Csak a Puffin

Rizskoch/rizsfelfújt

Újabb finomság, ezúttal Fakanál receptje alapján.
Hozzávalók:
25 dkg rizs
1 liter tej
2 dl víz
4 egész tojás
15 dkg cukor
2 kiskanál liszt
4 dkg vaj
reszelt citromhéj/narancshéj
10 dkg mazsola – hát ez nekem nem volt.

1.A rizst megmosva feltesszük főni a tejjel, a vízzel, és 7,5 dkg cukorral. Csak ritkán kell keverni, hogy ne törjön össze. Ha elkészült, hagyjuk kihűlni.
2. Míg a rizs hűl, addig egy közepes méretű tepsit kivajazunk, és zsemlemorzsával „béleljük”.
3. Szétválasztjuk a 4 tojást, a sárgáját összekeverjük a vajjal, hozzákeverjük a lisztet, a maradék cukrot és a reszelt citromhéjat (nekem csak narancshéj volt, így az került bele). Ezen a ponton lehet belekeverni az előzőleg beáztatott mazsolát is. Mindezt hozzákeverjük a kihűlt rizshez, majd a végén a 4 tojásfehérje kemény habját is óvatosan hozzáadjuk.
4. A masszát beleöntjük a tepsibe és 180-200 fokos sütőben sütjük, kb 30-40 percig.
5. Ha kész, szitálhatunk rá porcukrot, de nagyon finom csokimártással, vagy lekvárokkal. Mi most eperrel és tejszínhabbal ettük, így is isteni volt.

Paradicsomos-mozzarellás baguette

Hozzávalók:

4 darab baguette
25 dkg mozzarella
3-4 paradicsom
1 kisebb csokor bazsalikom
2 ek paradicsomvelő
10 dkg vaj

1 gerezd fokhagyma összetörve

0. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
1. A bazsalikomot megmossuk, a szárát finomra vágjuk.
2. A vajat, a paradicsomvelőt, a fokhagymát és a bazsalikomot összekeverjük, sózzuk.
3. A paradicsomot és mozzarellát szeletekre vágjuk.
4. A baguettet ferdén bevágjuk 4-5-ször és a hézagokba beletöltjük a fűszerezett vajkrémet, majd 1-1 mozzarella és paradicsomszeletet is a vágásokba helyezünk (vagy többet).
5. 20 percig sütjük.

Olivás-paradicsomos kenyérke

Úgy látszik, mostanában a TvPaprika és a bloggertársak motiválnak leginkább, sorra készülnek a mások által már kipróbált finomságok. Most éppen nemisbéka olajbogyós paradicsomos zsemléit reprodukáltam, de nem zsemlét formáztam belőle, hanem két vastagabb baguettet.

Hozzávalók:
50 dkg liszt
7 dkg fekete olívabogyó
7 dkg olajban eltett szárított paradicsom
1 dl tej
1,5 dl meleg víz
2,5 dkg friss élesztő
1 kk. só
kis cukor

1. A tejet elkeverjük a cukorral és 30-40 másodperc alatt felmelegítjük a mikróban (ne legyen forró, csak meleg), majd belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk.
2. A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, az olajbogyókat és a paradicsomot, majd hozzáadjuk a tejes élesztőt és a meleg vizet, jól eldolgozzuk és félretesszük, hogy duplájára keljen.
3. A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
4. Ha megkelt a tészta, kicsit átgyúrjuk, zsemlét/kiflit/baguettet formálunk belőle és sütőpapíros sütőlapra rakjuk őket és még kelesztjük egy ideig.
5. 30-40 perc alatt sül meg.
A Férjem mondhatni, tud élni. Én csak egy kevéske olivaolajba mártogattam a szeletkéket, Ő tovább fokozta az ízélményt: még rá is tett pár szem olajbogyót és aszalt paradicsomot.:)

Mangó lasszi

Hozzávalók:
3 dl joghurt
1 mangó
2 ek. méz
kardamom (elhagyható)
3 jégkocka vagy 1 dl nagyon hideg víz

A mangót meghámozzuk és feldaraboljuk, majd beledobáljuk egy turmixgépbe, hozzá adunk minden egyebet, jól összeturmixoljuk és kész is.

Túrós-sajtos buci

Hozzávalók:
40 dkg liszt
1 tasak sütőpor
1 db tojás
35 dkg túró
1 dl tej
2 dkg parmezán sajt
10 dkg trappista sajt
5 dkg füstölt sajt

bors
(egész köménymag)
(szezámmag)
(lenmag)
1. A lisztet, a sütőport, a tojást és a túrót összekeverjük a tejjel.
2. Sózzuk, borsozzuk és belereszeljük a trappista-, füstölt- és parmezán sajtot. Összedolgozzuk, hogy egy rugalmas tésztát kapjunk.
3. A tésztából cipókat formázunk, tepsire helyezzük és a tetejüket megkenjük tejjel. Megszórjuk szezám- és lenmaggal. (én ezt elfelejtettem)
4. Előmelegített, 200°C fokos sütőben 30-35 perc alatt megsütjük.

Forrás: TvPaprika (Bede Róbert)

Dinnye-granita - hókristály házilag

Már nem is emlékeztem igazán, hogy milyen jól tud esni a hókristály. Akkoriban volt ez nagy szám, amikor még kisebb koromban rengeteget jártunk strandra és azon versenyeztünk, melyikünk tud szebb és nagyobb fejest ugrani. Aztán sokáig nem is találkoztam hókristállyal, vagy csak nem vettem észre. A nyaralás alatt viszont miután elegünk lett a sok vízből és egyéb hűtött üdítőkből az egyik forró napon vettünk egy jó hideg őszibarackos granitát. Nagyon-nagyon jólesett. Forróság itt is van, gyümölcs, víz és cukor itt is van, így elkészítettem én is itthon Chili&Vanilia receptje alapján egy dinnye-granitát, vagyis dinnyés hókristályt. Nem nevezném sárgadinnye granitának, mivel a dinnye mézdinnye volt, erről a színe is árulkodik. Íme tehát a recept:
Hozzávalók:
1 darab (kb 80-90 dkg-os) sárga/mézdinnye
1dl víz
3 ek cukor
fél citrom leve

1. A vizet és cukrot egy kis lábasban összeforraljuk, hogy a cukor teljesen felolvadjon, majd hozzáadjuk a citrom levét és lehűtjük.
2. Amíg a szirup hűl, a dinnyét félbevágjuk, magját és héját eltávolítjuk, a húsát felkockázzuk.
3. A dinnye húsát és a szirupot egy turmixban teljesen simára pürésítjük
4. A gyümölcspürét egy nagy lapos műanyag edénybe töltjük és a mélyhűtőbe tesszük. Kb.1 óra múlva kivesszük és egy villával jégszilánkokra, kásásra kapargatjuk. Ezt megismételjük még néhányszor egy-két óránként.

Csokis mascarponés édesség

Hozzávalók:
25 dkg mascarpone
4 db tojás
4 dl tejszín
5 dkg kristálycukor
20 dkg étcsoki
3 adag kávé
10 dkg babapiskóta
4 dkg kókuszreszelék
5 cl narancslikőr

1. Az étcsokit vízgőz felett felolvasztjuk.
2. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjét a cukor felével kemény habbá verjük, a sárgáját pedig a cukor másik felével fehéredésig keverjük. A tejszínt is kemény habbá verjük.
3. A kókuszreszeléket egy serpenyőben megpirítjuk.
4. A cukros tojássárgájához hozzákeverjük a mascarponét és a tejszínből vert habot. A masszába fokozatosan belekeverjük a fehérjehabot is. Ezután a keverék egyharmadát félretesszük, a maradékhoz pedig 3 adag presszókávét, valamint 5 cl narancslikőrt adunk (vagy kihagyjuk ez utóbbit, mint én)
5. A massza felét ismét félretesszük, a maradékba pedig belekeverjük az olvasztott csoki felét, illetve teszünk bele a pirított kókuszreszelékből is.
6. A háromféle mascarpone krémet kelyhekbe rétegezzük. A babapiskóták egyik végét csokiba, majd a kókuszreszelékbe mártjuk, és az egészet a krémbe nyomjuk úgy, hogy csak a sapkája látsszon ki belőle. Pár óráig a hűtőben pihentetjük.

Forrás: TvPaprika- Süssünk valamit! (Serényi Zsolt)

A nyaralás ízei - VKF

Az előző VKF-ből kimaradtam. A nyaralás miatt. Ebből is majdnem. A nyaralás miatt. Soha ne legyen nagyobb gondom:) Végül mégis becsusszanok talán, pedig a gofri, ami számomra a legautentikusabb nyaralásíz, már felkerült a blogra. De azért van más is a tarsolyban.

Ahogy a fent említett gofris bejegyzésben már írtam, gyermekkorrunk legszebb nyarait Balatonfüreden, Apukám munkahelyének üdülőjében töltöttük (és egyébként töltjük mind a mai napig, ha időnk engedi). Mi jut eszembe erről? Hát például az, amikor egyszer a szokásos esti sétára készülve, én már szép ruhába felöltöztetve várakoztam szüleimre, és labdáztam és elestem és betört a fejem és akkor nagyon sírtam, és akkor nem volt séta, hanem ügyelet volt, meg további sírás és hiszti. Például erre emlékszem. De emlékszem még arra is, hogy milyen jókat ping-pongoztunk, bújócskáztunk és huncutkodtunk más gyerekekkel összeverődve és hogy milyen klassz volt a szobánk, ahol emeleteságyunk volt és mindig behallatszott a “DINNYYYYYÉÉÉÉÉÉÉÉT” kiabáló árusok hangja. (A Family Frost egyszerűbb kivitelben:) Meg még egy csomó mindenre emlékszem, a sós kifli és túrórudi páros tökéletes harmóniájára, vagy hogy például mennyire vágytam 13-14 éves koromban bokaláncra, amit meg is kaptam 5 nap könyörgés után, és el is hagytam 1 óra leforgása alatt. Szóval ilyenekre.

De emlékszem a finom paprikás krumplira uborkasalátával, a házi sütésű lángosra és a sült szalonnával bélelt zsemlékre is, amit néha ebéd gyanánt ettünk a strandon. És még az is eszembe jut Balatonfüredről, hogy a szokásos esti nagy séták során hányszor hallgattuk a kis hídról a Vitorlás étterem élőzenekarát és irigyeltük az ott vacsorázó-szórakozó embereket, csakúgy, mint a fél kilenckor kifutó Disco-hajón bulizókat. Aztán persze mikor nagyobbak lettünk, mi is felszálltunk rá, azt hiszem abban az évben a Coco Jumbo volt a nagy sláger, úgyhogy remek buli lehetett! Ja, és a Vitorlás étteremben is jártunk már párszor, a táncos-mulatós része valóban kiváló, de az étel az nem tett ránk túl jó benyomást, dehát nem is arra ácsingóztunk oly sokszor, hanem a hangulatra. És ha már itt tartunk, ettünk már jókat a Borcsában is, ittunk jó borokat a Borfesztiválon és ettünk hozzá zsírosdeszkát vagy sültkolbászt, szóval Balatonfüredhez ilyen ízek és emlékek kötnek egyelőre. Aztán remélem, két év múlva már minden íz oda fog kötni, ha egyszer sikerül odaköltöznünk. (Jaaaaj, és majdnem elfeledkeztem a tavalyi év nagy felfedezéséről! Az Aranycsillag pizzéria pizzagolyócskái fokhagymás szósszal és a Bergman cukrászda Danish nevű süteménye bármikor megér egy utat!!!)

Ha kifejezetten nyaralás, akkor még Cattolica ugrik be, amiről a strandon árult kókusz szeletek és a nyársra húzott cukrozott gyümölcsök jutnak eszembe. Mert igazából, most hogy így átgondoltam, éveken keresztül nem voltunk igazán nyaralni, sok kicsi külföldi út volt, meg sok kicsi balatonfüredi, de olyan nagy igazi nyaralás jónéhány évig nem volt. Na jó, nem számítom az egy éves hollandiai “nyaralást”, mert különben sem hiszem, hogy a holland konyha(?) nagyon feldobná ezt a posztomat a már említett rántott májkrémmel… Szóval nem volt sokáig nagy nyaralás. Aztán eljött a tavalyi év és a nászút, és eljutottunk Toszkánába, idén pedig Dél-Franciaországban barangoltunk, kis madridi és brüsszeli kiruccanással megspékelve. Toszkána, ahol éppen egy olyan házban laktunk, ami arról volt híres, hogy a ház asszonya remekül főz. Hú, de jó volt a készülő sütemények, kenyerek illatára ébredni, ami néha kávé, néha valamilyen gyümölcs illatával keveredett. Azok a reggelik felejthetetlenek. A házi prosciutto, a szuperfinom sütemények, a tökéletes caprese és még sok-sok finomság. De eszembe jut még a sienai panforte is, vagy a finom pizzák és óriási fagylaltok, meg még egy csomó minden.

Az idei nyaralás pedig már tényleg gasztrohangulatban zajlott. Felszerelkezve Provence Gasztronómiai Kalauzával büszkén állíthatom, hogy amit ott ajánlottak, mindent megnéztünk, sőt még többet is. Voltunk kandírozott gyümölcsöket készítő üzemben, piacon Nizzában, Antibes-ban és Aix-en-Provence-ban és jobbnál jobb ételeket kóstoltunk.

Tapenade, aioli, ezerféle olajbogyó, frissropogós baguette, pan bagnat és egyebek. De jóóó volt. Erről majd remélem lesz alkalmam részletesebben is írni, ezért most vissza is térnék a VKF-hez. A pályamű nem más, mint a már említett sienai panforte. Legalábbis hasonlít rá, de nem teljesen olyan, mint az igazi. Mindenesetre csak erős idegzetűeknek ajánlom, mert nagyon ragadós, nagyon intenzív, nagyon kiadós, vagy ahogy néha csak úgy egyszerűen mondjuk, nagyon tömős:) Kép nincs, csak Sienáról, mert télen készítettem el a sütit, éppen azért, hogy felidézzem a tavalyi nyár ízeit, télen pedig még azt sem tudtam, mi az a gasztroblog, akkor még csak ettünk, nem fotóztunk.

Hozzávalók:
8 dkg mandula
8 dkg mogyoró
10 dkg cukrozott narancshéj
8 dkg liszt
1,5 teáskanál őrölt fahéj
10 dkg méz
10 dkg cukor
2 dkg vaj

1. A mandulát és a mogyorót szárazon teflonserpenyőben megpirítjuk.
2. A mandulát és a mogyorót durvára vágjuk, összekeverjük a narancshéjjal, a liszttel és fél teáskanál fahéjjal.
3. Bemelegítjük a sütőt 180 fokra.
4. A mézet a cukrot és 5 evőkanál vizet egy edénybe öntjük és hagyjuk gyöngyözve főni alacsony hőfokon, míg szirup nem lesz belőle. Ezt a szirupot is beletesszük a tésztába.
5. Kivajazunk egy 20 cm átmérőjű tortaformát és beleöntjük a formába. Sütőbe tesszük és 30 percig sütjük.
6. Hagyjuk teljesen kihűlni mielőtt kivennénk a formából. Megszórjuk fahéjjal és porcukorral.

Forrás: Sylvia Mercier-Gabet (2004): Az édességek nagykönyve – 1000 recept

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!