon nagyjából 8-10 perc alatt mindkét oldalukat megpirítjuk (vagyis a csirke inkább kifehéredik, pirulni még nem pirul, tehát maradjunk annyiban, hogy fehéredésig) és akkor szépen hozzáadunk mindent, amit gondosan előkészítettünk, kivéve az egész mogyorót/mandulát. 25-30 percig főzzük, nagyrészt fedő alatt, néha megkevergetve. Ha úgy érezzük, mert miért is ne érezhetnénk úgy, adunk még hozzá joghurtot, vagy esetleg sűrített paradicsomot. A végén hozzákeverjük a mogyorót/mandulát és kész is.

Most látom, hogy ezt flancolósan Mungh cormának is nevezik, nekem meg akkor munghcormaszagom volt ma egész nap, de szerintem megérte, én imádom ezt a kaját. Pont ugyanannyira, mint a chili con carnet. Ebből a kettőből bármennyit megbírok enni.

Blogajánló

Másodszor a Puffin történetében blogot ajánlok, méghozzá kedves barátaim nem túl régóta működő blogját, a Szakácskönyvtárat. Nem ragozom nagyon a dolgot, sokat segítek most még nekik, de előbb-utóbb már önállóak lesznek, olvassátok őket (is), na meg persze kitartóan engem is. Hehehe:)

Póréhagymás-baconos lepény

Innen van a recept, tegnap ez volt az ebéd. Jó volt, próbáljátok ki. Ma nincs duma.

Hozzávalók:
250-300 g leveles tészta
1 nagy póréhagyma vékonyan felkarikázva
4-6 szelet bacon
10 dkg krémsajt
zöldfűszerek
5 dkg reszelt sajt

1. A bacont feldaraboljuk és megsütjük, majd kivesszük a serpenyőből és a zsírjában pár perc alatt megfonnyasztjuk a felkarikázott póréhagymát. A sütőt 200 fokra melegítjük.
2. A levelestésztát kinyújtjuk/hajtogatjuk és egy sütőformába terítjük, a peremeit felhajtjuk. A krémsajtot elkeverjük a zöldfűszerekkel, megkenjük vele a leveles tésztát, aztán rászórjuk a hagymát, a bacont és végül a reszelt sajtot.
3. 20-25 percig sütjük.

Körözött

A körözöttet már kicsike koromban is szerettem, de arra nem emlékszem, hogy miért nem ettem aztán kb 15 évig egyáltalán. Az utolsó emlékem kb 10 éves koromból származik, aztán meg 3-4 éve egy borospincénél ettem legközelebb. Pedig nem volt körözöttbojkott, az tuti. Csak kimaradt. Na az a lényeg, hogy a hétvégén körözött is készült, el is fogyott teljesen. Nem csodálom.. Kafa volt.

Hozzávalók:
1 fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
10 dkg juhtúró
20 dkg túró
25 dkg puha vaj
2 ek őrölt pirospaprika
1 kk őrölt kömény
fél citrom reszelt héja
só, bors

1 ek tejszín (ha kell)

A lilahagymát és a fokhagymát apróra vágjuk/reszeljük Hozzáadunk minden egyebet és jól kikeverjük. A végén kicsit turmixgéppel rámegyünk, hogy kicsit selymesebb legyen, és akár még egy evőkanálnyi tejszínnel is rásegíthetünk. Egy éjszakára hűtőbe tesszük, másnap reggel friss kenyérrel tálaljuk.

Tökmagpesto

A facebookon már szót ejtettem róla, de itt is jár a beszámoló. A hétvége lezajlott igen jól, pöti programváltozással, de sikeresen. L vacsorájáról majd egy külön eposzban emlékeznék meg, most csak annyit, hogy brunch volt is meg nem is, a hangulati elemek miatti aggodalmam miatt végül kétnapos evés-ivás volt, a brunchra tervezett étkek egy részével, de a VVV versenyben majd én is egy vacsorával indulok. Laci három fogást készített, azokon kívül 12 másik étel volt, egyszerűbbek és bonyolultabbak. Volt tökéletes kenyér, körözött, tökmagpesto, diós kéksajtkrém, túrós tejföllel töltött krumpli hagymával és bacondarabokkal, citromos máktorta, csodabrownie, kecskesajttal töltött körte baconbe bugyolálva, adhoc csirkés saláta, mini pavlova és zöld macaron lemon és orange curddel, puncsgolyó. Gyakorlatilag semmi nem maradt, de az a gyanúm, hogy ha még ötféle lett volna, akkor is minden elfogyott volna..


Nem minden lett megörökítve, de pár dolog igen. Pl ez a tökmagpestoszerűség, ami egy régi príma konyhában szerepelt tökmagpástétom néven…



Hozzávalók:
1 csésze pirított tökmag
1/3 csésze reszelt parmezán
1-1,5 kk reszelt citromhéj
2-3 kk citromlé
1 csésze tökmagolaj


1. Ha nincs pirított tökmagunk, akkor megpirítjuk. 
2. Mindent egy műanyagtálba mérünk és pépesítjük turmixgéppel, de nem teljesen, hogy maradjanak benne roppanós tökmagdarabok. 


Pirított baguette szeletekre a legjobb kenni. Nagyon klassz benne a citromos íz.

Zöld macaron

Ételszínezékkel:):) Hehehe, nehéz megállni. Már akkor is mondtam, amikor az első adagot csináltam, hogy ki fogom próbálni a színeseket is.. Hát tessék, itt van a zöld. Volt még narancssárga is, de az randa lett és nem is sikerült. Meg asszem kicsit meg is szaladt a színezék ott…
Lassan a receptet is beírom majd.

Vendégem Vagy Vacsorára 2. évad 2. forduló

Ma este, nálunk, L. főz. És holnap egyből tovább is lendülünk, jön a 3. forduló, velem és a brunchommal:) Egyelőre a mai vacsora menüje publikus, én meg már itt se vagyok.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!