Csak a Puffin

Live blogging: Macaron experiment 5. - A végkifejlet

15:37 – ajaj, a hétvégi csapat is megneszelte a facebookról a macaront – muszáj vinnem valamit nekik is:)
15:44- nem kéne cukrosmaszatos kézzel a billentyűhöz nyúlni, ssza meg, ragad az enter..

15:47 –  lemon curd kész, nincs több tojás. persze pont most fogyott el, máskor meg itt áll hegyekben.. mehetek boltba. nem baj, legalább szellőzök kicsit

15:49 – laci még harmadszor is viccesnek érzi, hogy makaróninak hívja… megoszlanak a vélemények, mennyire vicces ez:)
15:53 – holnap hétszentség, hogy veszek mindenféle színű ételszínezéket, hehehe

15:54 – mégsem megyek boltba, a citromos krémhez volt egy tojás, meg akkor csinálok csokisat és kész. ahhoz nem kell tojás.
16:12 – most lett kész a két krém, hagyom, hogy kihűljenek, uszkve 2-3 óra alatt talán rendet rakok és aztán kezdem a másik adagot, ami duplaennyi:):) szép nap ez a mai, ugye?
16:57 – az mindenesetre biztosnak látszik, hogy ezután kiveszek egy hét szabit…jaaaj, kivagyok a rőzsehordástól elvtársak!

19:25 – hjaj, már pihen a másik, teljes adag. abba végülis kakaó került – mondjuk majdnem elbszarintottam, mert megint volt egy kis tojásfehérje veszteség a korábban említett okokból (ld üvegtálban volt, át kellett önteni), na mindegy, ott vannak a három tepsin, törpök őrzik.

Akárhogy szorzok, számolok, nem jön ki az annyi, mint Piszkének. Bár látom is, hogy sokkal nagyobbak a délelőttiek, mint a Piszkeféle makik voltak. De nem baj, majd belerázódok.

19:38 – apukám, akiről már mondtam, hogy “Nagy Precíz” lenne az indiánneve, telefonos konzultációnk során pontos méreteket kért, majd tájékoztatott, hogy a Luxemburgerli az 2,5 cm átmérőjű. Úgyhogy megállapíthatjuk, hogy délben még luxemburgerlit készítettem, estére pedig talán meglesz a macaron is. 
20:41 – utolsó tepsi a sütőben, mindjárt megyek legyezni, az ünneplőruci már leszakad rólam, lefotóztam, voila kedves drukkerek. rendkívüli fantáziával kedvenc kistálcáimra helyezve íme a macaronok.

asszem, azt mondhatjuk, sikeres volt a projekt. 

Mindenkinek köszönöm a bíztatást és a segítséget! Próbáljátok ki, még nekem is ment!:):) És a második adag már egészen gyorsan megvolt. 
Így vagyunk, aztán reggel hétkor indulás. Törpök már rég szunyálnak..:)
ja, és elmondjam milyen érzés? iszoooonyat jó!!!! egésznapos hardwork után ugráltam örömömben.. nyakamban a nikonnal, ünneplőpulcsiban, bemóval:):) de akkor is!! 

Live blogging: Macaron experiment 4.

12:09 -sípolj mááár!!
12:13 – végre!!
12:14 – ok, másik süti majdnem kész, új terv – most megcsinálom a macaront addig, hogy tepsire kerül, akkor úgyis pihenni kell – neki is, nekem is – azalatt majd lefotózom a másik sütit és akkor frankó lesz!
12:16- ki kéne találni, milyen tölteléket nyomassak majd a makikba. vagy várjuk meg míg elkészül az első tepsi, aztán arcoskodjak krémekkel? ha nem sikerül, krém sem kell…
12:18 – köszi viki, hogy most nem hívsz:) remélem, semmi sürgős ügyünk nincs!
12:20 – az olvasóim nagyon jófejek. drukkolnak, mint forest gumpnak a futás közben, nagyon jólesik!! lassan nekem is akkora rőzsém, meg ha rosszra fordul a dolog, akkora szakállam is lesz, mint neki a futás vége felé..

12:22 – a kötelező program után biztos, hogy levonásra kerül 1 pont, mert elkövettem azt a hibát, hogy tegnap kis üvegtálkába raktam a fehérjét, amiben nyilvánvalóan nem tudom felverni, az átöntéssel veszítettem 2 grammot. ha ezen megy el… hát örihari.

12:38 – na ez az etap megvan, tepsin vannak a kis hamisak, lávaszerűnek tűnt, asszem, de majd elválik. a végén gyakorlatilag nyakig cukros voltam, ahogy megpróbáltam kiügyeskedni a cuccot a tálból, a habnyomón keresztül a tepsire… várunk.
12:45 – a fagyasztóban eper van, úgyhogy valami epres tölteléket kéne kreálni, az legalább piros lesz:) de van itthon citrom is, azzal is lehetne
12:54 – úgy érzem, erre ezt a napot már rádobom:) 
13:01 – na megvan a pitepéntek fotó – megy ez gyerekek, mint az ágybaszrás
13:24 – hű, elkalandoztam, lassan lejár az óra, hopp most látom, hogy csak 30-45 perc, na még talán a 45-re jó vagyok. sütőt melegítem, lássuk mi van még hátra. 
13:26- wooah, már az 5. pontnál járok!! bármi lesz is belőle, hamarosan vége az első kísérletnek
13:27 – még jó, hogy megcsináltam tegnap egy csomó mindent, most csak himihumi munkákat tudok ellátni. hujuj, még pisilne sem voltam. asszem ideje lenne…
13:35 – laci még mindig nem ért az egészből semmit, mi ez a nagy etwas:) 
13:40 – csak a törpikéket rajta ne hagyjam a tepsin

13:41 – bent van az első tepsi

13:45 – úristen alakul!!! még a végén lesz belőle valami!!!!!:) 
13:46 – Laci – “mi ez, valami keksz lesz?”
13:47 – nézem a sütő ablakán keresztül, Laci arrajön, ő is benéz, hirtelen átfut a fejemen a gondolat, mi lenne, ha ő egy rosszcsont felnőtt lenne, és viccből kinyitná a sütő ajtaját, és ahogy ezt a gondolatmenetet továbbpörgetem, arra jutok, hogy akkor elkezdeném ütlegelni és egyébként sírva fakadnék.
13:48 – de ez nem történik meg, nézi, nézi és azt mondja: “te tudod”
13:50 – úristen, tényleg hasonlít!!!
13:52 – túlvagyok a sütőnyitáson, úszik az egész konyha, én ünneplőben legyezgetem a sütőpapírral a cuccot.. funny girl
13:53- kicsit jobban összeestek, mint vártam:( remélem, azért sikerül. 5 perc és vége. 
13:58 – megvolt az alányúlós próba, szerintem még két percet elbír. aztán kiveszem.
14:00- laduree – te aztán nagy mágus vagy haver.. hogy ezt ipari szinten hogy csináljátok?!!
14:02-  kivettem végleg. hátsók kicsit megpirultak, ez a sütő ilyen, mindig ezt csinálja. De a többi jónak tűnik, csak 1 nagyobb van, aminek nem lett talpa, hanem odaragadt.
14:03 – lejött mind a papírról simán. hurrá!
14:04 – az alakjuk még nem frankó, de elsőre príma ez nekem.
14:05 – jön a második tepsi, el kéne kezdeni a krémet, hogy még esetleg világosban legyen 1 árva példány, amit le tudnék fotózni.
14:13- pont vége lett a playlistnek – ezt a pepperiprecizitást már szeretem!
Expertjeim, mit mondtok? Elsőre jó, vagy ez kuka??? 

Folytatás itt.

Live blogging: Macaron experiment 3.

10:02 – anyukám most szólna rám, hogy “kislányom, nincs rosszabb ruhád, muszáj a legjobb-ban lenned? tönkre fog menni?”

10:05 – azt mondja Piszke, “not a rocket science”, kedvenc mondatom, már rég elfelejtettem, pedig egy időben minden realityben, meg amerikai sorozatban elhangzott:)   majd meglátjuk, rocket science-e vagy sem..

10:19 – tepsik előkészítése, sütőpapír. piszkének már megint igaza van, ezek a tekercses izék nem jók. nem baj, nincs más. de inkább előveszek egy originál tekercset, az még gördülékenyebb.

10:25 – hmm, kezdem egy kicsit túlaggódni a dolgot, már 5 perce szabom ezt a hülye papírt, hogy ne lógjon le. súlyokkal rögzítem, szokja meg a lapulást addig is. 
10:26 – így az írással együtt szerintem jó, ha estére kész leszek
10:27 – ok, indulhat a macaron playlist. 

10:28 – na jó Judit, take it easy, azért a konyhát nem kell fertőtleníteni a makik miatt..
10:30 – kicsit igazítottam a playlisten, most már tényleg kezdem
10:32 – esküszöm rajtam van a para. valami kis lazítóitókát lehet, hogy le kéne gurítani, hm? kis cooking wine? hm? baki? na jó, csak viccelek, nem iszunk nappal, csak jó okkal.:)
10:40 – eszközökkel elő – aprító, szita, tál, habzsák, lapát

10:42 – lapát, lapát, hol a túróban vagy? szilikon ecset, az bzmeg az van annyi, de hol a francban van a lapát…
10:44 – nem kellett volna levágatni a hajam, a francba, gyorsan egy csitcsatot, ez a huncut hajtincs ne lógjon itt be a képbe.
10:47 – ok, 15x rohantam már fel az emeletre, most már kezdem.

10:49 – már megint hangosan kommentálom az eseményeket…

10:50 – hű, csak le ne merüljön ez az elem is a mérlegben, mert akkor benne leszek a makikakiban – hehehe, de gyenge:) bár parapeppertől nem is annyira:)
10:51 – kéne egy macaron hotline
10:53 – mandula és cukor darálva, első lépéssel meglennénk

11:25 – ok, kicsit elhamarkodtam. röpke 30 perc alatt sikerült átszitálnom tisztességesen, tele van a .köm, kéne egy inas. zsanuária, hol vagy?
11:38 – bravó judit, a habverőfejek a mosogatógépben vannak:):) akkor egy kis pauzát beiktatunk. még úgyis meg kell csinálnom a pitepénteket, meg még le is fotózni, hujuj..

Folytatás itt.

Live blogging: Macaron experiment 2.

2010. február 24.
22:00 – na végre, sikerült már kirakni
22:05 – hopp, ez a sznobozás félreérthető volt?:) bocs, nem akartam
22:07 – de vajon ha sokszor leírom a blogomon, hogy iphone, akkor nem jár nekem egészvéletlenül egy ingyen?
22:14 – Laci még mindig nem érti, hogy mit akarok azokkal a tojásokkal, csak mindenáron hűtőbe rakná, pedig Piszke világosan leírta, hogy szobahőmérsékleten.
22:30 – Laci olimpiát néz, én meg cserébe megnézem az Isten városát, rápihenek agyilag a holnapi projektre.
0:44 – na jó, filmnek vége, leragad a szemem, majd reggel olvasom el újra. night,night

2010. február 25.
7:56 – na mi van kislány, izgulsz, vagy mi? nem szoktál ilyenkor felkelni..
8:01 – jól van, ha már így alakult, fussuk át még egyszer az egészet.
8:02 – na jó, csak nagyvonalakban
8:04 – kicsit bizonytalan vagyok, be kéne magolni az egészet, hogy ne kelljen állandóan a papírt nézegetni. olyan ez, mint videora aerobicozni – vagy nézed, vagy csinálod, hm? 🙂 na jó nem, de érted a lényeget.
8:07 – az nem baj vajon, hogy nincs semmilyen szinezékem? szerintem a városban sincs, nemhogy nekem. pedig jól néz ki az a piri Reninél. qva jól. de most nem lesz nekem piros makim, nem baj, csak sikerüljön.
8:08 – a citromos az én világom még, de fostalicska vagyok, én bele nem rakom a citrom levét elsőre. na jó, lesz most sima, aztán majd trükközünk legközelebb.
8:10 – lehet, hogy ünneplőt kéne felvenni, nem? na jó, egy ünneplős pulcsit.
8:54 – mennyi jófej komment és email:) ezek után ronda lesz beégni:)
9:07 – készleteket csekkoltam, minden megvan a projekthez
9:09 – 10-kor kezdem.

Folytatás itt.

Live blogging: Macaron experiment

Megszakítom a heti projektről szóló beszámolót, jövő héten fogom befejezni, most nagy fába vágtam a fejszét, izgalmas történések vannak. Lássuk liveblogging formájában az eseményeket – különösen jó lett volna ez, ha nem döglődik egy napig a blogspot.:(
Tehát:
2007. november 1. Dijon – életemben először eszek macaront
2009. december 19. GBT – Piszke macaront hozott:  úristen Piszke, ez gyönyörű. húú de finom
2009. december 30.  Piszke publikálja macaronját – anyááám, ezt hogy csinálta? te jó ég, de bazi hosszú, na mindegy elmentem, majd elolvasom máskor.
2010. január 24. Apától megtudom, hogy a luxemburgerli is olyan, mint a macaron. Ez nagyon cuki név, jobb, mint a macaronJ és hogy hogy ezt én eddig nem tudtam??
2010. január 26. Reni is publikálja macaronját – b@sszus, hogy lehet ilyen szépet csinálni? hát ez tök jó.
2010. február 23
13:26 – mi lenne ha csinálnék macaront? fel is írom magamnak, hogy ne felejtsem el. ajándéknak is jó lenne, a gombócozás ideje már úgyis lejárt.
15:19 – na jó, mi lenne, ha mondjuk holnap csinálnék macaront? megnézem, mit írnak.
15:22 – ó, ez olyan hosszú, hű Piszke, de sűrűn írtad, na jó, inkább kinyomtatom.
15:24 – mennyi komment?!
15:35 – hűű, de jó zöld tojástartója van Reninek, honnan van vajon? na írok is neki, megkérdezem
16:35 – hülye vagyok, ellkalandoztam, mostmár tényleg kinyomtatom
22:35 – na lássuk. holnap úgyis ráérek, csinálhatnék ilyet és ha jól sikerül, vihetnék a többieknek pénteken
22:37 – mi a franc az a pihentetett tojás?
22:39 – ó b@sszus, egy hétig pihentessem a tojást? ebből már nem lesz meglepi a hétvégére
22:44 – hu, de jó, Piszke azt írja, hogy elég egy napot pihentetni, akkor még van esély
22:45 – akkor most lefekszem, reggel meg ezzel kezdem.
2010. február 24
10:33 – most mit csináljak? egy adagra valót „pihentessek”, vagy kapásból kettőt, ha  nem sikerülne az első. vagy legyek optimista? de akkor meg szívás lehet a vége. mit is írtak, hány darab jön ki abból az adagból? franc se tudja, vehetem elő megint.
10:35 – tudtam, hogy ki kellett volna húzni a lényeget, mint régen az egyetemen:)
10:37 – apám, ez a Piszke, hogy kipreparált egy sütőpapírt?! na hát én ezt biztos nem fogom.. de akkor se értem, hogy ha kihúzza alóla ezt a kipreparált izét, akkor nem folyik el közben a cucc? na mindegy, majd meglátjuk.
10:40 – eldöntöttem, kimérek egy fél adagot, meg egy egészet, külön. a féladaggal próbálkozok először, aztán ha nem sikerül, még mindig ott lesz a másik.. hehe, izgis nap lesz holnap.
10:42 – hú, el kéne végeznem a holnapi dolgaimat, hogy tudjak bíbelődni ezzel.
10:55 – na ezzel megvolnánk, persze a hülye digimérleg eleme pont most merült le, na mindegy, kivettem az embermérlegből, ki van mérve pontosan.
10:57 – most gondolkodhatok, mire használjam a sárgákat
10:58 – meg azért kitalálok valami tortát is a hétvégére, ha nem sikerülne a makiprojekt, tudjak azért vinni valamit.
12:03-nem működik ez a hülye blogger, most nem tudom kitenni
12:02 – hmm, ez a macaronozás sznobdolog? most tényleg sznobosodnék? az iphone miatti sznobozást vállalom, most akkor emiatt is ér? hm, nem tudom, csak sikerüljön, aztán nevezhetjük, ahogy akarjuk.

Folytatás itt.

Így állunk most:

Lilahagymalekvár

vagy mi a szösz. Nem nevezném lekvárnak, mert nem lett olyan sűrű, nem főztem addig, de valami ahhoz közeli állapotú dolog. A kis heti projektem alkotóeleme. Péntekre kiderül, miről van szó.

Hozzávalók:
0,5 kg lilahagyma
kevéske olaj (kb 0,5 dl)
3 ek cukor
1 ek vörösborecet.

1. A lilahagymát felvagdossuk – én nem karikáztam, hanem annál kisebb darabokra vágtam. Olajat hevítünk egy kis lábasban, rádobjuk a lilahagymát, kicsit sózzuk, borsozzuk, fedőt teszünk rá és pároljuk minimum 25-30 percig, míg jól összeesik
2. A vége felé hozzáadjuk a cukrot és a vörösborecetet, elkeverjük benne, még így is hagyjuk rotyogni 5-10 percig és aztán kész is.

Kiskés

Két kiskésem már van, keresem a kistesóit. Az elsőt Zsuzsától kaptam egy GBT-n, már annak is nagyon örültem és azóta is rendszeresen használom. A másikat egy villával együtt Tintaleves Esztertől kaptam a Gasztrotippes Bazáron, ahol el akarta adni jó pénzért, de mikor látta, mennyire tetszik nekem, akkor nekem adta. És mert én meg láttam, hogy Grenadine mennyire szeretne belőle, ezért egy villát vagy kést adtam neki is, így mindenki nagyon boldog volt. Legalábbis én tutira. Szóval most már van ez a kétféle, ha valaki tudja hol vannak a kistesók, értesítsen.

Narancsos polentakeksz

Ez még az egyes számú receptes füzetemben volt feljegyezve, akkoriban írtam ki valahonnan, amikor még egy Jamie könyvem sem volt. Bezzeg most, hogy beleszerettem végre én is, most nem győzöm beszerezni a már nem kapható könyveket. De hála Vörösvárnak, sikerült beszereznem két korábbi példányt:)Na lényeg, hogy ez egy rém egyszerű keksz, és mint arra okosan rájöttem, ez volt az, amit Niki is nemrég sütött meg. Csak akkor én nem kapcsoltam.. Szóval ez van a képen:

Hozzávalók:
170 g vaj
170 g cukor
255 g polenta
100 g liszt
2-3 narancs reszelt héja
2 tojás

1. A vajat elmorzsoljuk a cukorral, hozzáadjuk a többi alapanyagot, összegyúrjuk és folpackba csomagolva hűtőbe tesszük 1 órára.
2. Előkészítünk egy tepsit, sütőpapírt teszünk rá, 190 fokra előmelegítjük a sütőt.
3. A tésztából gombócokat formázunk, szétlapítjuk őket, tepsire rakjuk és a nálam bevált 12 perc alatt készre sütjük.

Elég jó sárga, nem?

Répatorta

Rachel Allen receptje, egyszerűen tökéletes. Hibátlan, nagyon finom süti, ezt is a síelésre vittem. A megadott mennyiség elegendő egy 13 cm átmérőjű köralakú sütőformához és kb 7-8 db muffinformához – de nem nő meg úgy, mint a muffinok általában.

Hozzávalók:
300 g reszelt sárgarépa
2 tojás
140 ml olaj
200 g cukor
75 g dió apróra vágva
175 g liszt
1,5 kk sütőpor
1 csipet só
0,5 kk szódabikarbóna
1 kk őrölt fahéj
(100 g mazsola – elhagyható)

Tetejére:
20 dkg mascarpone
1 narancs reszelt héja
5 dkg pocukor

1. A sárgarépát megpucoljuk és lereszeljük, a diót apróra vágjuk.
2. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, előveszünk egy sütőformát.
3. Egy tálban habverővel fehéredésig verjük a tojásokat és a cukrot, aztán hozzáadjuk az olajat, a répát, (a mazsolát) és a diót.
4. Egy másik tálba kimérjük a lisztet, sütőport, fahéjat, szódabikarbónát és mindezt a répás-tojásos masszához keverjük.
5. A sütőformába öntjük és 35-40 percig sütjük.
6. Ha teljesen kihűlt, rákenjük a tetejére a krémet:

(Dupla adag elég volt egy 26-os formához, és egy 13-as formához)

A zene pedig most egy kis funny video: Stayin’ Alive – sztárok mókáztak jótékonysági célból:

Kivis muffin

Valaki írta a múltkor, hogy muffinról írni nem is ér már gasztroblogon. Hát pronyó vagyok, vállalom:), de túléléshez sokszor sütök muffint. Mikor nincs kenyér itthon, de mondjuk nulla kedvem van kenyeret sütni, és mégis kellene valami reggeli L-nak, vagy mikor utazunk valahova, akkor az útra, jöhet a muffin simán.

Hozzávalók:
12 dkg vaj
1 csomag vaníliás cukor
12,5 dkg natúr joghurt
3 tojás
12 dkg cukor
17 dkg liszt
1  dkg kakaópor
1 tk sütőpor
0,5 tk szódabikarbóna
50-80 g étcsoki kis kockákra vágva
4 kivi megpucolva, kis kockákra vágva

1. A kivit és a csokit előkészítjük, a vajat megolvasztjuk. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A muffinsütőformát előkészítjük (ha szilikonos, akkor csak tepsire rakjuk, ha nem szilikonos, akkor kivajazzuk és megszórjuk kakaóporral.
2. Egy nagy tálban robotgéppel elkeverjük a vajat, cukrokat, tojásokat, joghurtot.
3. Egy másik tálba kimérjük és elkeverjük a lisztet, kakaóport, sütőport és szódabikarbónát.
4. A két tál tartalmát összeöntjük, elkeverjük, hozzáadjuk a csokikockákat és a kivikockákat, a muffinformákba kanalazzuk és kb 15-20 perc alatt készre sütjük (tűpróba).

Muffinállvány, muffinsütőformák és kapszlik a Gasztroshopban.

Rég volt már zene, hát íme most megint egy: Rob Thomas: Her diamonds

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!