Csak a Puffin

GasztroSüni:-)

Mindenekelőtt köszönöm a kedves érdeklődöknek az emaileket, minden rendben továbbra is, ez már csak egy ilyen év, sok minden történik, fordulatos, izgalmas, és a java még hátravan. Alig két hét és megkezdődik az életreszóló nyaralás:):) na persze igaziból nem, de a helyszínt tekintve mindenképp. Új terep, új konyha, új minden, L szerencsére a régi, lelkesedés a régi, reméljük az írási képesség is a régi lesz, remélem nem tör rám valami új csend, vagy zen vagy ilyesmi:) És mert még éppen itt vagyunk a nemzet fővárosában, ezen a héten teljesítem egy kb fél éve tett ígéretemet. Történt ugyanis, hogy a VVV-s közösség tagjaival – feltehetően “tintásan”, ahogy a barinőm mondja – arról társalogtunk, hogy mit és mennyiért ebédelnek a munkás hétköznapokon, én azt a bátor kijelentést tettem, hogy “óóóó, hát annyiért én sokkal jobbat csinálok nektek egy hétig”, mely könnyelmű kijelentés következménye az lett, hogy ezen a héten én látom el a közösség 4 tagját ebéddel.

A menü eddig:
Amaretti – kávé mellé
Lasagne
(Leveseket a nagy hőségre való tekintettel kiiktattuk, az eredeti terv szerint hétfőn, szerdán és pénteken leves+főétel lett volna, terv szerint sárgabarack krémleves, valamint borsókrémleves pirított bacondarabokkal).
Citromos kókuszos habcsók
A szállítmányokat ügyfeleim személyesen veszik át minden reggel, nem kell sehova mennem, csak ön pö korábban kelni, de ennyit megér. Csengetnek a kispajtások és már szaladok is az egységcsomagokkal, este pedig visszahozzák a dobozokat. Mellesleg roppantul élvezem az egészet, a tervezgetést, számolgatást, kombinálást, porciózást, dobozolást, szóval az egészet. De a legviccesebb az, hogy ezáltal minden kisbaráttal tudok minden nap egyesével dumcsizni, csacsogni, aztán a következővel szintén, vele persze már azt is megbeszéljük, mi újság a harmadikkal, szóval én mindent tudok:) és így 28 évesen tudom csak átérezni, milyen lehetett a Familia Kft-ben “bótot” vezetni, meg Komlós Jucinak a Szomszédokban, egy ilyen forgalmas helyen, ahol mindenki megfordul, tényleg áramlik az információ:):) Ha nem vigyázok, még a végén pletykás öreglány leszek… 🙂
Hát így vagyok most. Még szerencse, hogy alig van meleg a héten:):)
Zene pedig: Tyler Hilton – The Letter Song

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Viki – haaa, konyhabarát időjárás – :):) de egyébként igen, azt hiszem határozottan értékelték:):) piszke – már most készítem a feljegyzéseket a majdani memoir-omhoz:) gabojsza – :):) hát biztos ott is lennének páran, akik boldogan ennék a főztödet egy hétig:) Rossamela – hát igen, most szereztem másoddiplomát “térítés” szakirányon:):) viccet félretéve – ezt tényleg csak ilyen különlegesen szerencsés időszakban lehetett megcsinálni, amikor rá tudtam szánni a hetet… vagy tényleg felváltva, vagy valami más rendszerrel. MM – igen nagy kár, pedig egy porció még simán belefért volna:):)

  2. Anonymous says:

    Milyen kár, hogy ott sem vagyok ott :(Jó étvágyat, Pajtások!MM

  3. Rossamela says:

    Ó, de tetszik ez nekem! Mindig is lett volna kedvem ilyesmihez, de a körölmények sosem tették lehetővé. Illetve addig jutottunk, hogy az előző munkahelyemen legkedvesebb kollégámmal, többnapos vidéki munkára indulva beosztottuk az ebédbiztosítás feladatát: dupla adagot hoztunk, egymást is kölcsönösen elláttuk.Doki, ugye tudod, hogy komoly térítőmunkát folytatsz? Kiváncsi vagyok, átveszi-e Tőled valaki ezt a feladatot. De ha csak magának kezd főzni, hogy a vacak menzát elkerülje, már az is nagy eredmény!

  4. gabojsza says:

    De buli! Kár, hogy nem Pesten lakom…:-)))(tudom, már Te sem sokáig)

  5. Piszke says:

    És akkor egyszer majd megírod mikor gazdag, minőségi ételküldő láncot managelsz, hogy így kezdődött :))

  6. Chef Viki says:

    Remélem, értékelik ám a tevékenységedet! :-)Még jó, hogy ilyen konyhabarát az időjárás 😀 Hajrá!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!