Csak a Puffin

A tökéletes sült gesztenye titka

Először A. barátnőm adott a kezembe sült gesztenyét, úgy nyolc éves korunkban, emlékszem rá pontosan. Hozta uzsi gyanánt és a nagy szünetben az udvaron csemegéztünk a szőrös kis gesztenyékből. Aztán jó pár évig megint nem ettem egy darabot sem, 4 éve viszont rákaptam teljesen, telente több kg elfogy nálunk. A frissen sült gesztenye igazi lélekmelegítő hideg téli estéken forró tea mellett, és bár kétségtelenül közel van a Kika, amelynek bejárata előtt mindig lehet kapni, magam oldom meg a sültgesztenye ellátást. Ámde, nem olyan egyszerű tökéletes eredményre jutni. Ha nem jól sütjük, akkor nem jön le a héja rendesen, kapirgálhatjuk le a szőrös kis darabokat, amik rajta maradnak, és végeredményben egy rém bonyolult maszatos téma lesz az egész, amitől elvész a varázsa.

De lehet ezt jól is csinálni, Doctor Pepper most elmondja nektek.

Szóval a sült gesztenye elkészítése házilag így néz ki:

1. Sütés előtt kb 1 nappal érdemes beáztatni a gesztenyét. Úgy ahogy van, beleborítjuk egy tálba, engedünk rá vizet, hogy jól ellepje és otthagyjuk. Ha nincs egy napunk, 1-2 óra is megteszi.
2. Sütés előtt előmelegítjük a sütőt kb 220-240 fokra, előkészítünk egy tepsit, kibéleljük sütőpapírral és jó éles késsel, óvatosan, nehogy elvágjuk a kezünket, egyesével bevagdossuk a gesztenyéket. Egy jó nagy x-et vágunk mindegyikbe, a tepsire helyezzük és így járunk el minden egyes darabbal. Ha közben olyat látunk, aminek a belseje fekete, penészes, vagy rothadt, akkor azt már dobhatjuk is ki. Abból már jobb nem lesz.

3. Ha minden gesztenye tepsibe került, akkor egy alufóliával befedjük/lezárjuk a tepsit és kb 15-18 percig sütjük. A végén levesszük az alufóliát és még így is sütjük kb 5-8 percig.

Hát ennyi a titok.

Another great oldie: Barry White: You’re the first, my last, my everything

Répalekvár

Múlt hétvégén a VVV baráti körrel Mátraszentimrén töltöttünk két éjszakát, amelyből a nettó házon kívül töltött idő mondjuk úgy, hogy nem haladta meg a 2-órát, és akkor már sokat mondtam. Házon belül viszont roppant jól szórakoztunk, volt főzés, társasozás, alvás, végtelen röhögés és természetesen szörpölés. Előkerült a sokszor sok vitát generáló Tabu társasjáték is, amelynek keretében az alábbi rövid szösszenet hangzott el:

Aki beszél: J
Aki kitalál: L

– Ilyet csináltam a héten répából.
– Lekvár!

Nem mondom, hogy a többiek nem néztek hülyének a répalekvár hallatán, de az az 1 plusz lépés ilyen kiélezett helyzetben simán megérte a coming out-ot. Lássuk be, 10-ből 10-en feltehetően rávágták volna, hogy mondjuk húsleves, vagy saláta, vagy valami. De hogy lekvár?:)

Íme tehát a répalekvár!

Hozzávalók:
500 gr répa
375 gr cukor
2 narancs leve
1 citrom leve

1. A répákat megpucoljuk és kis darabokra vágjuk, felöntjük kb 3 dl vízzel és 30 percig főzzük. Ha teljesen puhára főtt, akkor turmixgéppel pépesítjük, hozzáadjuk a cukrot és a leveket és további 5 maximum 10 percig főzzük.

2. Üvegbe zárjuk és kész.

És hogy mire használjuk: kenyérre kenhetjük, talán chutney-ként is használhatjuk indiai ételekhez, rizssel, vagy csak nyalakodva kiskanállal.

Találtam azóta további ötleteket fahéjjal, rózsavízzel variálva, tesztelés után majd beszámolok.

Forrás: Hajdú-Bihari Napló új receptjei című kiadvány

Snoop Dogg: My Medicine (1 percnél kezdődik konkrétan)

Narancstorta

A tiramisugolyók után írta Mamma, hogy előbb-utóbb mindenkinek kialakul a blogszemélyisége, utalva ezzel az ott írottakra, a gombóc, keksz, alkohol, tészta és egyéb bloggermániákra. Namármost, ha ezt tényként kezeljük, akkor sajnálattal kell közölnöm, hogy én skizofrén vagyok. Merthogy van én nekem egy másik blogszemélyiségem is, a tartlet-személyiség. Ez egy kicsit frissebb, mint a gombócos, de már majdnem ugyanolyan erős. Pár hónapja kinéztem magamnak ezt a formát valakinél, nyomban izzítottam főszponzoromat, Anyukámat, hogy vegyen nekem ilyeneket, ha lát valahol. Aztán persze időközben én is találtam, így ma már jópár tartlet-forma boldog tulajdonosa vagyok, és hát be kell vallanom, én, a tartlet, a sütőpapír és a nehezékként használt bab immáron mágikus kört alkotunk. Jönnek tehát a tartlet-receptek.

Elsőként ez a narancstorta, vagy helyesebben narancsos torta ami a már magasztalt Cooking School Provence című könyvből származik.

Hozzávalók:
Linzertészta:
11,25 dkg vaj
25 gr cukor
1 tojás
175 gr liszt

Narancsos töltelék:
2 narancs reszelt héja
2 tojás
2 tojássárgája
250 ml tejszín
240 gr cukor

1. A tésztát hozzávalóiból gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, folpackba csomagoljuk és kb 1 órán át hűtőben tartjuk.
2. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, közben kivajazzuk a tartletformákat, a tésztából a formáknál nagyobb átmérőjű köröket nyújtunk, elegyengetjük a formában, ráterítünk egy darab sütőpapírt, jó nagy adag babot teszünk rá és max. 15 percig sütjük. (vakon sütés, you know)
3. Míg sül, elkészítjük a krémet: Minden hozzávalót egy tálba öntünk és alaposan elkeverjük.
4. Ha letelt a 15 perc sütési idő, kivesszük a formákból a babot és a sütőpapírt, krémet kanalazunk bele és 18-20 perc alatt készre sütjük.

Tapasztalat: Remek darab. Nálunk ha narancsos sütiről van szó, akkor szinte elengedhetetlen a csoki, így a default példány, Ízbolygó barinőmtől kapott tökéletes Lindt csokiforgácsokkal a tetején kerül a bendőbe.

Tapasztalat kettő: ezt akár jelzésnek is vehetik, akik akarják:):) keresem a szilikonos tartlet és szufléformák fellelésének helyét.

A zene pedig a régi szép Pulp Fiction-ös idők emlékére: Dusty Springfield: Son of a Preacher Man

Tiramisugolyók

Akik olvasnak már egy ideje, nyilván nem lepődnek meg azon, hogy miért is próbáltam ki ezt a receptet, amit Ancsika tett közzé néhány hete blogján. Mert hát hogyan is érhetné el gasztronómiai karrierjének csúcsát valami, amit szeretünk? Hát gombócformában!!!!! Hogy máshogy??? Nálam a gombóc a nyerő forma, nem hezitáltam hát sokat, amikor bevéstem a receptes füzetembe ezt a szemtelenül egyszerű tételt.



Hozzávalók:

2-4 ek erős kávé
20 dkg darált keksz
15 dkg mascarpone
1 ek porcukor

kakaópor a hempergetéshez

A hozzávalókat összegyúrjuk, diónyi golyókat formázunk, kakaóporban meghempergetjük és kész.

Yael Naim: New soul

Barátságszalag - Eredmény

A képet innen szedtem.

A reggel beígért sorsolás hivatalos keretek között lezajlott, ezennel eredményt hirdetek.
A két kisorsolt személy: Kicsi Vú és Grenadine! Gratulálok!

Kérem a győzteseket, jelentkezzenek nálam, hogy megbeszélhessük a részleteket. (Felhívom a figyelmet, hogy I love Bede Robi feliratú karkötőket nem készítek:-):-)

Amennyiben Grenadine becserélné a karkötőt egy ropogós blogra, akkor a karkötőt Cserke kapja. Ha nem, akkor kitalálok valami másik játékot, amiben csak Cserke nyerhet:-) A többi karkötőaspiránst pedig szeretettel várom a makraméklubba:)

Graffiti-rajongó pajtásaimnak egy másik régi klasszikus: Előttem áll az élet. Nemlátok tőle semmit!

És hogy mindenben visszatérjek a régi kerékvágásba:

James Morrison feat. Nelly Furtado: Broken Strings

Szalag

Bár már eltelt kb két hét a legutóbbi írásom óta, hellyel-közzel olvasgattam másokat és megmelengette a szívemet, hogy Gabojsza és Piszke is megajándékozott egy barátságszalaggal. Nekik ezt nagyon köszönöm és tovább is adnám a hivatalos eljárás szerint azoknak a bloggerbarátaimnak, akikkel szinte egytől egyig családilag is barátok vagyunk. Gabojszának, Gourmandulának, Ízbolygónak, Kicsi Vúnak és Mammának.

“Igazából nem is jó szó rá a díj – szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés – inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. Lényege, hevenyészett fordításban:”Ha blogolsz, hiszel a “proximitásban” a térben, időben, és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte”. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!”

Úgy láttam, hogy szokás idézetet is beiktatni a postba. Hát én már rég túlvagyok azon a korszakomon, amikor áhitattal olvasgattam és kijegyzeteltem okos könyvekből szép szerelmes, barátos, szeretetes idézeteket, és már azon a korszakomon is túl vagyok, amikor a graffitis szövegekkel jártam el hasonlóképpen, bár ezutóbbiak kétségtelenül hatással voltak humorérzékem formálódására olyan klasszikusokkal, mint az “amíg leng a lánc, meleg az ülőke”:):):) szóval nem is erőltetnék magamra semmilyen patetikus idézetet a barátságról, szerintem mindannyian tudjuk, mi van köztünk, és hogy ez jó és érdek nélküli ésatöbbi, ezért csak egy hozzám leginkább közelálló bonmot-val zárnám a hivatalos részt. Elnézést hogy angolul, de csak így van értelme.

There are blue ships, and there are red ships that sail the sea, but the best ship is our friendship.:):):)

És most esik le, hogy mindez pont annak a füzetnek a borítóján szerepel, amit a blog indulásakor füzetgyűjteményemből blogolós füzetnek kiválasztottam… :):) Mekkora véletlen!:):) Sok is ez már nekem, ugorjunk.

Szóval, ahogy ízlelgettem ezt a szót, hogy barátságszalag, eszembe jutott, hogy mi is az igazi barátságszalag. Hát például ez itt:

(A kép forrása: ez a honlap)

A könyv, amiből megtanultam 15 évvel ezelőtt ilyen (illetve normál emberek csuklójára is elegendő hosszúságú) karkötőket készíteni, ezt írja:

“Úgy öt évvel ezelőtt készítettem el az első “barátságszalagomat”. Egy utazás során lestem el a mintát útitársnőmtől, aki azt is elmagyarázta, mit jelképeznek ezek a tarka szalagocskák: ha elkészült, fel kell kötnünk egy barátunk csuklójára, s neki addig kell viselnie, a barátság jelképéül, míg magától el nem foszlik.”
És én ilyet tudok sk készíteni, ezért arra gondoltam, hogy viszek egy kis színt ebbe a játékba és kisorsolok a szűk és tágabb bloggerbaráti köreimben 1-1 emberkét, akinek aztán előzetes konzultáció után készítek egy ilyen barátságszalagot. Már ha az illető is szeretné. Nem azt mondom, hogy máról holnapra, de belátható időn belül, mondjuk a Pay it forwardhoz képest lényegesen hamarabb. Tehát, bedobtam egy kalapba a fenti 5 legjobb jóbarátom nevét, és egy másik kalapba azokat a barátokat, akiket 1. nagyon kedvelek 2. személyesen is találkoztam már : Cukroskata, Cserke, Grenadine, Mézesmadzag Zsuzsa, Millie, Moes, Nemisbéka, Piszke, Sajtkukacok, Tintaleves Eszter, Zsófi és sorsolni fogok.
A sorsolás eredményéről még ma beszámolok.

Örmény csirke

Egy darab még decemberből, Stahl Juci tollából. Bővebben nem mennék bele az örmény konyha taglalásába (lustaság, fél egészség), de szerintem Mamma már tárgyalta korábban a témát az orienten. Mindenesetre tény, hogy finom, kicsit több fűszert elbír szerintem, mint az előírt. Főtt rizzsel ettük.

Hozzávalók:

10 dkg dió
10 dkg mogyoró
10 dkg mandula
50 dkg csirkemellfilé
só és bors
1 fej lilahagyma
3 ek olívaolaj
5 dkg vaj
2 kk őrölt pirospaprika
1 késhegynyi cayenne bors vagy őrölt, csípős pirospaprika
3 dl tejszín
tálaláshoz bazsalikom és korianderzöld

1. A diót, mogyorót és mandulát egy száraz serpenyőbe tesszük és kevergetés mellett illatosra pirítjuk, majd ha kihűlt, durvára őröljük. A csirkemellett kockákra/csíkokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, a lilahagymát megpucoljuk és nagyon apróra vágjuk vagy lereszeljük.

2. A már használt serpenyőben kis lángon összeolvasztjuk az olívaolajat a vajal, aztán kicsit nagyobb lángon 5-6 perc alatt aranybarnára sütjük a csirkedarabokat, ha kész, kiszedjük a serpenyőből.

3. A serpenyőben maradt zsiradékhoz még hozzáadunk 1 ek olajat és közepes lángon pár perc alatt megpároljuk a hagymát, amibe a végén belekeverjük az őrölt diót, mogyorót és mandulát és a fűszereket, felöntjük tejszínnel és nagy lángon kevergetve felforraljuk az egészet. Ha rottyant néhányat, mérsékeljük a lángot és 4-5 perc alatt besűrítjük a mártást, aztán visszatesszük bele a húst, és 1-2 perc alatt átmelegítjük.

Forrás: Stahl Judit: Gyors szárnyas ételek

Muhaha, el is felejtettem a zenét. A múltkori csendeslassú (bocs Anya) után akkor itt egy, ami garantáltan nem lehúzó, még az arra hajlamosak számára sem.

Kanye West és Chris Coldplay Martin: Homecoming

Vendégem Vagy Vacsorára 3/2 - Beszámoló

Ezzel a beszámolóval adós vagyok, pedig már hetekkel ezelőtt lezajlott a harmadik forduló, nem is akármilyen sikerrel. D, immáron a harmadik fiú teljesített remekül, átugrotta az egyre magasabban lévő lécet.

Karácsony előtt pár nappal egy matinémozi double date keretében történő megtekintése után, melyen két magánhangzónk, A és I Tompos Kátja és Hujber Feri románcától sem kapott kedvet egymáshoz, szóval a mozi után csatlakozott hozzánk a betegeskedő (?) papucsfelelős V, majd kezdődött is a móka. Volt szép teríték, karácsonyi hangulatelemek, nosztalgiavetítés a balatoni nyárról (haha), egy beteg séfünk, valamint sok-sok hóka-móka. Ja, és Megasztár döntő, mely végre feloldotta megasztár-vonalon az utóbbi években A és köztem kibontakozott nézetkülönbségeket, mert anno ő Palcsónak drukkolt, míg én Caramelnek, aztán ő Ruzsa Magdinak, én inkább Varga Ferinek, most viszont egyesítettük erőinket és együtt nem küldtünk természetesen egy szavazatot sem közös kedvencünknek, Király Viktornak. Mi figyeltük, figyeltük a történéseket, és ha dalokat nem is tudnék felidézni a műsorból, az elevenen él az emlékezetemben, ahogy A barinőm megböködött a végén, hogy azt mondja: “nézd már Judit, sír a Viktooor”:):) 🙂







Íme a receptek, D leírásában

Lazacos falatkák

Hozzávalók:
1 üveg alaszkai lazachús
1 üveg vörös alaszkai kaviár
2 db citrom vagy lime
150 gr olivabogyó
100 gr camambert sajt
pár db dió
7-8 szelet toast kenyér (kenyérpirító hiányában egy csomag kétszersült :-)).

Göngyölt gyönyör


Hozzávalók:
1 kg csontozott sertéskaraj
40 dkg füstölt bacon (nem főtt!)
másfél csomag gesztenyepüré
1 csomag aszalt szilva
1 db szeletelt ananász konzerv
1 csomag aszalt körte
1 dl rum
4-5 kk só
egy m kötözésre alkalmas spárga (madzag):-)
1 kg krumpli
10-12 dkg vaj
1-1,5 dl tejföl
1 üveg áfonyalekvár
1 evőkanál liszt
kb 1-1,5 dl olaj

A karajt vékony szeletekre kell vágni, utána ki kell “klopfolni” őket, a szeletekből négyzetet kell formálni, majd enyhén meg kell sózni mindkét oldalát a húsnak.
A négyzet közepébe rúd formájában beletesszük a gesztenyepürét, ezután az előtte rumban áztatott aszalt szilvákat belenyomjuk a gesztenyepürébe.
Ráhajtjuk a húsokat a gesztenyepürére, majd körbetekerjük a húst baconnel. Ezután körbekötözzük a már baconos töltött karajt.
Fazékban olajos vízben kb 45 percig takaréklángon főzzük (párszor megfordítjuk közben, az olajos víz kb feléig lepje el a húst), majd a végén kb 5-6 percig (míg a bacon meg nem pirul) 200 fokos sütőben egy tepsiben és a levében megsütjük.

Utána levágjuk róla a spárgát és tálalható.

Krumplipüré: 10-15 perccel a forrás után hozzáadunk a felkockázott sós vízben főtt krumplikhoz 10-12 dkg vaja és 1-1,5 dl tejfölt és szétnyomjuk a krumplit.

Áfonyamártás:
1 evőkanál lisztet aranysárgára pirítani, majd beleönteni a lekvárt és felforralni lassan, az első buggyanásig.

Bólé

Hozzávalók:
1 üveg házi meggybefőtt
1 csomag mazsola
2 db narancs
1 db alma
2 db mandarin
két-három marék dióbél (ha jól tudom, így hívják a hámozott diót)
2 dl rum
4 dl vörösbor

Felkockázni a meghámozott almát, narancsot és mandarint, hozzáönteni a meggybefőttet, majd megmosott mazsolát. Ezután ráönteni a rumot és kb egy napig állni hagyni (közben párszor átkeverni), utána beleönteni a vörösbort, majd állni hagyni újabb fél napot és tálalás előtt 1-2 órával kell beletenni a diót.


Bonus: Mézessüti
Hozzávalók:
25 dkg porcukor
1 tojásfehérje
2 kk mézessütemény fűszerkeverék (kotanyi)
12-13 dkg langyos méz (mikroban)
1 dkg szalalkáli
1 dkg szodabikarbona
1 kk zsír
1,5 dl forralt tej
3 ek baracklekvár
0,5 kg búzaliszt

Egy nagy edénybe beleöntjük a tejet, majd a mézet, porcukrot (ide csak 12-13 dkg-ot), fűszereket, zsírt, lekvárt és lisztet. Jól összegyúrjuk és min. 1-2 órát állni hagyjuk. Kinyújtjuk és kedv szerinti formákkal kiszaggatjuk a formákat, amiket 180 fokos sütőben sütőpapíron kb 10 percig sütünk. Utána tejföllel vékonyan bekenjük és miután kihűlt, 1 tojásfehérje és kb 12-13 dkg porcukorból készült masszával lehet díszíteni.

Érdemes dobozban tárolni, hogy elkerüljük a gyors kiszáradást. Ha mégis megkeményedne, akkor egy zárt dobozban a sütikre alufóliára tett pár szelet almaszelettel egy-két nap alatt újra megpuhulnak. (D háztartástan kiskátéjának első fejezetét olvashattuk!!)

Hát így vagyunk. A következő forduló házigazdája én leszek!

Ráadásként akkor legyen itt egy Király Viktor dal: You are so beautiful

Kakukkfüves citromos keksz


Kakukkfű és citrom és még keksz is. Igen jó darab. Nincs egyéb hozzáfűznivalóm.






Hozzávalók:
100 g puha vaj
50 g cukor
1 ek apróra vágott kakukkfű
2 kk reszelt citromhéj
1,5 ek citromlé
1/4 kk őrölt kardamom
200 g liszt

1. A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

2. A vajat géppel habosra verjük a cukorral, aztán beledolgozzuk az összes többi hozzávalót, a végén már csak kézzel. Jól átgyúrjuk, aztán lisztezett deszkán 5 mm vékonyra nyújtjuk, formákat vágunk belőle, és sütőlapra helyezve kb 12 percig sütjük. (Lehet a tetejére szórni esetleg jégcukrot, de szerintem felesleges).

Tea mellé egyszerűen kiváló. Teázós, kekszezős töprengős zene
Muse: Unintended


Forrás: TvPaprika Magazin 2008 július

Ajánló

Indult az MTV-n egy gasztronómiai témájú műsor, és bár én csak a bevezető adást láttam, így felelősséget korlátozott mértékben tudok vállalni az ajánlóért, amondó vagyok, hogy adjunk egy esélyt, hátha jó lesz, vagy legalábbis jobb, mint az eddigiek.

“Az Étterem című vetélkedő résztvevői a gasztronómia iránt érdeklődő ismert személyiségek, illetve fiatal, szakképzett szakácsok, séfek. A 12 darab kétfős csapat elméleti és gyakorlati feladatokban méri össze tudását, felhasználva kreativitását, szakismeretét. A vetélkedő budapesti és vidéki helyszíneken zajlik, a kisebb vendéglőktől elegáns éttermeken keresztül a luxus-kategóriás éttermekig ível a gasztronómiai utazás. Híres magyar halászat, magyar borászat és magyar tanya is szerepel a helyszínek között. Hétről hétre éleződik a verseny és szakaszról szakaszra szűkül a résztvevők köre. A zsűri és a közönség véleménye alapján a győztes páros a legfelkészültebb séf és egy étterem üzemeltetésére legalkalmasabb híresség lesz. A végcél a magyar konyhaművészeti, vendéglátói és a hozzájuk kapcsolódó kulturális hagyományok megidézése, és az ehhez mintaként szolgáló étterem létrehozása.

Az Étterem című vetélkedő célja – a nézők igényes szórakoztatása mellett – a hazai gasztronómiai kultúra öregbítése és a vendégek visszacsábítása az éttermi asztalok mellé.

A műsor szeretné bebizonyítani, hogy az étterembe járás nem “úri huncutság”, hanem bárki számára elérhető életforma. Az alkotók szándékai szerint a műsor szórakoztatóan, közérthetően mutatja be a vendéglátás szépségeit és nehézségeit, olykor küzdelmeit.

A gasztronómiai ismeretterjesztés mellett a konyhaművészet és a különféle művészeti ágak kapcsolódási pontjai is kiemelt szerepet kapnak a műsorokban – irodalom, zene, képzőművészet randevúznak Az Étteremben.

A vendéglátás szépségeinek bemutatása mellett minden műsor tartalmaz szórakoztató show-elemeket is. Az izgalmas vetélkedőt olykor operett, musical, jazz, sanzon, cigányzene, népzene, world music, próza, komolyzene produkciók színesítik, természetesen az adott feladat és étterem nyújtotta lehetőségek és hangulat függvényében.

Az Étterem című gasztronómiai vetélkedő minden egyes darabja egy kulturális esemény, ahol a jelen lévő közönség és a meghívott sztárvendégek, közéleti személyiségek, véleményformáló művészek és a gasztronómiában jártas szakemberek egyrészt részesei az eseményeknek, a csapatok vetélkedésének, másrészt pedig jelenlétükkel színesítik a műsort.”

Forrás: MTV

Az adások visszanézhetőek
itt

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!