Csak a Puffin

Foszlós fonott kalács

Fahéj és Feta szinte minden szavát át tudnám másolni ide, ugyanabban a helyzetben vagyok mint ő, ugyanúgy a reggeli kínálatot akartam bővíteni, mert már uncsi a kenyér-felvágott téma, szóval szívemből szólt. Mondjuk most, hogy így újraolvasom, már nem is olyan egyértelmű a hasonlóság: “N. egy pár napja rákapott az itthoni reggelizésre. Ez azért nagy csoda, mert mint a legtöbb görög ő sem híve a reggelinek. Egy kávé és indulhat a nap.” Még ha adottságnak vesszük is, hogy esetemben N=L, azt azért nehezen tudnám itt elhitetni bárkivel, hogy L is görög:) Na és nem iszunk kávét sem, meg egyébként minden nap itthon reggelizik, mert nem is megy el sehova.. Szóval viszonylag kevés az egyezés, de lényeg, hogy a kalács nálunk is bevált. A cukormennyiséget tovább növeltem az eredeti Limara-mennyiséghez képest és így egészen remek lett. A youtube-ot meg imádom, hihetetlen, mit meg lehet rajta találni! Maya néni fonós videója alant megtalálható.

Hozzávalók:
125 ml tejszín
1 egész tojás
1 tojásfehérje
csipet só
5 ek cukor
2,5 dkg olvasztott vaj
32,5 dkg liszt
5 g szárírott élesztő
1 tojássárgája a kenéshez
1. Az összes hozzávalót az 1 tojássárga kivételével összegyúrjuk és hólyagosra dagasztjuk.
2. Lisztezett tálba tesszük, folpackkal lezárjuk és duplájára kelesztjük.
3. Ha megkelt, átgyúrjuk kicsit és 6 egyforma rudat formázunk belőle, majd Maya néni segítségével összefonjuk a szálakat. Még hagyjuk kelni egy fél órát, aztán előmelegítjük a sütőt 180 fokra, lekenjük a kalácsot a tojássárgájával és kb 25 perc alatt készre sütjük.
És aztán addig sütjük, míg már mindenki, akit ismerünk evett belőle és így begyűjtöttünk annyi, de annyi elismerést, amivel már kihúzzuk a következő “olyanmintabolti sőt, sokkal jobb” ételig.
Andrew Bird: Oh No

A legjobb brownie

Nem hiszek a horoszkópokban, legalábbis az előrelátási képességében nem, ellenben azt már megállapítottam, hogy vannak bizonyos jegyekhez tartozó sajátosságok, amelyeket már nagy biztonsággal detektálok. Nyilván az egyik a sajátom, ami Ikrek szülötteként viszonylag kevés meglepetést hordoz. A dolgok kétfélék lehetnek nagyjából, feketék, vagy fehérek. Nincs középút:):) Választani is mindig tudok, van határozott véleményem, stb. stb. Sok hátulütője van, valljuk be, dehát ezt dobta a gép, ez van. Node, Anyukám, a Férjem és a legrégibb jóbarátnőm is a Szűz jegyének szülötte, és így a szeptemberi népeket is egészen jól kiismerem már. Legjellemzőbb tulajdonságuk például, hogy képtelenek konkrét választ adni a “mi tetszett a legjobban a nyaralás alatt? kedvenc hely, ahol jártál már? kedvenc film? kedvenc étel?” és hasonló egyszerűnek tűnő kérdésekre. Így tőlük már csak félve kérdezném meg, hogy mégis mi a kedvenc süteményük, mert tuti, hogy felsorolnák, hogy háááát a csokis, meg a túrós, meg a habos, meg a krémes, de ha jobban belegondolnának, akkor a mogyorós és talán a mákos is – magyarul minden és semmi…:):) Ezzel szemben én megtaláltam a kedvenc süteményemet, szerintem ez itt az. Simán megy fagyasztott málnával is, egyszerűen csodálatos:) Pöti vaniliafagyival egyenesen TÖKÉLETES! A nagy pirospont pedig Ottisnak jár a receptért.

Hozzávalók:
20 dkg puha vaj
15 dkg cukor
pici só
3 tojás
10 dkg étcsokoládé
5 dkg tejcsokoládé
1 ek kakaó
130 g liszt
150 g málna, szeder, vagy valami hasonló piros bogyós gyümölcs – lehet 200, 250 g is.
Elkészítés:
1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
2. A csokit megolvasztjuk, egy másik tálban jól elkeverjük a vajat, a cukrot, tojásokat, kakaóport és lisztet, és a végén hozzákeverjük az olvadt csokit.
3. Az egészet az előkészített tepsibe öntjük és megszórjuk sűrűn a gyümölccsel. A browniet kb. 20 percig sütjük majd a formában hagyjuk teljesen kihűlni.
Egyszerűen hihetetlenül finom.
Jamie Cullum: Gran Torino

Paradicsom heaven

Ez a tétel már nagyjából 1 éve figyel a kis jegyzetfüzetemben, ahova a kipróbálásra váró recepteket kiírogatom. A Cooking School Provence című kedvenc könyvemből származik, és olyan ügyesen kalkuláltam, hogy mire a jó paradicsom eljött, pont a liszt fogyott el majdnem teljesen… de én meg már úgy rápörögtem a témára, hogy nem akartam megint halasztani, így a szükséges tészta ilyen kis béna lett, (leveles tésztával is biztosan jó lett volna, de azt meg meg kellett volna várni, hogy kiolvadjon), szóval maradt a csálé tészta, de cserébe príma paradicsom.

Tészta:
300g liszt
100 g vaj
1 kk só
100 ml hideg víz
A tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrjuk és minimum félórára hűtőbe tesszük.
Közben elkészítjük a belevalót:
2 fej vöröshagyma
2-3 ek olivaolaj
10 dkg bacon
1 kk cukor
5-6 db paradicsom
3 gerezd fokhagyma
kakukkfű
2 tojás
só, bors
oregánó
1 kicsi sűrített paradicsom
reszelt sajt (pl edami)
00. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
0. Vizet forralunk egy nagy lábasban, ha felforrt, beledobjuk a paradicsomokat, kb 1 percre, aztán kivesszük és könnyedén leszedjük a héját. A paradicsomok közül kettőt kb szeletekre vágunk, egy tányérra fektetjük őket, megsózzuk és félretesszük. A többi paradicsomot feldaraboljuk és szintén félretesszük.
1. A hagymát apróra vágjuk, a bacont is kisebb csíkokra vágjuk és olajon együtt pirítgatjuk őket kis lángon kb 15 percig. Hozzáadjuk aztán a zúzott fokhagymát és a cukrot, a kicsi darabokra vágott paradicsomot, a sűrített paradicsomot és együtt főzzük kb 15 percig közepes lángon. Levesszük a tűzről és kicsit hűlni hagyjuk.
2. Addig elővesszük a hűtőből a tésztát, kinyújtjuk és elegyengetjük a sütőformában. Jó alaposan megszúrkáljuk villával és betesszük a sütőbe 180 fokon kb 10+5 percre. Az a jó, ha a tészta sütés közben nem púposodik fel.
3. Ha már majdnem a végéhez közeledik a tészta sütése, akkor a paradicsomos-hagymás-baconos masszához hozzáütünk két tojást, fűszerezzük (só, bors, oregano, kakukkfű) jól elkeverjük és amikor lejár a tésztasütési idő, akkor ráöntjük a tésztára. A tetejére ráhelyezzük az elején félretett szeletelt, besózott paradicsomokat, sajtot reszelünk a tetejére és kb 25 perc alatt készre sütjük.

És a végére egy mai! klipp:

The Baseballs: Umbrella

Fenyőmagos csokitorta

Új élet, új rendszer. Na persze a jó öreg tábláim elkísértek ide is, a 162 gigányi véletlen shift-delete hálistennek az excelkéket nem érintette, de bevallom őszintén, hogy bár még jópár doboz vár kipakolásra, arra már kerítettem időt, hogy létrehozzam az új rendszerhez kapcsolódó táblákat!:):) És hogy mennyire igaz a mondás, madarat tolláról, embert barátjáról?! Röhögtök rajtam az excelkéim miatt, pedig ha tudnátok mások mi mindenre képesek!! Kispajtásunk a vvv-s bandából a múltkori házavató után olyan excelt dobott be az állóvízbe, hogy menten elszégyelltem magam, hogy én milyen kis gagyikat produkálok. Na de mindegy, lényeg, hogy rendszer van az étkezésekre vonatkozóan is, és a tartalékok pusztítására is, így a régóta tartalékolt fenyőmagcsomagokat is utolérte a végzetük. Például így:



Hozzávalók:
200 g étcsokoládé
100 g fenyőmag
125 g vaj
4 tojás
100 g cukor
1 cs vaníliás cukor
50 g liszt
vaj a sütőforma kikenéséhez
0. Előmelegítjük a sütőt 150 fokra.
1. A csokit kicsi lángon megolvasztjuk és félretesszük hűlni.
2. A fenyőmagot egy serpenyőben kissé megpirítjuk, majd a kezünk épségére vigyázva apróra vágjuk.
3. A tojásokat kettéválasztjuk. Egy tálban a puha vajat, a cukrokat és a tojássárgákat krémesre keverjük, majd hozzáadjuk a langyos csokit és a fenyőmagot és elkeverjük.
4. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, a csokis masszához adjuk, rászórjuk a lisztet is és óvatosan összekeverjük.
5. A masszát kivajazott (kb. 26 cm átmérőjű) vagy sütőpapírral bélelt sütőformába öntjük és 45-50 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.
Sütés után kicsit hűlni hagyjuk, aztán egy jó málna vagy eperlekvárral megesszük.
Forrás: nosalty.hu
És akkor még egy szösszenet a hétvégi élményből:
U2: Stay (Faraway, So close!)

Már itt - Szedres-citromos sütemény

Legutóbb említést tettem a nyár, mit nyár, év, vagy akár mondhatom évtized történéséről, a nagy nagy költözési projektről, és hát örömmel jelentem, a nehezén túlvagyunk. Kéthete már, hogy itt fekszünk, itt kelünk, két borospohárral ugyan könnyebben, de ha figyelembe vesszük, hogy összesen hányszáz darab kis izé utazott velünk, hát egész jó a törési átlag. A költözés izgis volt, az eredeti ellentétben nagy éneklés az autóban nem volt, csendes diszkusszió elöl annál inkább, lévén hogy kisautónkban vendégül láttuk az egyik vágásiferiklón pakolóembert, akinek már nem jutott hely a teherautón, így Jason Mraz és saját csilingelő hangunk hallgatása helyett csak a hórukkos horkolását élvezhettük a nagy túrán, melynél csak a horkantások alatt belőle áradó pöti alkoholos pára volt kiábrándítóbb:):) de persze csak a helyzet iróniáján kuncogtunk elöl, és különben is, hallgattak helyettünk mások Jasont!
Hogy ez volt mókásabb, vagy az, ahogy szegény szüleim néztek, amikor az egyik szállító fel akarta “dobni” a kb 60 kilós és egyébként több, mint két méter hosszú ülőgarnitúrát a szüleim nagybecsben tartott autójának tetőcsomagtartójára, hogy aztán azzal döcögjenek el a célig csekély 150 km-en keresztül, autópályán, árkon-bokron és mindenen keresztül, amely alatt szent meggyőződésem, hogy a kocsi összeomlott volna:):) szóval, hogy ez volt viccesebb, vagy az, amikor kétórányi tetőtéri lakásból földszintre való töménytelen mennyiségű cucc lift nélküli lecipelése után, úgy nagyjából 40 fokban a költöztető munkások pihenésként elszívtak 1-2 cigit, ami valljuk be, jól tud esni néha/sokszor, de semmiképpen nem egy ilyen tortúra alatt beiktatott kis pauzában, és amikor már azt hittük volna, hogy kész, örülnek, hogy végre beülhettek az autóba és pihenhetnek 2-3 órát a célig, akkor az ikea parkolójában töltött kb. 1 órás időt nem holmi henyéléssel töltötte az egyik rámolómunkás, hanem megragadta a súlyzót és kicsit – hát én nem is tudom hogy fogalmazzak – melegen tartotta az izmokat ):):) Mintha én mondjuk háromnapi mosogatás után, kicsit pihenésként mosogatnék egy kicsit:):) vagy valami ilyesmi…
Na szóval itt vagyunk, az egészen remek első házavató hétvége már megvolt és nagyjából 10 nappal a beköltözés után az összes konyhai kütyü is használatba került, minden üzemel, és megkezdődött az új élet. Mit ne mondjak, nagyjából nulla perc alatt megszoktuk, akklimatizálódtunk, Budapest még nyomokban sem hiányzik, ennél jobb, per pillanat aligha lehetne.
És akkor íme kezdésként egy darabka az eddigi termésből, phzs-nak hála és köszönet a receptért. Annyi módosítással éltem, hogy a tésztába kakaót is kevertem, mert sokkal jobban szeretem a kakaós és/vagy csokis tésztákat, mint a sápadtakat.

Hozzávalók 12 normál vagy 24 minimuffin formához:
A tésztához:
10 dkg puha vaj
10 dkg kristálycukor
2 tojás
1 citrom leve és héja
8 dkg liszt
2 dkg kakaópor
1 mokkáskanál sütőpor
A krémhez:
250 ml tejföl/mascarpone
10 dkg porcukor
1 tojás
1 mokkáskanál vanília kivonat
Mindkettőhöz összesen kb. 20 dkg szeder
0. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
1. A puha vajat habosra keverjük a kristálycukorral, egyenként hozzáadjuk a tojásokat, a citromhéjat, és a citromlé felét. Utána belekeverjük a lisztet, a citromlé másik felét, és végül a sütőport.
2. A muffintepsikbe belerakjuk a papírokat, és annyi masszát kanalazunk bele, hogy kb. a felénél kicsit lejjebb érjen. Mindegyikbe teszünk egy szem szedret, a miniformákba félbevágva. Kb 15 percig sütjük.
3. Eközben összekeverjük a krém hozzávalóit. A sütőből kivett tésztára kanalazunk annyit óvatosan, hogy ne folyjon ki, és három vagy négy darab félbevágott szederrel díszítjük. Visszatesszük a sütőbe, és addig sütjük, míg a krém megszilárdul, de még remeg egy kicsit.Nekem ez kb. 10-12 perc volt.
Én a felénél kicsit több alapmasszát tettem a szilikonos muffinsütőm mélyedéseibe, így összesen 8 db muffin jött ki, és ezen ilyen kis vékonyka lett a krémréteg, de legközelebb kevesebb kakaós masszát fogok adagolni, így kijön a 12 db és több krém fér majd rá.
Egészen kiváló süti!!

Muffinállvány, muffinsütőformák és kapszlik a Gasztroshopban.

Mellé egy egészen kiváló zene, ami szerintem már majdnem olyan szép, mint a One.
U2: Moment of Surrender
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!